Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)
1991-08-18 / Próbaszám
3 1991. AUGUSZTUS 18. , SZEKSZÁRDI VASARNAP E 1 Jzi így is fogalmazhatjuk, bár most már az életem túlnyomó része Budapesten zajlik. A Miniszterelnöki Hivatal biztosította szolgálati lakásban lakunk, de csak addig, amíg betöltöm e kormánytisztséget. Annál is inkább, mert szekszárdi bázisomat nem adtam föl. Ott van a lakásunk, ott él a családom, noha sokat vannak ők is Budapesten velem. - Hogyan tolerálja a családja e „kétlakiságot"? - Mellettem állnak, hiszen tudják, hogy küldetésemnek a tőlem telhető maximumot adom. Úgy próbálok gazdálkodni az időmmel, hogy a szekszárdi rendezvényekre rendszeresen eljussak. Kialakult kapcsolataimat pedig úgy irányítom, hogy a lehetősségek szerint azok szülővárosoméban is kamatozzanak. - Kit köszönthetünk legközelebb Szekszárdon? - Az Osztrák Parlament alelnökét. Nagyon szép baráti kapcsolat alakult ki közöttünk. A közelmúltban az ő meghívottjaként voltam Badenben, az ünnepi játékokon. Felejthetetlen emlékekkel gazdagodtunk. - A többes a feleségére, Ágnes asszonyra vonatkozik? - Igen, természetesen. - Úgy gondolom, sokunk számára szimpatikus, hogy a legkülönbözőbb rendezvényeken férjük oldalán az asszonyok is megjelennek. Mintha magunk mögött hagytuk volna a kemény „férfibulik" korszakát is... ^^ - Azt tapasztalom, hogy a kormány tagjai és tisztviselői ma már nc*n is lennének partnerek az italozásban, kártyázásban. Egészen más jellegű közéleti szereplés van kialakulóban. Nekünk a demokratikus körülmények között működő és a valóban európaiságot jelentő nyugati államoktól ezeket a tradíciókat át kell vennünk. - Bár tegyük hozzá, hogy ez valamikor nálunk is szokás volt. - Igen. S ez is az elmúlt negyven év értékveszteségeinek egyik momentuma. Úgy gondolom, hogy a feleségek ilyetén részvétele a közéletben kihangsúlyozza, hogy egy társadalomnak léte szempontjából meghatározó alapintézménye a család. - Amikor ez az inteijú megjelenik, hazánkban lesz II. János Pál pápa, aki egy alkalommal látogatásának cépt úgy fogalmazta meg, hogy a megbékélés, kiengesztelődés. - Nagyon köszönöm ezt a felvetését, mert azt tapasztalom, hogy a pápalátogatással kapcsolatban nálam járt újságírók egy része szenzációt jelentő híranyagot szeretett volna kapni. Úgy ítélem meg, hogy a magyar sajtó nem kellően domborította ki a látogatás lelki hátterét, lelki momentumait. Erről a nagyszerű emberről kevés olyan elemzést olvastam, hogy a súlyös lelki megrázkódtatásai ellenére - 11 éves volt, amikor meghalt az édesanyja, két évvel később az orvossá lett bátyját vesztette el vonulása milyen egyirányú. Hogyan alakult ki a szódagyári segédmunkásból a világ számára is óriási értékeket hordozó nagy ember, aki nemcsak mint államférfi, nemcsak mint a katolikus világegyház feje hívja fel magára a figyelmet, hanem mint Ember is. Milyen hatalmas küzdelmet folytat a társadalom megmentéséért! Mert látta ő a bajokat a diktatúrában, de látja a gondokat a demokratikusan működő államokban is. - És mindig, mindenki számára van mondanivalója. - Őszentsége nem csupán a katolikus hívőknek, hanem a más vallásúaknak, sőt, az ateistáknak is mindig tud lelkekig hatoló gondolatokat adni. Ki kell hangsúlyozni, hogy ez a látogatás elsősorban lelkipásztori, bár a pápa kettős minőségben érkezik hazánkba: a világ legnagyobb vallásának, a katolikus egyháznak fejeként és a Vatikán államfőjeként. II. János Pál beszédei, megnyilatkozásai a megbékélésre, a toleranciára, a türelemre, a szeretetre épülnek. Mindenütt megpróbálja a társadalmi feszültségeket e csodálatos értékek sorával úgy irányítani, tompítani, hogy ezek legyenek a meghatározóak, ezek domináljanak. Nagyon jól érzékeli, hogy eluralkodott a világon a gyűlölet, az egyéni érdekhajhászás, a túlzott mértékű anyagiasság... s ő mindennel szembe a szeretetet állítja, azt hangsúlyozza. Szerinte a gyűlöletet nem lehet megállítani fegyverekkel, nem lehet ellene adminisztratív eszközökkel harcolni... mindig mindennel szembe a szeretetet kell állítani. Én ezt érzem ki az ő egész ténykedéséből, s a mély elkötelezettséget a transzcendens felé, a túlvilági élet felé. - Bocsásson meg a kissé földhöz ragadott kérdésért. De bűnözési statisztikáink rémisztő adatait ismerve a társadalmi háttérre utalok. A bűncselekmények jó részét nem anyagi érdekből, hanem a türelmetlenség okán követik el. Türelmetlenek az emberek, mert érzik az elszegényedés sebességét. Hogyan lehet ezt és az Ön által említetteket közös nevezőre hozni? - Iszonyúan nehéz munka. Ezen áll, vagy bukik a társadalom békéje. A két oldal visszavezet a világ - benne az emberek, az objektív körülmények - egyenlőtlen fejlődésére. Az egyik ember eljutott a jólétig, gazdagságig, a műveltségig, a másik úgy érzi, kirekesztődött a társadalmi javakból. A kettő közti összhangot nagyon nehéz megteremteni. Engedje meg, hogy visszahivatkozzam a Rérum novarumra. XIII. Leó pápát az egyház- és a világtörténelem is úgy tartja számon, mint a Vatikán költő pápáját, aki csodálatosan fogalmazta meg enciklikájában azokat a gondolatokat, amelyek még ma is aktuálisak, s amely megalapozta az egyház modern szociális tanítását. - Kérem, hogy erről beszélgessünk következő számunk egyikében, s most térjünk vissza a pápalátogatásra. Nem okozhatnak zavart a jugoszláviai események? - Úgy gondolom, hogy nem. De azt feltételezem, s vannak is erre vonatkozó információim, hogy az eredetileg jelzettnél kevesebb zarándok jön odaátról, bár ezt előre nagyon nehéz prognosztizálni. Az viszont mély meggyőződésem, hogy akik részt vesznek a pápai szentmiséken, lélekben meggazdagodva térnek vissza a hétköznapi életbe, s megsokszorozódó erővel teszik majd dolgukat, várva a szebb, gazdagabb esztendőkre, melyek mielőbbi valósággá válásában magam is őszintén hiszek. V. HORVÁTH MÁRIA Megbékélés, tolerancia, türelem, szeretet Dr. Pálos Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a KDNP alelnöke, országgyűlési képviselő. A pápalátogatás nemzeti előkészítő bizottságának elnöke. Szekszárdon született, itt is nőtt fel, ahova ezer szállal kötődik, és soha nem tud pestivé vedleni. Úgyhogy bejáró, azaz följáró államtitkár.