Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-06-21 / 25. szám

4 , SZEKSZÁRDI lASARHAP 1992. JÚNIUS 21. Szekszárdi történetek A Csörge A Csörgére jártunk gyermekkorunkban. Azt ritkán mondtuk, hogy a Csörge-tóra, csak úgy mondtuk, a Csörgére. Odajártunk minden hét végén. A mi családunk is odajárt, de mások is, így hát meglehetősen sokan voltunk. Mivel azonban a tó elég nagy volt, a partja körben is szép tágas volt; sokan elfértünk itt. Általában minden ennivalót otthonról hoztunk, nyomóskút volt kint a tónál is, úgy, hogy a vizet nem kellett messziről cipelni. Valamikor régen buszjárat is volt, de én arra nem emlékszem, és az ötvenes években bizony csak gyalog baktattunk ki vasárnap reggelente, de nem volt így sem túl messze, egy óra elég volt kijutni. Egyébként maga az út nemcsak a hét végén volt forgalmas, hiszen a tó mellett vitt el az a kocsiút is, amelyen, ha tovább mentünk, eljutottunk a bogyiszlói révhez. Nem a szekszárdiak jártak általában Bogyiszlóra, hanem a bogyiszlóiak jártak Szekszárdra, piacra, meg vásárra. De maradjunk a Csörgénél. Hosszú deszkabódék választották el az úttól a tavat. Fizetni kellett természetesen, de bizonyára nem túl sokat. Később, emlékszem, főztek is, főleg halat, meg volt jó hideg sör is, vagy később Bambi. Sokan tanultunk meg itt úszni, de bizony előfordultak tragikus vízbefúlások is, egy őcsényi kislányra emlékszem különösen. De vissza tudom idézni a meglehetősen ittas szekszárdi mesterembert is, akit a tó elején a fél méteres vízből kellett kimenteni. Volt időszak, amikor csónakázni is lehetett, de volt pecázási lehetőség is. Lehetett fejest ugrani a tó jobb oldalán, egészen hátul, akadt aki tudta, hol van a mederben rejtőző farönk, amire szintén fel lehetett állni és onnan a vízbe ugrani. Manapság a helyzet szomorú. A környék most is nagyon szép. Tán régen sem volt különb, hiszen a fák még nagyobbak, mint akkor, és tulajdonképpen a terület mindenre alkalmas, csak éppen fürdésre nem, hiszen nincs víz. A tó kiszáradt, a fiatalok rendeznek évente egyszer többnapos happeningeket. Sok zenekarral, sok nézővel, hallgatóval. Ennyi most itt az élet. tukeBiztonsági" ember volt Az örmény járványszakértő és a csi-gun terápia Sokszor nem is' gondolnánk, hogy egy kisváros mennyi érdekes, idegen földről elszármazott embert rejt magában. Gyakran észre sem vesszük őket, pedig olyan nem mindennapi képességek birtokában vannak. Ilyen embernek számít Armen is, akit egy bárban ismertem meg. Armen Tatevoszjan 1962. január l-jén született Jerevánban. 1986-ban elvégezte a Jereváni Állami Orvostudományi Egyetem epidemiológiai szakát, járványszakértő. Ezzel párhuzamosan kínai • gyógytornát és gyógymasszázst, a csi-gun és tai-csicsuan terápiát tanulta. - Mesélnél magadról? Jerevánban laktunk a szüleimmel. Vidám, minden iránt érdeklődő gyerek voltam, tele ambícióval. El sem tudtam képzelni, hogy egyszer elhagyom Örményországot. Az egyetem elvégzése után idegrendszeri panaszok kezelésével foglalkoztam elsősorban. A nagy örményországi földrengés után a katasztrófa sújtotta terület központjában, Spitakban dolgoztam, ideggyógyászként. Reflexoterápia segítségével kezeltem sokkos állapotban lévő betegeket. Tavaly májusban érkeztem Magyarországra, feleségemmel. - Hogyan találtad meg a helyed Magyarországon? - Először Budapesten laktunk, ahol az első időkben antikváriumban voltam eladó. Nehéz időszak volt, mert még nem beszéltem magyarul. Intenzív nyelvtanfolyamra jártam, de ez nagyon sokba került. Végül a szerencse sietett segítségemre. Pesten találkoztam véletlenül egy szirttén örmény nemzetiségű fiatalemberrel, aki bioenergiamasszázzsal gyógyított a Katona József utcában. Nekem nem idegen ez a technika, a bioenergia, mert a kínai gyógymasszázs a csi-gun terápia is előszeretettel használja. Társultunk és közösen vittük tovább a magánpraxist, hamarosan elég kiterjedt pacientúrával rendelkeztem. Munkám volt bőven, hisz sokan vidékről is felkerestek minket. Sajnos, alig telt el egy hónap, társam visszatért a Szovjetunióba. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy én mindig is kórházban szerettem volna dolgozni, az eredeti szakterületemen. Végül is feladtam a magánpraxist, mert egy ismerősöm azt mondta, hogy a veszprémi kórházba szakképzett orvosokat keresnek, reflexoterápiás kezelésekhez. Összecsomagoltam és elutaztunk a feleségemmel, de nem kaptam állást. - Mielőtt folytatnád, hadd kérdezzem meg, mivel tudod igazolni a végzettségedet? - Van honosított diplomám. Veszprém után, ez év januárjában érkeztem Szekszárdra. Egyelőre itt sincs lehetőség arra, hogy orvosként dolgozhassak. Néhány hónapot a biliárdszalonban töltöttem, mint „biztonsági" ember. A feleségem kénytelen táncosnőként fellépni éjszakai bárokban. Lehet, hogy megint magánrendelőt nyitok itt Szekszárdon egy ismerősömmel, úgy érzem, szükség van a munkámra. Nem tudom, más orvos, hogy van ezzel, de én meglátom az emberek arcán a betegséget, ahogy az utcán sétálok. - Beszélnél részletesebben a csigun terápiáról és a tai-csi-csuanról? - A csi-gun egy ősi kínai gyógytorna és bioenergia-masszázst jelent. A tai-csi-csuan gyógytorna és önvédelmi sport ötvöződése. Ezek segítenek visszaállítani a szervezet belső egyensúlyát, harmóniáját. Többféle betegség kezelésére alkalmas, de leghatásosabb a légzőszervi és idegrendszeri panaszok kezelésére. A nem krónikus betegségekben szenvedő emberek gyógyulásának idejét csökkenteni lehet gyógytornával. Nincs korhatárhoz kötve a terápia, de leginkább olyan betegeknek ajánlott, akik nem sportolnak aktívan. Aktív sportolók bemelegítés helyett is végezhetik. - Hogyan zajlik le egy kúra és mennyire hatásos? - A bioenergia-átadás koncentrálással történik, érintésen keresztül, a beteg testrészen. Ilyenkor lüktetést érzek az ujjbegyben vagy az egész tenyeremen. Olyan, mintha gyeng elektromos ütést kapnék. Ez parafenomenális, nem misztil Bioenergiával mindenki rendt| zik, csak koncentrálni kell. A felfogás vagy filozófia szerint a bioenergia 12 csatomán kering a szervezetben. Egy kúra 7 és 10 nap közötti időt vesz igénybe. A torna lágy mozgásból áll, ami nagyon hatékony. Lényegében egy dinamikai meditáció, mozgás közben. Az orvos soha nem tudja garantálni a teljes gyógyulást, de ez a módszer évszázadok alatt nagyon sokszor bevált. - Mi volt a legnagyobb eredmény, amit sikerült elérni ezzel a módszerrel? - Minden gyógyulás nagy eredménynek számít, de ha rangsorolnám őket, talán azt tartanám a leglátványosabbnak, amikor egy tizenkét éves kisfiút kezeltem. A gyerek születésétől fogva gyengénlátó volt, plusz 9-es szemüveget hordott. Két és fél hónap terápia után már csak plusz egyes szemüvegre volt szüksége. Vesekövet is sikerült már eltávolítani a szervezetből, és a gyomorfekéllyel járó fájdalmak is enyhíthetőek vele. UNGER SÁNDOR FOTÓ: - ka -