Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-04-12 / 15. szám

8 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1992. ÁPRILIS 12. Utcanévháború Díszes névjegykártyát tartok a kezemben. Rajta a város - színes nyomású címere, a szekszárdi képviselő-testület címe, postafiók-, telefon-és faxszáma. A név pedig: Csáki Béla, a művelődési bizottság elnöke. Nem sokáig használta a névjegykártyát. Mire elkészült, érvényét vesztette... A százkilencven magas, ősz hajú, szakállú képviselőt az utóbbi hónapokban többet láthatták a polgármesteri hivatalban, mint a munkahelyén. Minden szabad idejét ott töltötte, szervezett, tárgyalt, intézkedett. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen viszont napirend előtt szót kérve lemondott művelődési bizottsági elnökségéről és bizottsági tagságáról. - Sokak szerint ez megfutamodás volt... - Nem tartom annak - mondja. - Eljött az a pillanat, amikor mint politikusnak fel kellett állnom. - Akkor hadd kérdezzem úgy, miért állt föl? - A lemondásom valahol a megválasztásommal kezdődött. Tavaly novemberben a képviselő-testületben, egy szinte teljes körű hatalomátrendeződés történt. Bizottságok szűntek meg és újak alakultak. E mögött komoly és mély politikai szándékok munkálkodtak. Az SZDSZ meg kívánta szerezni és meg is szerezte a gazdasági bizottságot, ami a legfontosabb, kulcspozícióban lévő bizottság, hisz a várossal kapcsolatos gazdasági ügyeket az tartja kézben. Közeledett a városgazdálkodási vállalat átalakításának utolsó fázisa, az amikor személyi kérdésekben döntenek. Akkoriban a liberálisok, tehát az SZDSZ és a Fidesz megkeresték a Szocialista Pártot, mert hogy ezt keresztül lehessen vinni a testületben, szükség volt a párt három szavazatára. Az alku eredményeképpen felajánlották a művelődési bizottság elnöki tisztségét. - Akkoriban ez nem így került a köztudatba. Lapunkban is cáfolat jelent meg arról, hogy bármilyen politikai motivációk szerepeltek volna a választásban. Pusztán a szakmaiságról volt szó... - Ezt nem kommentálom. A politikai alkuba belementünk, mert véleményünk szerint az oktatást, a művelődést stratégiai ágazatként kell kezelni és Szekszárdon megvannak azok a lehetőségek, hogy az ehhez szükséges feltételeket a város biztosítani tudja. - Erről a bizonyos alkuról most hallok először, viszont emlékezetem szerint megválasztása mégsem volt csont nélküli. - Igen, ha jól tudom a harmadik fordulóban sikerült csak keresztülvinni a bizottsági tagságomat. Persze ez is csak úgy valósult meg, hogy volt egy „áruló" MDF-es honatya, aki rám szavazott. Hogy nem fogadnak el, az első perctől éreztem. - Vitái is voltak a testülettel. Néha művelődési kérdésekben is szocialista párti politikusként voksolt. - A munka során kétszer kerültem ellentétbe a liberális szárnnyal. Kétszer segítettük érdekszférájukat. Egyik eset a Panoráma mozi, illetve az Intercom kérdés, a másik a kábeltelevízió, vagyis a Kábelcom kérdése volt. Látszólag egymástól távol eső dolgok, de ezeknek köszönhető az ellenem indult politikai támadás, ami persze nem látványos, inkább a mosolyogva fojtogatás kategóriájába tartozik. Az, hogy közben a bizottság tagjainak és a képviselő-testület közös akaratának következtében sikerágazattá nőtt az oktatás-művelődés, senkit sem zavart a lejáratásomban. - Ennek a városban is jó visszhangja volt... - Igen, és óhatatlanul a szocialista párti képviselők presztízsét emelte. Ez rátett a tűzre, megkezdődött a kiszorítósdi. * Részlet Szekszárd Város Képviselő-testületének rendeletéből, amelyet az utcanév megállapításokkal kapcsolatban hozott: „12. § 3. bek. Az utcanév megállapítás folyamán lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek javaslataikkal, véleményükkel részt vehessenek e folyamatban." * Kis létszámú, de hangos fórum volt, amit a Művészetek Házában rendeztek az utcanév-változtatásokkal kapcsolatban. Az indulatoktól sem mentes vitában az előteijesztő, Csáki Béla próbálta a tüzet oltani, józan konszenzusra bírni a jelenlévőket. Azóta hallottam róla, hogy gyilkosokat vett védelmébe, hogy igyekszik visszalopni a régi rendszert és azt is, hogy papos megbocsátással feledésre igyekezett rábírni a jelenlévőket. - Azt mondják, a szakmai véleményét mindig elfogadják. Akkor kerül összeütközésbe a képviselőtársaival, amikor politikai megfontolásokból tesz javaslatot. Mi erről a véleménye? - Világos, politikai indíttatásból tettem azt a javaslatot is, hogy a lakosság véleményével ne menjen szembe a képviselő-testület, ne haragítsuk magunkra az állampolgárokat. Menjünk ki és mondjuk meg, hogy mi bajunk van Kun Bélával. - Állítólag az MSZP-tagok körbejárták az utcákat, agitáltak a régi utcanevek mellett... - Ez nem igaz. Nem gyűjtöttünk aláírásokat, nem riogattunk senkit a várható adminisztrációs problémákkal. Aki ilyet állít, egyszerűen hazudik. A listákat az ott lakók állították össze. * Dr. Tóth Zoltán, a Mátai Antal téren lakik. Nevét a választási időszakban ismerhette meg igazán a megyeszékhely. A plakátokon a Magyar Függetlenségi Párt színeiben indult. Kommunistaszimpatizánssággal semmiképp nem vádolható. Mégis aláírta mind a tizennyolc lakóval együtt - hogy nem kérik a tér nevének megváltoztatását. - Miért? - kérdezem. - Három pontban tudnám ezt összefoglalni. Az első, hogy ennek a térnek soha sem volt más neve, nem a kommunisták változtatták meg, tehát nincs mit visszaadni. Az itt lakók megszokták, nem akarnak ezen változtatni. Harminc éve ez a neve a térnek, én tíz éve lakom itt. Egyébként tizenhét családi ház alkotja a teret, középen az orvosi rendelővel és szolgálati lakással. Ha nem írom alá, se változtatott volna semmit, a tizenhéttel szemben. A másik dolog, hogy nem lehet egy súllyal mérni a változásokat. Nem ugyanaz, ha megszállókat dicsőítő Felszabadulás térről beszélünk, vagy erről a szerencsétlen sorsú kiskatonáról elnevezett térről. Mint ahogy az sem mindegy, hogy Kun Béláról, vagy a náci nyilasok által meggyilkolt antifasiszta szocdem újságíró Somogyi Béla nevéről van szó. A harmadik dolog pedig a i „ki fizeti a révészt?" kérdés. A la" kosság politikailag fásult, kiábrándult. Politikai ügyek miatt nem vállal pluszterhet. Még azt sem, hogy bemenjen az önkormányzathoz átíratni a személyi igazolványát. - Kik, melyik párt képviselői gyűjtötték az aláírásokat? - Egyiké sem. A tér két lakója járta körbe a szomszédokat és mint mondtam, mindenki aláírta, hogy jó nekünk a Mátai Antal elA nép nevében, avagy eg A megújult MSZMP.aláírásával jelentek meg röplapok a városban. „A NÉP nevében - de a NÉP ellen és a NÉP nélkül kíván uralkodni Szekszárd város képviselő-testülete... " „Mintha nem is léteznének az ott lakó emberek" - utal a kiáltvány arra, hogy az utcabeliek kérése ellenére változtatták meg egyes utcák elnevezését. " „A botrányt kiváltó döntést meg kell változtatni" vonja le a következtetést a brossúra és nyomatékosításként közli a Kun Béla, a Kilián György utcák és a Mátai Antal tér több, mint félszáz lakójának aláírását. A hátoldalon pedig a Népszabadságból és a Tolnai Népújságból vett idézetek olvashatók a fenti gondolatmenet bizonyítékaként „Ragaszkodnak az utcanevekhez", „Népuszály", „Egy lemondás háttere" címmel, ez utóbbi cikk, mint a demokrácia gyászkeretes hirdetése, hogy hűek maradjunk a röplap szövegéhez. „Becsületsértéssel felér" - Ez felér egy becsületsértéssel. Visszaéltek a nevünkkel és tanácstalanok vagyunk, hogy kihez fordulhatnánk - mondja Hökkön Mátyás, a Kilián utca 5. számú lakója, akinek aláírása szintén a gépélt lapon olvasható. - Először nem akartunk hinni a szemünknek, ez a szöveg teljes hazugság. December óta képviselő nélkül vagyunk, ezért fordultunk aláírásokkal az önkormányzathoz az utcanév ügyében. - Az Önök lapjában olvastuk, hogy milyen következménnyel, hercehurcával jár a névváltoztatás. Mi nyugdíjasok vagyunk, de összeszámoltuk, hogy 23 helyre kell jeleznünk a lakcímváltozást, és akkor még úgy tudtuk, csak a rendőrség felé vállalja át a bejelentést a hivatal. Ezért a szomszédasszonyommal jártuk körbe az utcalakókat, 4-en nem írták alá, egy családot nem találtunk otthon - folytatja a feleség, hozzátéve, hogy hasonlóan s érez egy másik váda zott emberek gyűjtia egyszerűen nem ig/ vetődött az is, ha már mi akkor a Jobbparászta nev lemaradt a kérvényből. - Amikor elolvastuk, 1 vállal minden költséget a megnyugodtunk - összeg - és eszünkbe sem jutott Személyiség- Mi a véleményem? Ft a bemutatkozás után min lián, ma Tolnai Lajos utc a személyiségi jogaimat s röplapot nem írtam volna fel a nevemet, ráadásul a értek egyet, ami az önkor mi utcánkért igenis sokat i vannak, Szennyvíz, gáz, t( egész. Kollégánk, Ihárosi Ibo deztük, akinek két cikkén MSZMP. - Nem a régi utcaneve tam állást a szóbanforgó í tópolgárok azon jogáért, I sekben meghallgassák és bevegyék véleményüket. Fc pártcsatározások követke; nyit, hogy én még nem ts kérdeztek volna, akkor ne közléséhez. Egyetlen párt