Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-05-10 / 19. szám

6 , SZEKSZÁRDI IA§ARNAP 1992. MÁJUS 10. Alpolgármesterek I. Haász László Szekszárdon, 1942-ben született. Édesapja a Molnár Nyomda Részvénytársaság dolgozója volt 1916-tól nyugdíjba vonulásáig. Szekszárdon nőtt fel, a Garay gimnáziumban érettségizett, majd 1961-ben a gödöllői agrártudományi egyetemen folytatta tanulmányait. A gyakornoki idő, a családalapítás után 1968-ban került közigazgatási területre, a megyei tanácshoz 1973-ig. A PM Bevételi Főigazgatóság Tolna Megyei Hivatalánál - az APEH elődjénél dolgozott, majd 1979-es átszervezéskor újra a megyei tanács mezőgazdasági osztályára került Pályázat után lett tavaly novemberben az APEH megyei igazgatója. Időközben az agrárvégzettség mellett vállalatgazdasági szakmérnöki képesítést szerzett, ami közigazgatási képzettség és mérlegképes könyvelői vizsgát is tett Az MDF pártlistáján, függetlenként lett városi képviselő. - Önnek nem idegen a közigazgatási munka... - Tényleg nem. Akármennyire is önkormányzati, választott testület vagyunk, a polgármesteri hivatal, mint közigazgatási szervezet működik, az arra vonatkozó működési mechanizmusnak kell érvényesülnie, különben nem tud a feladatának eleget tenni. - Rövidesen munkamegosztásra kerül sor a polgármester és két helyettese között Ha választhat, milyen területen szeretne dolgozni? - Rövid időn belül le kell ülnünk hármasban ezt megbeszélni. Van elképzelésem. Tudom, hogy a protokolláris részből mindkettőnknek át kell vállalni valamit a polgármestertől, a másik pedig, hogy bizonyos területfelügyeletet is át kell venni. Véleményem szerint mindenki azzal foglalkozzon, amihez ért. Hozzám közel áll a pénzügyi, gazdasági terület. - Ón felelős vezetője a megyei adófelügyeletnek. Emellett alpolgármester lett Mindegyik egész embert kívánó feladat Hogy lehet ezt egy személyben ellátni? - Nehezen. Át kell gondolni az időbeosztást, az üresjáratokat kiküszöbölni és arra is odafigyelni, hogy adott feladat mennyi időt igényel, mennyit kell rászánni. Szerencsére az APEH igazgatósága január elsejével átszervezésre került, két független igazgatóhelyettest állítottunk be, így bizonyos munka alól felszabadultam. A régi felállásban elképzelhetetlen lett volna, hogy az alpolgármesterséget elvállaljam. így is arra törekszem, hogy a képviselői, alpolgármesteri munka délutánra, illetve a szabad időre kerüljön. - A család mit szól ehhez? - A gyerekek megnőttek. A fiam katona, a lányom elsős gimnazista, tehát nem kisgyerekek. Egyébként a választás óta eltelt időszakban megszokták, meg kellett szokniuk, hogy keveset vagyok otthon. - Sokak szerint nem ideális megoldás az, hogy nincs főállású alpolgármester... - Szerintem sem! Ez kényszermegoldás, amit a helyzet szült. Ezt Jenővel együtt elfogadtuk, mint testületi döntést, és megpróbálunk tehetségünk, képességeink szerint helytállni. - Alpolgármester úr. Mi az a sürgető feladat amit Ön szerint itt Szekszárdon legelőször meg kellene oldani? - Nehéz kérdés, mert legszívesebben azt válaszolnám, hogy mindent. De szorít bennünket a gazdasági helyzet. A szeméttelep lassan tarthatatlan helyzete sürgős feladatokat ad, de nagyságrendjénél fogva nem tudunk mit tenni. Lépni kellene a lakásépítésben, a szociális lakások terén, a lakáshoz jutásnál, hisz a lakásigény állandóan újratermelődik. A harmadik kívánságom pedig, hogy a költségvetésből kevesebbet kelljen szociális gondoskodásra fordítani. Ezt úgy értem, hogyjó lenne, ha úgy alakulna a gazdasági helyzet, hogy javul az életszínvonal és nem kellene erre pénzt fordítanunk. - Azt hiszem nem beszélek a levegőbe, ha azt mondom, hogy Szekszárd a leggazdagabb városok közé tartozik... - Attól függ, hogy hol a pénz. Szekszárd lakosságánál meggyőződésem szerint is sok pénz van. Mindig is volt. - Nem az állampolgárok gazdagságára gondoltam. A város, a képviselő-testület is gazdag. - Ahhoz viszonyítva amit szeretnénk, nem elég a pénz. Tavaly év elején a költségvetés készítésekor az volt a cél, hogy a város működőképességét megőrizzük, lehetőleg hitelt ne kelljen felvennünk. Ez megvalósult. Az idén a beruházási részen tovább tudtunk lépni. De abban is bízom, hogy a menet közben jelentkező feladatokat is meg tudjuk valósítani. Költségvetési oldalon igaz, hogy ebben benne vannak a helyi adók is -, mindenképpen javuló tendenciát látok. Ha az infláció mérséklődik és a gazdasági növekedés is megindul, akkor tényleg nagyon jó helyzetben lesz Szekszárd. - Ezt végszónak is elfogadom és reménykedjünk, hogy jóslatként is megállja helyét ez a kijelentés. . . - Tamasi Avatás pünkösdkor A múzeum melletti parkban hetek óta folyik a munka: készül az emlékmű. A II. Világháború Hősi Halottaiért és Áldozataiért Egyesület szerdai közgyűlésének már az avatás volt a témája. Az ott elhangzottakról kérdeztük az egyesület elnökét, Turcsányi Györgyöt. - A tavaly alakult egyesület alapvető célja, hogy méltó emléket állítson a második világháború áldozatainak és hősi halottainak. Az avatóünnepségre - amelyet igyekszünk összehangolni az éppen ekkor zajló Pünkösdi Fesztivál és a Gyermek Néptáncfesztivál rendezvényeivel - június 6-án, szombaton kerül sor. (Ugyanekkor állítják fel a Hősök teréről áthelyezett szovjet katonai emlékmű főbb elemeit is az alsóvárosi temetőben.) - Többszöri felhívás után 617 név kerül fel a szobrot körülvevő 13 jelképes sírhantra. Reméljük, icíjca V hogy az emlékmű körüli kis parkot sikerül úgy kialakítani - majd később megóvni -, hogy az valóban alkalmas legyen a kegyeletteljes emlékezésre. Hogy a város lak ságának is szívügye az emlék] bizonyítja, hogy eddig 950 ezer rintot fizettek be a létrehozására. Mi, az egyesület vezetői további befizetésekre is számítunk. - A közgyűlésen létrehoztunk egy szűkebb bizottságot, amelynek az avatás programjának összeállítása, a technikai lebonyolítás megszervezése lesz a feladata. - Szeretnénk, ha az emlékezés nemcsak egyszeri alkalom lenne. Egy régi hagyományt felelevenítve minden év május utolsó vasárnapját a „hősök vasárnapjaként" ünnepelnénk. Május 31-én már ennek szellemében helyezzük el kosj rúinkat az első világháborús lékműnél. - íyr)SZfV nff Szekszárd Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési és Beruházási Irodája vállalkozókat keres - a Garay gimnázium főbejárata fölötti toronyrész tető- és bádogos szerkezetének felújítására, valamint - az alsóvárosi temető volt gondnoksági épületrészében bonchelyiség és szociális blokk kialakítására. Az árajánlatok megtételéhez szükséges részletes kiírást 1992. május 12-én 8 órától május 15-én 11 óráig lehet átvenni az irodában (II. emelet, 53-55. szobában). Az alsóvárosi temetőben végzendő munkálatok versenytárgyalási anyaga átvehető 5000 Ft befizetése ellenében. Szekszárd Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési M és Beruházási Irodája w Szekszárd, Béla tér 8. vállalkozókat keres az alábbi munkákra: -Kecskés Ferenc utcai óvoda tetőfelújítására, -Wosinsky lakótelepi óvoda szennyvízcsatorna-cseréjére, - Kölcsey lakótelepi óvoda konyhai vizesblokk-felújítására, - Pollack utcai idősek klubja homlokzatfelújítására. Részletes kiírásifeltételek 1992. május 12-14. között átvehetők a beruházási da II. emelet, 53-55. szobájában. BB Figyelem! Csak a fenti tevékenységen elvégzésére jogosult vállalkozók jelentkezését kéljük! PALYAZATI FELHÍVÁS Illyés Gyula születésének 90. évfordulója tiszteletére az Illyés Gyula Irodalmi Alapítvány Kuratóriuma és az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola irodalmi és pedagógiai pályázatot hirdet. Témája: Illyés Gyula művei az irodalomtanításban és a pedagógiai gyakorlatban. Pályázni a következő kategóriákban lehet: Irodalom Pályázni lehet az illyési életmű valamely kevésbé kutatott területéről készített tanulmánnyal, esszével. Pályázni lehet egyéni gyakorlaton alapuló témafeldolgozásokkal, tanítási-tanulási programokkal, amelyek alkalmasak az illyési életmű megismertetésére és megszerettetésére. A pályamunkák teijedelme: maximum 20 gépelt oldal (3 példányban). Beküldési haláridő: 1992. szeptember 15. A pályamunkákat az alábbi címre kéljük beküldeni: Illyés Gyula Irodalmi Alapítvány Kuratóriuma 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 1. A borítékra kéljük ráírni: PÁLYÁZAT A pályamunkák mindegyikén kéljük feltüntetni a nevet, lakcímet, telefonszámot és munkahelyet. A pályázatok színvonalától függően a bírálóbizottság I.-II.-11I. díjat ad ki (25000-20000-15000 Ft). A díjak odaítéléséről az alapítvány kuratóriuma által felkért bírálóbizottság dönt. A díjazott, illetve elismerésben részesített pályamunkákat az Illyés Gyula 90. születésnapja alkalmából rendezett irodalmi és pedagógiai ülésszakon mutatjuk be. A díjazott munkák megjelentetését -aszerző hozzájárulása esetén - a Dunatáj folyóirat tervezi.