Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-04-12 / 15. szám

1992. ÁPRILIS 12. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 9 nevezés. Tudjuk, kiskatona volt, akit akarata ellenére soroztak be az ÁVH-ba. Akkor még sorkato­nák is szolgáltak ott. A rádió vé­delmére rendelték és amikor fel­tartott kézzel kijöttek, a tömeg bestiális módon meglincselte őket. Ennyi a történet. Talán nem érdemelt volna utcanevet, de ha már így alakult, a változta­tást sem kéljük. - Végül mégis Wiegand János tér lett a nevük. - Tudok róla. Nem értek egyet a döntéssel, a demokrácia megcsúfolásának tartom. Mert, ha például előtte Lenin tér lett volna ez a három utcával határolt terecske, a tizenhét lakó ellenére is fellépek. De így nem. A véle­ményünk semmibe vétele ez a döntés. Van olyan szomszédunk, aki már kijelentette, hogy ha hozzák az új tértáblát, saját kezű­leg fogja leverni... V Részlet egy levélből: „Tisztelt Polgármesteri Hivatal. Mi a szek­szárdi Népfront utcai lakosok a Népújságon keresztül értesültünk arról, hogy hozzájárulásunk nélkül meg kívánják változtatni az utcánk nevét. Szeretnénk a tudomásukra hozni a következőket: Annak ide­jén a Népfront tevőleges támogatá­sával épültek fel a Baktában, a Népfront, valamint a Háry utcai családi házak, ezért lett a mi ut­cánk neve Népfront. A fentiek miatt az utca többsége azt kívánja, hogy ez az elnevezés megmarad­jon. " * A szekszárdi speciális általá­nos iskolában reggel fél nyolckor nagy a zsivaly. A gyerekek ki­használva az órakezdés előtti utolsó perceket, szinte egyszerre beszélnek. Kovács Károly tanár urat, városi képviselőt ez nem za­varja, mégis csendesebb helyre, a matematikaterembe húzódunk rövid beszélgetésre. - Úgy tudom, az utcanév-vál­toztatással kapcsolatban a műve­lődési bizottság állásfoglalásával ellentétesen szavazott. Sokan ezt a bizottsági fegyelem megsértésé­nek tekintik. On nem? - Egyáltalán nem. Inkább Csá­ki Béla bejelentését tartottam furcsának. Teljesen váratlanul ért mindenkit. Ellentétben a Népúj­ság tudósításával, én rögtön hoz­zászóltam. A bizottság nevében kértem, hogy ne hamarkodja el a döntést, bizottsági ülésen tárgyal­juk meg a téziseit. Tudniillik arra hivatkozott, hogy koncepcionális ellentét van közte és a bizottság között, ezt pedig én nem érez­tem. Ha ellentét lett volna, nem tudunk olyan jó költségvetést összehozni az iskoláknak. - Mégiscsak ellentétről be­szélt... - Ellentét az utcanevekkel kapcsolatos vitában volt. Tényleg MSZMP-röplap utóélete [mesnek és bántónak n^ferint felkért, megbí­t^Hók aláírását. Ez t^^ban, mondja. Fel­:n t P Hen változtatnak, zeretnék viselni, de ez y a polgármesteri hivatal /változtatással, akkor Jökkön úr a történteket na tiltakozni... szerzői jogok tgyok háborodva! - közli rt Muth Irén szintén Ki­li lakó. - Úgy gondolom, ;tték meg és semmi ilyen í. Jogtalanul használták akozás tartalmával sem nyzatot marasztalja el. A ?k, kiépített közműveink ön. Szóval nem igaz az véleményét is megkér­hivatkozott a megújult 'isszavétele ellen foglal­ókban, hanem a válasz­;y az őket érintő kérdé­öntéshozatalkor jigyelem­)s döntések ne váljanak ;nyévé. A röplapról any­koztam vele, de ha meg­iárulok hozzá cikkeim rtikai céljára sem hasz­nálhatók fel. Nem beszélve az írásokhoz kapcsolódó szerzői jogomról. „Más eszközünk nincs" Ezek után természetesen felkerestük az MSZMP megyei koordinációs bizottságának elnökét, K. Balog Jánost a kérdéssel: - Önök adták ki ezt a röplapot? - Az önkormányzat testületi üléseire meghívottak vagyunk és az előterjesztett anyagokat megkapjuk. Az utcanevekről szóló javaslat mellékletekén* csatol­ták az utca lakóinak kérését, aláírását azzal, hogy ne változtassák meg lakóhelyük nevét. Ezt másoltuk ki a hasonló hangvételű újságcikkekkel együtt, ami nyilván­valóvá tette, hogy a testület a nép nélkül, a nép ellen döntött - válaszolt K. Balog János. - Nem gondolja, hogy etikailag és jogilag kifogá­solható ez az eljárás: az emberek tudta nélkül hasz­nálták fel az aláírásukat? - Nem, hiszen ők a korábbi elnevezés megtartását kérték. Mindegy, hogy gazdasági, vagy politikai indít­tatásból, de az önkormányzathoz fordultak. Mi szán­dékosan nem irtuk le az indoklást, de látni kell, hogy az önkormányzat politikai célzattal hozta meg a dön­tését. Ezért mi hasonlóképpen politikai célzattal úgy láttuk jónak, ha kiteregetjük ezt az ügyet. Hiszen a la­. kók, a kulturális bizottság állásfoglalása ellenére hoz­ta meg az önkormányzat a döntését. - Tiltakoztak az érintettek? Milyen visszajelzések voltak? - A lakók közül senki nem jelentkezett, a reagálás általában egyetértő volt. Nekünk nincs más eszkö­zünk, felvonulást, tüntetést nem szervezünk, röpla­pokon tudunk a szekszárdiakhoz fordulni... TAKÁCS ZSUZSA a bizottság álláspontjával ellenté­tesen szavaztam, mert közben új információkhoz jutottam. Képvi­selő-társaim mondták el, hogy az utcák lakóival beszélve más ada­tok jöttek elő. Egyébként mi az, hogy bizottsági fegyelem? Sem írott, sem íratlan szabály nincs erre. Képviselőként jogom van a saját véleményem szerint szavaz­ni. - Állítólag politikai alku követ­kezménye volt Csáki Béla meg­választása. Igaz ez? - Nem tudom. Én Béla mel­lett szakmai szempontok alapján szavaztam. Voltak akik nem. Egyikük nemrég viszont azzal ér­velt, hogy újabban nem a szak­mai szempont a döntő. Pedig ak­kor ő volt az, aki politikai, párt­alapon szavazott. - Csáki Béla lemondása után önt bízták meg a művelődési bi­zottság vezetésével. Hogyan to­vább? - A bizottság jelenleg műkö­désképtelen, mert egy fő hiány­zik. Hatan vagyunk. Három kép­viselő és három szakértő. Az ön­kormányzati törvény szerint a bi­zottságokban többségben kell a képviselő-testületi tagoknak len­niük. Ez úgy valósulhat meg, hogy vagy egy szakértőt kizárunk, amit nem szeretnék, vagy pedig új képviselőt delegálunk a bizottság­ba. A csütörtöki rendkívüli ülé­sen dől el, hogy mi lesz. * Szekszárd város alpolgármes­terével munkahelyén beszélge­tünk. Dr. Leidecker Jenő főállás­ban az OTP megyei igazgatóhe­lyettese. - Csáki Béla lemondásakor ar­ról beszélt, hogy egyedül maradt. Javaslatait nem szakmai, hanem politikai szempontok alapján mérlegelték és - esetleg - vetet­ték el... - Ez így nem igaz. Amíg Béla vezette a bizottságot, az nagyon jól működött. Ebben az ő szemé­lye is közrejátszott, de a bizottsá­gi tagoké is. Akkor kezdtem ér­zékelni, J^gy valami mégsem jó a bizottság munkájában, amikor a Tarr-féle aláírás-gyűjtési akció indult. Ez a közvéleményt fel­bolygatta és ettől lett politikai kérdés. Miután az MSZP felka­rolta ezt, a testületben is megosz­lottak a vélemények. Azt is ki • merem jelenteni, hogy a sajtó, ék sősorban a Népújság Tarr mellé állt, ez pedig nem jó. Valaki azt.'' mondta testületen belül, hogy három-négy embernek van helyi sajtója, a másik huszonnégynek nincs. Ez a folyamat tisztán poli­tikai üggyé vált, a sértődöttség is érezhető volt nem egy hozzászó­lásban. Az utcanevek feletti vitá­ban már egyértelműen az volt. Csáki Béla lemondását is a sértő­döttségnek tudom be. - Egyik indoka az volt, hogy a bizottság álláspontját képviselve bizottsági tag is akadt, aki ellene szavazott... - Ez más bizottság esetén is előfordult már. Ha mindenki ilyen tragikusan fogná fel, akkor nem volna bizottsági elnök eb­ben a városban. A jogi bizottság­ban is többször ellenem voksol­nak, sőt leszavaznak. Ez termé­szetes dolog. Béla helyében sem­miképpen se mondtam volna le. Sőt, most lehetne megmutatni, mire képes. Tudom, hogy a le­mondásnak a városban is nagy visszhangja van. De tudomásul kell venni, hogy ez egy bizottság. Sikereket ért el, de a siker - elis­merve a munkáját -, nem Csáki Béla érdeme, még csak nem is bizottságé, mert eredményeik az egész képviselő-testület döntésé­nek a következményei. A peda­gógusok béremelése is a testületi döntés alapján jött létre, nem Csáki Béla érdemeként. - Jelenleg működésképtelen a bizottság. Szakembert kellene delegálni, de tudomásóm szerint a képviselők közül csak a polgár­mester oktatási szakember. Ó ke­rül a bizottságba? - Jósolni nem tudok. Csütör­tökön döntünk. - Legtöbb vihart az utcanevek kavarták. Aláírásívek jártak kör­be, eljutva a képviselő-testület­hez is. A döntésnél ezeket még­sem vették figyelembe. Miért nem? - Ezek politikai döntések vol­tak. Az egy dolog, hogy a lakók mit írtak alá. Az politikai döntés például, hogy a testület úgy dön­tött, ebben a városban nem kell Kun Béla utca. Ebben a kérdés­ben még előfordulhat, hogy az ottlakók véleményére sem adunk. Ha minden kérdésben aláírásokat gyűjtünk, akkor nem születik soha döntés. - Viszont a pártszempontú szavazás, a frakciózás is műkö­désképtelenné teheti a testüle­tet... - Ha rosszul működnek a frakciók, az a hatékonyságot nagymértékben befolyásolhatja. Ilyen szavazati arány mellett, ha egy frakció „bekeményedik", .semmit nem lehet keresztülvinni 'a,,testületi üléseken. ' A k^'inikás partjelzőnek £rzi magát. SzaJ^dgál a pálya szélén, figyeli a játékot. Ha a játékszabál­lyal ellentétes, unfair játékot lát, egy lehetősége van, a zászlóval int. A döntés a bíró kezében van. Csak egy a nyitott kérdés: ki fújja a sípot? TAMÁSI JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom