Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-10-27 / 9. szám

kört vizsgálta a tesztlapokkal és kérdezéses módszerrel dr. Sass Edit, az egészségmegőrzési osztály vezetője munkatársaival. A gyermekek és családjaik életmódjáról, rizikófaktoraikról és ehhez való viszonyulásokról tájékozódtak a szakemberek. Kíváncsiak voltak az étkezési szokásokra, a sportolás, szabadidő-eltöltés, az alvás, pihenés módjaira, az érzelmi állapotra, emberi kapcsolatokra, a dohányzásra, az alkoholfogyasztás megítélésére, a higiénés magatartásra. A közvélemény előtt is sejthető válaszok helyett néhány kuriózum: a gyerekek 15-20 százaléka szorong, gyakran magányos, 5-10 százalékuk fáradtan megy iskolába hetente, több alkalommal 10 százalékuk, valamilyen szeszt megkóstolt már majdnem 60 százalékuk, és lerészegedett 5-7 százalékuk. A válaszok, az életmódbeli különbségek persze a felnőttek, a családok, szülök függvényei. A kérdés ezért az, miként nyerhetők meg ők, saját maguk és gyermekeik érdekében? Hiszen lassan közhellyé válnak az egészségmegőrzési tanácsok, a riasztó betegségi statisztikák, hiábavaló a fejlett társadalmakra hivatkozni, jó példát megismertetni. A legtöbben meghallgatják, aztán mindent csinálnak úgy, mint azelőtt. Nagy traumának kell bekövetkezni ahhoz, hogy valaki váltani tudjon. - A közeljövőben indul egy vizsgálat azon negyven év körüli szülők gyermekei körében, akik már átestek szívinfarktuson. Az eredmények alapján bemutathatjuk a családoknak, hogy gyermeküket mennyiben fenyegeti ez a „népbetegség". Márpedig, ha az ember a saját gyermekéről hall ilyen prognózist, azt hiszem, hajlandó az életmódján változtatni - vélekedik dr. Frank Mária. Takács Zsuzsa Kapfinger András felvételei Eszembe jut kollégám története. Lánya a szomszéd faluba járt át dolgozni, élvezte a tavaszi meleget és jólesett neki a napi két-három kilométeres gyaloglás az útszélen. A figyelmes falubeliek azonban arra autózva minduntalan megálltak, felajánlották, hogy majd elviszik, ne erőltesse magát. Amikor már ötödször szabadkozott néhány száz méteren belül és ez megismétlődött hazafelé menet is, megunta a dolgot. Nem magyarázkodott többet: milyen jó dolog is gyalogolni, jólesően elfáradni... Másnap reggel buszra szállt. , SZEKSZÁRDI 1991. OKTÓBER 27. Í!/IlSARMAP sem tudnak gimnasztikázni? Emlékszem, mi annak idején elképzelni sem tudtunk volna egy tornaórát, az edzésről nem is beszélve, hogy ne ilyen bemelegítéssel kezdődött volna... Nem mindegy, hogy ül... - A lazító-nyújtó gyakorlatok a gimnasztika szerves részei. De ugyanilyen fontos tényező, például, hogy tud-e normálisan ülni a gyerek. Ehhez jó bútorok, megfelelő padok, székek, asztalok kellenek. Ami már pénzkérdés. Igazán hatásos az volna, ha az iskolák egy-egy osztályt évente fokozatosan fel tudnának szerelni jó iskolabútorokkal, amelyeknél állítható a magasság, háttámla. Hiszen ez befolyásolja például az írást is. Negyedik osztályosoknál tapasztaltuk, hogy görcsösen szorították a tollat, az alkarban fájdalom, gyorsabb fáradás, fejfájás, egyéb tünetek jelentkeztek sorolja Várnai doktornő. Az ő teljesítményük pedig bizonyára elmarad társaiké mellett - tehetjük hozzá. A következmények tehát gyűrűznek és némi túlzással így függhet össze az iskolapad és az iskolai intő miatt kiérdemelt atyai pofon. Ennél persze jóval szorosabb a kapcsolat, általában az életmód milyenségével. Ezt a kérdésA tanuló méretéhez igazítható iskolabútorok kellenének ízületek korlátozott mozgását ebben a korban a túlterhelés miatt a megrövidült izmok okozzák. Kitartó munkával, lazító-nyújtó gyakorlatokkal lehet ezt a folyamatot viszszafordítani - mondja a sportorvos. Ez pedig nem eszköz, hanem szaktudásigényes feladat. Ám az anatómiai ismeretek nem épültek be a testnevelő tanárok képzési tananyagába, a pedagógusok zöme pedig távoli szakterülete miatt miért is hallott volna róla? Szakkönyvvel, kiadvánnyal igyekeznek segíteni őket a jövőben. A szülőknek is nagy segítséget jelenthet, ha nem csak azt tudják majd, hogy mire kell figyelni, hanem azt is, mit kell tenni gyermekük helyes légzése, jó tartása érdekében vagy éppen szorongása feloldásáért. Mindezek szorosan összefüggő jelenségek. De megoldás lehet-e, hogy minél többen sportolnak rendszereden? Dr. Várnai Anna válasza megdöbbentő: - A sportoló gyerekeknél fokozottabban észlelhetőek az említett tünetek éppen az egyoldalú terhelés, erősítés eredményeként. Gyakori sérülések a következményei. Ezzel szemben a „normál" gyerekeknél „csak" a rossz tartás jelentkezik. Mit is várhatunk akkor, amikor a kisiskolások és a nagyobbacskák Valamikor hátratett kézzel ültek a diákok, ennek oka elsősorban a helyes testtartás elősegítése volt