Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-04-05 / 14. szám

12 SZEKSZÁRDI 1992. ÁPRILIS 5. Bal felső sarok A (sport)élel útjai bizony kifürkészhetetlenek. Számos példa bizonyítja, hogy egy-egy trénernek azzal egyengetik leginkább az útját, ha igazságtalanul többnyire vélt okok alapján állítják fel idő előtt a kispadról. Ime a legfrissebb példa: Vertetics Istváné. Akit 1990 nyaráig mint a szekszárdi kosárlabdacsapat edzőjét még alig jegyzett a szakma, mára pedig - mivelhogy a PVSK csapatát a bajnoki címig vezette - valósággal mennybe ment. Vertetics kiebrudaiását követően jól taktikázott - vagy csak a Fortuna fogadta kegyeibe? - nem fogadta el azonnal a Szekszárdnál alig nívósabb alsóházi férfi- és női csapatok invitálását, hanem dacos elszántsággal várt, ha úgy tetszik kivárt. Addig, míg egy olyan csapat köszönt be hozzá, amelynél a nálunk egyébként sosem respektált elméleti felkészültségét, amelynél nem volt kulcskérdés az egyéni képzés gyakorisága és milyensége, mert a játékosok tudása (technikailag, taktikailag) azért adott volt. Szekszárdi évei alatt hajlamosak voltunk arra, hogy kristálytisztán elméleti szakembernek tituláljuk, mert azokból a magasröptű eszmefuttatásokból, melyeket egy-egy meccs elölt szakembernek, újságírónak, normál halandónak rögtönzött..., nos azoknak csak töredéke köszönt vissza a mérkőzéseken. Mert az ő tudása, taktikai téren megnyilvánuló edzői kvalitásai „nomád körülmények" között nem érvényesülhettek. Az ő „nagyságát" a számára is kihívást, kockázatot rejtő • minőségi klubcsere hozta felszínre. Furcsa anomália, de igaz: végűi is az, vagy azok lettek a legjobbat vele, aki vagy akik menesztették... Sportműsor Szombat Kosárlabda: a Magyar-kupában: Kecskemét-Meds-KSC Szekszárd visszavágó mérkőzés a négy közé jutásért. Duatlon: a Privát Sport Bt. és a megyei triatlonszövetség versenye. Rajt a városi sportcsarnok elől 10.30-kor. Kispályás foci: „Szekszárd" villámtorna a városi sporttelepen (8.30) Vasárnap Kézilabda: Szigma-kupa nemzetközi női torna a városi sportcsarnokban (8.30) Labdarúgó NB II.: Ajka-Szekszárdi Dózsa (16.30) Szevasz-kupa A Szekszárd-Sopron 0-0 mérkőzésen munkatársunk 0-6-ig a következőképpen értékelte a Dózsa játékosainak a teljesítményét. Mausz (7) - Koller (3), Dzsinovics (3), Agapov (2), Nagyfalusi (4) - Horváth P. (3), Kvanduk (2), Kalmár (3), Mészáros (2) - Pilisi (2), Naumkin (1). A Szekszárd 19 forduló után 15 ponttal a 12. helyen áll a táblázaton. Legutóbbi számunkban két osztályzat felcserélődött, helyesen: Horváth P. (2), Naumkin (1). í Nem így képzelte el Varga Laci. Balsors... és a pénz csábmosolya Csaknem két éve ilyentájt „neveztetett ki" a Szekszárdban futballozó Varga László a sportág egyik legnagyobb ígéretének. Pazar góljai, de úgy általában adottságai miatt a fél NB I. meg akarta szerezni - igazjóval a kért négymillió alatt. A belga érdekeltségű Bálint László-féle menedzseriroda kínálta érte a legtöbbet, így gyakorlatilag az egykori kiváló ferencvárosi játékos tulajdona lett Varga. A stratégia a következő volt: eladni valamelyik fővárosi csapatnak, majd egy év után - Bálinték szinte tutira vették, hogy bizonyít az élvonalban - jó pénzért külföldre passzolni. A dolgok persze egészen más, mondhatni negatív irányt vettek. Kezdődött azzal, hogy a Vasasban Mészáros „Bubut", az edzőt nem sikerült meggyőznie isteni tehetségéről, aki nemes egyszerűséggel csak annyit mondott róla: „Magas még neki az NB 1. mércéje". Kényszerpályára került, hiszen menedzsere a Volán edzője lett, követnie kellett. Itt már stabil csapattag lett, de balhátvédként nem sikerült olyan kimagasló produkciót nyújtani, hogy a csapat kiesése után környékezték volna a játékosmegfigyelők, menedzserek. Bálint is beadta a derekát, a vételár még ki nem fizetett részének fejében visszaadta a játékost a Dózsának, az pedig - mivel a játékos ma sem mondott még le az élvonalbeli szereplésről - Veszprémbe adta el. Ahol - ha nem is sikerült kimutatni az oroszlánkörmeit - de helytállt. A Siófok ellen például - csatárerényeit hátvédként is megvillantva - a két pontot jelentő egyetlen gólt szerezte. De mégis a veszprémi zűrzavar egyik áldozatává vált: őt is elküldték. Ismét Szekszárdon van. Ügyének bonyodalma miatt egyelőre játék és csapat nélkül... Még egy villáminterjú erejéig sem volt könnyű szóra bírni. - „Szivat" a sors rendesen - fakad ki mélabúsan. Ahogy innét elmentem, mindjárt kiszolgáltatott helyzetbe kerültem, ami végig kísért, ez a „csúcs": azt se tudom hova tartozom, ki tudja, hol és mikor játszhatom. - Akkor jöjjenek a sorscsapások időrendi sorrendben! - Úgy kerültem a Vasashoz, hogy egy még NB 11-es kiállításomat követően kilenc hétig nem játszhattam, így Mészárosnak nem volt ideje, türelme ahhoz, hogy megismerjen. A Volánnál már kezdett volna összeállni a kép, de a kiesés ténye mindent romba döntött. A Veszprém pedig olyan anyagi helyzetbe került, hogy kénytelen volt úgynevezett profi státusokat megszüntetni, így olyanokról lemondani a helybeliekkel szemben, akiknek lakás kell. Sérült bokával is igyekeztem helytállni, nem azért küldtek el, mert gyenge voltam. - Nem gondolod, hogy élvvonalbeli vesszőfutásodnak a körülmények számodra előnytelen alakulása mellett az is oka, hogy idő előtt sztárrá avattak, aminek terhétől az első kudarc után összeomlottál, s csak egy átlagosra voltál képes az NB I-ben? - Nem estem össze, meg volt az önbizalmam, ezen nem múlott. - Akkor min? - Azon talán, hogy abszolút „vidéki gyerekként" nem találtam fel magam az öltözőben, a pályán, az NB I. világában, nem ismertem föl, hogy kikkel kell különösen jóban lenni, ha kell hajbókolni így magamra maradtam. Olyan helyzetbe kerültem, mint a Dózsa nagykapusa, Lipovszky annak idején, aki egyszer csak vidékről felkerült a nagy Budapestre... - Mi lenne számodra kedvező döntés ebben a zavaros tengerikígyóvá növő ügyben? - Ha kimondanák végre azt mert teljesen vétlen vagyok -, tőle függetlenül alakultak az események -, hogy szabad vagyok, vagyis saját magam dönthetek saját sorsomról. - Én a helyedben azon lennék bár tisztában vagyok vele, hogy anyagilag egyáltalán nem vonzó -, hogy visszatérjek legalább egy idényre Szekszárdra, az NB II-be, mert egy itteni jó teljesítmény újból „ugródeszka" belföldre, külföldre egyaránt. - Ha a lakáskérdésemet megoldják, ez is bent van a pakliban. - És még? ... - Mivel én is a piacról élek, az is, hogy elmegyek az osztrák négybe a kicsi, de a biztos schilling reményében. t A zuhany híradó jelenti Városi kosárlabda Ki ne emlékezne Rátvay Anitára, a Tungsram válogatott centerére, akinek legelső sikerei Szekszárdhoz kötődnek, itt figyeltek fel rá a fővárosi nagyok. A játékoshoz közel álló körökben azt rebesgetik, hogy haza készül, mármint Bajára. Erre persze mindjárt az a következtetés is szárnyra kelt - mivelhogy végleges visszavonulásról nem szól a fáma -, hogy esetleg újra a Szekszárd színeiben szerepelne...? * Ennél már valamivel konkrétabb az a szintén kosaraspletyka, miszerint hamarosan Gellér Sándor (jelenleg az Alba Regia férficsapatánál dolgozik) lesz az Atomerőmű SE vezető edzője. Az ASE szakosztályvezetője, Csűrös Dénes nem tagadta, hogy valóban puhatolóztak, tapogatóztak a neves trénernél, de még semmi konkrétum nem hangzott el. Csupán annyi, hogy egy hónap múlva újra leülnek tárgyalni, de az is lehet, hogy abbamarad az egész. * Szemet vetettek a játékos-megfigyelők Emil Dzsinovicsra, a Szekszárd szerb középhátvédjére, aki szinte minden mérkőzésen remekül játszik a védelem tengelyében. Több élvonalbeli csapat már jelezte nyári érdeklődését. A Magyarkupa-mérkőzések során Csank Jánosnak a Vác edI zőjének is szemet szúrt a szőke fiú. A hírek szerint a Vác brazil söprögetője, Luis Carlos hamarosan hazatér - lehet, hogy „Dzsina" áll Csank mesternél az első helyenn a leendő utódok között? * A kézilabdások sem akarnak lemaradni idegenlégiós ügyben a város foci-, illetve kosárlabda-csapatától. Az új ügyvezető elnök, Mercsényi Gyula hamarosan felkerekedik, hogy az orosz piacon szétnézzen játékosügyben. Egy rutinos, jó átlövő még igazán elkelne a Húsipari SE-Szigma női együttesben. Erre a csapat nevében már szereplő szponzorcég tudna még áldozni. * A súlyemelőkhöz hasonlóan a szekszárdi sportlövészek is valamilyen nagy reklámértékkel bíró rangos verseny rendezését fontolgatják. VSzetőjük, Balogh László ott járt a budapesti légfegyveres EB-n, s a nemzetközi szövetség tisztségviselői előtt felvetette: vállalkoznának minden évben egy idényzáró pénzdíjas Európagála megrendezésére, amire egy adott év legfőbb világversenyén legjobban szereplő európai csapatokat hívnák meg. Az ehhez szükséges pénzt a lövészklub a szponzoroktól megszerezné. Tizennégy eseménydús, izgalmaik ban bővelkedő forduló után befejezwr dött a városi kosárlabda-bajnokság, amelyen két Bátaszékről érkező vendégcsapat is szerepelt. Mi több: érdekesebbé tette a bajnokságot, emelte a színvonalat. A volt egykori játékosokat is felvonultató „húsosoktól" jobbik csapatuk sem tudta elvenni az elsőséget. A bajnokság végeredménye: 1. Húsipari SE 27, 2. Bátaszéki SE 26, 3. Garay Gimnázium DSE 23, 4. Bátaszéki Gimnázium DSE 21, 5. Főiskolai DSE 21, 6. Lili pékség 19, 7. Gasztro SE 18, 8. 505-ös Ipari Szakmunkás DSE 14. Kupasiker küszöbén A hét közben szerdán nem várt magabiztossággal legyőzték a szekszárdi kosaraslányok a már A csoportba jutott Kecskemét csapatát a Magyar-kupában. A 14 pontos előny (77-63) birtokában biztatóak a kilátások a mai (szombat) kecskeméti visszavágó mérkőzésre. Ha Kranyeczék képesek lesznek arra, amire a bajnokságban, hogy egy kis különbségű vereséggel végződő, szoros mérkőzést játszanak az örök rivális otthonában, akkor a Szekszárd a legjobb négy közé jutna a Magyar-kupában, amire a klub eddigi történetében még nem volt példa. Á