Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-10-13 / 7. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1991. OKTÓBER 13. A világ első légi premierje Város környéki vázlatok: Várdomb Nemcsak írásban és fényké­pek segítségévei. hanem raj/ok­kal is veretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a megjes/ekluij közvetlen környékének lakói megismerjék egymás községei­nek szépsésíéjl. Vardomb legmagasabb pont­ján valamikor, már a római kor­ban, de a török időkben is, ki­sebb erősség, váracska állt. Innen a falu neve. A l'alu nevét a válto­zásokra mindig figyelő nép nyel­ve magánhasználatra már régen átköltötte Korcsmadombbá. Ezt azonban egyáltalán nem szabad lekicsinylő véleményként felfog­ni, hiszen a XVIII. században emelt ház kívül esztétikus, belül ízléses és mindenhogyan méltó egy szépen fejlődő településhez. Ezt örökítettük meg. O. I. Rajzolta: Scultéty Erzsébet A közelmúltban a Budapestről Cip­rusra indított különgép meghívott uta­sai színházi előadás vendégei lehettek a fedélzeten. Hernádi Gyula Csillagszóró című darabját az Air Budapest, a Malév Air Tours és az Arizona Színház közös vállalkozásában mutatták be. A groteszk játék különös témája egy terroristatámadás volt, így az ese­ményről előre értesített vendégek fel­csigázott érdeklődéssel várták a külön­legesen izgalmas repülést. Mind a kö­zönség, mind a színészek érezték a helyzet szokatlanságát. Színdarabokat ritkán adnak elő ilyen élethű környe­zetben, a történet ráadásul olyan ve­szélyes témát érint, ami iránt senki sem maradhat közönyös. Hernádi Gyula játékában a gépelté­rítési történet az erkölcsök, maga az emberi lét pusztulásának veszélyét jele­níti meg. Pozitív végkicsengésű, utó­pisztikus mű. Megkérdeztük a szerzőt, mi volt a véleménye az előadásról. - Nagyon tetszett. Pintér Gábort nagyon tehetségesnek tartom, akiből szerintem nagyon nagy rendező lesz. Nagyszerűen látta az egész konstruk­ciót. Kreatívan tudott mindenre odafi­gyelni, egy ilyen nehéz szituációban minden apró részletre, a helyszínnel való pontos játékra, azok a rendezői kreatív fogások, amelyek szimpatikusak egy jó rendezőnél, mind megvannak nála. A darab olyan, amilyen, nem aka­rom sem dicsérni, sem elmarasztalni. Ez egy .groteszk tétel-dráma, aminek több „feneke" van. A rendező nagyon jól elemezte ezt a többdimenziósságot. - Nem tartott attól, hogy esetleg ve­szélyesnek bizonyulhat ez a vállalko­zás? Valaki pánikba eshet? - Itt az utasok tudták, hogy miről van szó. Váratlanul nem szabad ilyet csinálni. Valaki kérdezte tőlem, miért nem vontuk be jobban az utasokat. Ezt nem nagyon lehetett volna megcsinálni, plá­ne magyar utasokkal. Régebben külön­böző színházakban többször megpró­báltuk a közönséget Is bevenni Jancsó Miklóssal. Nem ment. A darab fiatal rendezője az újvidéki Pintér Gábor. Rendezése egyben dip­lomamunkája is volt. Bár az előadást rengeteg előre nem látott esemény be­folyásolta (repülőgép-zuhanás, kiszá­míthatatlan időjárás, a fotósok, opera­tőrök munkája), mégis kiderült, hogy nagyszerűen érezte ennek a szituáció-^| nak a rejtett lehetőségeit, színészvez^W tése kiforrott rendezőre vallott. A főszereplő Epres Attila fanatikT^^ államalapító ambíciókat dédelgető, nyers terroristája és az eltérített gép kapitányátjátszó Kovács István külön­böző színészi stílust képviselve nagy­szerűen ellenpontozták egymást. Az is­teneket alakító három színész közül Benkő Péter játéka volt a legmeggyő­zőbb. Kitűnő, kiforrott alakítást nyúj­tott Jani Ildikó a stewardess szerepé­ben. A darab zenéjét egy fiatal, tehetsé­ges szerző, Vass Attila szerezte. HAVAS KLÁRA A pedagógiai rendszerváltás még várat magára Dr. Zsolnai József, a nyelvtudományok kandidátusa, az Országos Közok­tatási Intézet főigazgatója, a Törökbálinti Kísérleti Általános Iskola és a Ké­pességfejlesztés Országos Központjának igazgatója 1977-töl 1979-ig Szekszár­don élt és dolgozott. Az általa kidolgozott Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program, illetve az Értékközvetítő és képességfejlesztő program sze­rint megyénkben is több száz kisiskolás tanul. - Úgy tudom, hogy tanár úr a het­venes évek végén jött át Kaposvárról Szekszárdra. Netán a nálunk ez idő tájt induló pedagógusképzés vonzotta? • - Ez is közrejátszott abban, hogy Szekszárdra kerültem. De nagyobb súllyal esett a latba, hogy abban az időben éppen n^m volt lakásom. Az akkori vezetők pedig úgy tájékoztat­tak, hogy az új főiskolán modernebb tanítóképzést lehet beindítani, s la­kást is ígértek hozzá. De azért nem volt ez ilyen sima ügy, ugyanis elő­ször fogadni sem akartak, mivel attól féltek, hogy felforgatom a várost. Azonban Szabó Géza, az akkori párt­bizottságon elhitte nekem, hogy nem a várost akarom felforgatni, hanem egy igényes tanítóképzést kívánok tá­mogatni. - Ebben az időben mint kutatót mi foglalkoztatta? - Szekszárdon elsősorban nem a hallgatók fejlesztése volt a fő törekvé­sem, hanem egy sajnos mai napig ak­tuális téma izgatott. Miként lehet a pedagógusképzésben dolgozó taná­rok pedagógiai kultúráját európai színvonalra emelni, hogyan lehetne a főiskolai pedagógusok tudományos alkotó ambícióit jobban kihasználni? Abban már biztos voltam, hogy ne­vetséges az az állítás, miszerint a 18­19 éves fiataloknál nem lehet fejlesz­teni a képességeket, és hogy nem le­het ezeket a fiatalokat alkotóvá ne­velni. Tapasztalatból tudtam, hogy a gimnáziumok által közepesnek minő­sített hallgatókból is lehet országos hírű szakembereket nevelni. Ezt mind a szegedi, mind pedig a kapos­vári főiskolákon be is bizonyítottam. Szekszárdon azokat az okokat keres­tem, hogy miért nem válik tömegmé­retű gyakorlattá az országban a prob­lémaérzékeny, kutató, fejlesztő típu­sú pedagógusok képzése. Végül rájöt­tem, hogy mindenekelőtt a pedagó­gusképzés tanárainak felkészültségén kellene változtatni, a „képzők képzé­sét" kellene megoldani. - Ugye, a főigazgatóvá történt kine­vezése előtt vSt még két munkahelye? - Úgy van. 1980-ig vezettem Veszprémben az Országos Oktatás­technikai Központ pedagógiai főosz­tályát. Itt gyártottuk le az ún. 78-as tantervhez az összes létező nem nyomtatott taneszközt. Filmeket, diá­kat, hangosított diasorozatokat, vi­deofilmeket stb. stb., iszonyatos mennyiségű taneszközzel láttuk el az országot. E munkálatok mellett kifej­lesztettük a Nyelvi, irodalmi és kon^^ munikációs nevelési program teljes^^ programcsomagját, amit az UNESCO szakértői bizottsága le is vizsgázta­tott. Közben folytak a nyelvi, kom­munikációs programmal kapcsolat­ban a további kísérletek. Ezek során tisztázódott, hogy a hátrányos hely­zet megoldható, kompenzálható Ma­gyarországon. Végül másfél éves veszprémi tartózkodás után 1981-ben Gazsó Ferenc meghívott az Oktatás­kutató Intézetbe tudományos osz­tályvezetőnek a képesség- és tehet­ségfejlesztés lehetőségeit vizsgáló ak­ciókutatás irányítására. Ezzel párhu­zamosan 1986-ban elkezdtem a török­bálinti iskolában is a kutatást. Majd 1990. október l-jével kerültem az Or­szágos Közoktatási Intézet élére. - Miiyen a pedagógia mai helyze­te, mit gondot, mi várható a jövőben e téren? - A magyar pedagógiában sem az elméletet, sem pedig a gyakorlatot il­letően nem következett be a rend­szerváltás. Az is igaz, hogy a rend­szerváltás előszele már 1985-ben megérintett bennünket az akkori ok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom