Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-10-13 / 7. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1991. OKTÓBER 13. A világ első légi premierje Város környéki vázlatok: Várdomb Nemcsak írásban és fényképek segítségévei. hanem raj/okkal is veretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a megjes/ekluij közvetlen környékének lakói megismerjék egymás községeinek szépsésíéjl. Vardomb legmagasabb pontján valamikor, már a római korban, de a török időkben is, kisebb erősség, váracska állt. Innen a falu neve. A l'alu nevét a változásokra mindig figyelő nép nyelve magánhasználatra már régen átköltötte Korcsmadombbá. Ezt azonban egyáltalán nem szabad lekicsinylő véleményként felfogni, hiszen a XVIII. században emelt ház kívül esztétikus, belül ízléses és mindenhogyan méltó egy szépen fejlődő településhez. Ezt örökítettük meg. O. I. Rajzolta: Scultéty Erzsébet A közelmúltban a Budapestről Ciprusra indított különgép meghívott utasai színházi előadás vendégei lehettek a fedélzeten. Hernádi Gyula Csillagszóró című darabját az Air Budapest, a Malév Air Tours és az Arizona Színház közös vállalkozásában mutatták be. A groteszk játék különös témája egy terroristatámadás volt, így az eseményről előre értesített vendégek felcsigázott érdeklődéssel várták a különlegesen izgalmas repülést. Mind a közönség, mind a színészek érezték a helyzet szokatlanságát. Színdarabokat ritkán adnak elő ilyen élethű környezetben, a történet ráadásul olyan veszélyes témát érint, ami iránt senki sem maradhat közönyös. Hernádi Gyula játékában a gépeltérítési történet az erkölcsök, maga az emberi lét pusztulásának veszélyét jeleníti meg. Pozitív végkicsengésű, utópisztikus mű. Megkérdeztük a szerzőt, mi volt a véleménye az előadásról. - Nagyon tetszett. Pintér Gábort nagyon tehetségesnek tartom, akiből szerintem nagyon nagy rendező lesz. Nagyszerűen látta az egész konstrukciót. Kreatívan tudott mindenre odafigyelni, egy ilyen nehéz szituációban minden apró részletre, a helyszínnel való pontos játékra, azok a rendezői kreatív fogások, amelyek szimpatikusak egy jó rendezőnél, mind megvannak nála. A darab olyan, amilyen, nem akarom sem dicsérni, sem elmarasztalni. Ez egy .groteszk tétel-dráma, aminek több „feneke" van. A rendező nagyon jól elemezte ezt a többdimenziósságot. - Nem tartott attól, hogy esetleg veszélyesnek bizonyulhat ez a vállalkozás? Valaki pánikba eshet? - Itt az utasok tudták, hogy miről van szó. Váratlanul nem szabad ilyet csinálni. Valaki kérdezte tőlem, miért nem vontuk be jobban az utasokat. Ezt nem nagyon lehetett volna megcsinálni, pláne magyar utasokkal. Régebben különböző színházakban többször megpróbáltuk a közönséget Is bevenni Jancsó Miklóssal. Nem ment. A darab fiatal rendezője az újvidéki Pintér Gábor. Rendezése egyben diplomamunkája is volt. Bár az előadást rengeteg előre nem látott esemény befolyásolta (repülőgép-zuhanás, kiszámíthatatlan időjárás, a fotósok, operatőrök munkája), mégis kiderült, hogy nagyszerűen érezte ennek a szituáció-^| nak a rejtett lehetőségeit, színészvez^W tése kiforrott rendezőre vallott. A főszereplő Epres Attila fanatikT^^ államalapító ambíciókat dédelgető, nyers terroristája és az eltérített gép kapitányátjátszó Kovács István különböző színészi stílust képviselve nagyszerűen ellenpontozták egymást. Az isteneket alakító három színész közül Benkő Péter játéka volt a legmeggyőzőbb. Kitűnő, kiforrott alakítást nyújtott Jani Ildikó a stewardess szerepében. A darab zenéjét egy fiatal, tehetséges szerző, Vass Attila szerezte. HAVAS KLÁRA A pedagógiai rendszerváltás még várat magára Dr. Zsolnai József, a nyelvtudományok kandidátusa, az Országos Közoktatási Intézet főigazgatója, a Törökbálinti Kísérleti Általános Iskola és a Képességfejlesztés Országos Központjának igazgatója 1977-töl 1979-ig Szekszárdon élt és dolgozott. Az általa kidolgozott Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program, illetve az Értékközvetítő és képességfejlesztő program szerint megyénkben is több száz kisiskolás tanul. - Úgy tudom, hogy tanár úr a hetvenes évek végén jött át Kaposvárról Szekszárdra. Netán a nálunk ez idő tájt induló pedagógusképzés vonzotta? • - Ez is közrejátszott abban, hogy Szekszárdra kerültem. De nagyobb súllyal esett a latba, hogy abban az időben éppen n^m volt lakásom. Az akkori vezetők pedig úgy tájékoztattak, hogy az új főiskolán modernebb tanítóképzést lehet beindítani, s lakást is ígértek hozzá. De azért nem volt ez ilyen sima ügy, ugyanis először fogadni sem akartak, mivel attól féltek, hogy felforgatom a várost. Azonban Szabó Géza, az akkori pártbizottságon elhitte nekem, hogy nem a várost akarom felforgatni, hanem egy igényes tanítóképzést kívánok támogatni. - Ebben az időben mint kutatót mi foglalkoztatta? - Szekszárdon elsősorban nem a hallgatók fejlesztése volt a fő törekvésem, hanem egy sajnos mai napig aktuális téma izgatott. Miként lehet a pedagógusképzésben dolgozó tanárok pedagógiai kultúráját európai színvonalra emelni, hogyan lehetne a főiskolai pedagógusok tudományos alkotó ambícióit jobban kihasználni? Abban már biztos voltam, hogy nevetséges az az állítás, miszerint a 1819 éves fiataloknál nem lehet fejleszteni a képességeket, és hogy nem lehet ezeket a fiatalokat alkotóvá nevelni. Tapasztalatból tudtam, hogy a gimnáziumok által közepesnek minősített hallgatókból is lehet országos hírű szakembereket nevelni. Ezt mind a szegedi, mind pedig a kaposvári főiskolákon be is bizonyítottam. Szekszárdon azokat az okokat kerestem, hogy miért nem válik tömegméretű gyakorlattá az országban a problémaérzékeny, kutató, fejlesztő típusú pedagógusok képzése. Végül rájöttem, hogy mindenekelőtt a pedagógusképzés tanárainak felkészültségén kellene változtatni, a „képzők képzését" kellene megoldani. - Ugye, a főigazgatóvá történt kinevezése előtt vSt még két munkahelye? - Úgy van. 1980-ig vezettem Veszprémben az Országos Oktatástechnikai Központ pedagógiai főosztályát. Itt gyártottuk le az ún. 78-as tantervhez az összes létező nem nyomtatott taneszközt. Filmeket, diákat, hangosított diasorozatokat, videofilmeket stb. stb., iszonyatos mennyiségű taneszközzel láttuk el az országot. E munkálatok mellett kifejlesztettük a Nyelvi, irodalmi és kon^^ munikációs nevelési program teljes^^ programcsomagját, amit az UNESCO szakértői bizottsága le is vizsgáztatott. Közben folytak a nyelvi, kommunikációs programmal kapcsolatban a további kísérletek. Ezek során tisztázódott, hogy a hátrányos helyzet megoldható, kompenzálható Magyarországon. Végül másfél éves veszprémi tartózkodás után 1981-ben Gazsó Ferenc meghívott az Oktatáskutató Intézetbe tudományos osztályvezetőnek a képesség- és tehetségfejlesztés lehetőségeit vizsgáló akciókutatás irányítására. Ezzel párhuzamosan 1986-ban elkezdtem a törökbálinti iskolában is a kutatást. Majd 1990. október l-jével kerültem az Országos Közoktatási Intézet élére. - Miiyen a pedagógia mai helyzete, mit gondot, mi várható a jövőben e téren? - A magyar pedagógiában sem az elméletet, sem pedig a gyakorlatot illetően nem következett be a rendszerváltás. Az is igaz, hogy a rendszerváltás előszele már 1985-ben megérintett bennünket az akkori ok-