Szekszárdi Vasárnap 1992 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1992-03-22 / 12. szám

1992. MÁRCIUS 1. , SZEKSZÁRDI lASARNAP 9 Forró nyomon - kiégett min­den - Gyúlékony anyaggal fellocsol­ták, majd meggyújtották - mondja Fazekas főhadnagy. A szemle al­kalmával be kell járni mindent, így hamarosan csípni kezdi szemünket a flist. A ruhánk is átható flistsza­got áraszt. A diszkó fölött levő Gastrolux étterem egyik fala is erő­sen megrongálódott. Nem sok kell neki és kidől... Odakint már dereng, egyre töb­ben nézik meg az elszenesedett be­járatot. A fényképezőgép vakuja villog, ők még tapossák a padlón ál­ló víz, korom és félig elégett legkü­lönfélébb dolgok egyvelegét. Má­sok frissen borotválkozva, mennek munkahelyükre, ők borostásan, kormosán, fűstszagúan folytatják a napot. Letelt a huszonnégy óra, de azon nyomban kezdődik a követ­kező nyolc. És ez így megy min­den nap. GERGELICS ZSÓKA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS - Mi köt valakit a rendőrséghez? - Mi még mindig nem a pénzért dolgozunk, hanem azért, mert sze­retjük ezt csinálni. Én 1976 óta va­gyok vizsgáló, akkor is ugyanez volt az asztalom, most is. Mikor idekerültem, beledobtak a mélyvíz­be, volt hogy három napig haza sem mentem. Jó iskola volt. - Számodra mi jelenti a sikert? - Apró dolgok. Ha például ráte­hetem a gyanúsított kezére a bilin­cset, akiről nem sokkal előtte még csak sejtéseink voltak, ha tudom bizonyítani a feltételezéseket. Ha a felderítők megfognak valakit, s én több bűncselekményszámmal feje­zem be az ügyet, mint megkap­tam... - Kaptok-e visszajelzést a mun­kátokról? - A vádirat egy példányát meg­kapjuk. Pályafutásom alatt kétszer volt olyan, hogy az ügyért írásos di­cséretet kaptam az ügyésztől. Lassan beesteledik. Eseményte­len éjszaka lesz? - Nem ez az én formám - mondja Tölösi Kálmán. Hazamegyünk mindannyian, de otthon úgy alszik az ember, mint a nyúl a bokorban: ugrásra készen. Hajnali negyed ötkor csak egyszer kell kopognia lakásom ajtaján az URH-s járőrnek, már pattanok is. Amikor a forró nyom . tényleg forró Beérve a kapitányságra a fiúk már várnak rám. Indulás a Califor­nia diszkóhoz. Fazekas László tűz­oltófőhadnaggyal közösen folyik a helyszínelés. Ugyanis ők szóltak a rendőrségnek: itt nem „csak" tűz volt, bűncselekmény is történt. Két vaksi kis elemlámpával bujkálunk a még füstölgő, elszenesedett helyi­ségekben. Mint megtudjuk, kettő óra ötvenöt perckor értesítették a taxisok a tűzoltókat, hogy a szom­szédságukban levő diszkóban tűz van. Ők egy percen belül a helyszí­nen voltak, s oltottak. A gyanúsított először semmiről nem akar tudni, később elismeri, hogy volt kapcsolata az asszonnyal, de erőszakot nem kellett elkövet­nie. Még később - mindez termé­szetesen már a kapitányságon ­már azzal a variációval áll elő, hogy az asszony először akarta az együtt­létet, csak aztán, szinte az utolsó pillanatban gondolta meg magát. Az aprólékos vizsgálómunka to­vább folyik, a férfiasságával nem bíró szomszéd pedig őrizetbe ke­rül. Az asszony továbbra is fél: - Mi lesz most, olyan sok testvére van a faluban! Mit tud tenni a rendőr? Meg­próbálja megnyugtatni az asszonyt, s közben végzi munkáját, kihallgat, gépel, telefonál, s váija a következő hívást. Egy szusszanásnyi szünet két hí­vás között. Ezt próbálom kihasz­nálni, mikor Oberlander Jánost fag­^fc gatom a technikusi munkáról. ^ Merthogy a különböző médiák • gyakran mutatják a nyomozót, vizsgálót munka közben, s csak a nagyon odafigyelő televíziónéző fe­dezi fel egy-egy bűncselekmény megfilmesítésekor a háttérben mindig ott mozgó technikust. Aki megszólaltatja a helyszínt Tavaly szeptemberig az volt a gyakorlat a megyében, hogy a me­gyei főkapitányság bűnügyi techni­kusai mentek minden helyszínre. Akkor alakult meg a kapitányságon is a kis technikusi csoport. Most hi­vatalosan hat technikusa van a szflcszárdi kapitányságnak, gyakor­• latilag azonban három. Ugyanis hárman tanulnak. így igencsak össze kell szedniük magukat, hogy a munka végére jáijanak. - Mi a szerepe a bűnügyi mun­kában egy technikusnak? - kérdem az alhadnagyból a napokban had­naggyá előlépett Oberlander Já­nost, - Hú, nagyon nagy a szerepe. Tulajdonképpen ő az, aki megszó­laltatja a helyszínt, ő adja a nyomo­zó kezébe mindazt, amivel köze­lebbjut a megoldáshoz. A bizonyí­tékokat. A nyomozás eredményes­sége nagyban múlik a technikuson. Ő kutatja, keresi fel a nyomokat, majd rögzíti azokat. Aprólékos, de nagyon szép munka. - Hogyan került kapcsolatba a rendőrséggel? - Nekem már édesapám is rendőr volt, így hamar megismer­kedtem az itteni élettel. Vargabe­tűkkel ugyan, de mindig a techni­kusi pályán, illetve annak közelé­ben dolgoztam. Beszélgetésünknek hamar vége szakad, mert „újabb helyszín" van. 14 óra: Balogh Gábor szekszárdi la­kos bejelenti, hogy a kezelésében levő tanyát feltörték. Űttalan uta­kon döcögünk a Tatai völgybe. A szép környezetben levő tanyán ­mint a szemle során kiderül - a te­tőt megbontva ment(ek) be a hí­vatlan látogató(k). Bujkálás a poros padláson, szinte négykézláb mászni fel a majdhogynem merőleges löszfalon - ez is rendőri munka. A kár nem nagy: öreg ruhák, ve­teményezésre odakészített magok, két metszőolló és négy rúd szalámi tűnt el. Itt is aprólékosan próbálják rekonstruálni az eseményeket, a betörő mozgását, szüntelenül ke­resve a nyomokat. - Nincs nagy ügy, vagy kis ügy ­mondja Tölösi Kálmán rendőrőr­nagy. - Egy nyolcvan éves néniké­től ha két tyúkját ellopják, az ugyanolyan fontos, mintha egy kft. ügyvezetőjének a Mazdáját feltörik. Itt szedték fel a cserepeket - mondja Balogh Gábornak (szem­ben) Berényi hadnagy A szárnya-, vagyis kormányaszegett Lada

Next

/
Oldalképek
Tartalom