Szekszárdi Vasárnap 1991 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1991-10-13 / 7. szám

3 1991. OKTÓBER 13. , SZEKSZÁRDI VASARNAP S. ándor, hogv ízlett a rántott hernyó? - Remélem azt azért nem ettem, bár a kínai konyha igen változatos. Egy-egy étkezésnél tíz-tizenöt fajta ételt is feltálaltak, nem mindegyikről tudtuk, hogy mi is az. így elsősorban szemre döntöttünk, majd az ízlelés volt a következő meghatározó abban, hogy miből, mennyit ettünk. - A döntö szót természetesen a gyomor mondta ki, mégha képletesen is fogalmazunk... - Nem mindig. Parlamenti delegációként jártunk ebben a két országban és a kötelező udvariasság sokszor erősebb érv volt a gyomor kívánalmainál. - Hallhatnánk erről részletesebben? - Igazán nem is a kínai konyhával volt bajunk. Az igazi megpróbáltatást • a mongol kőkecske jelentette. Az egyik vidéki látogatás során egy terS

me.lőszövetkezetben adtak tiszteletre ebédet. A külügyből jött kísék udvariasan megsúgta a vendégknak, hogy a birkaszemből főtt levest most talán nélkülöznénk, de a kőkecskét nem kerülhettük el. - Mi az tulajdonképpen? - Egy huszonöt literes tejeskannába vörösre izzított köveket raktak, arra egy réteg kecskehúst, majd megint köveket, utána jó zsíros, fagygyús birkahúst és újra köveket. Ez így ment, amíg a kanna tele lett, akkor lezárták és hagyták a köveken pirulni, illetve a kisült faggyús zsírban párolódni. Egy így első hallásra még érdekes, különleges is lehet. Csak amikor kinyitották a kannát... - Az illata? - Nem nevezném azt illatnak. Sokkal precízebb kifejezés is van erre a magyar nyelvben. - De azért megettétek? - Parlamenti delgáció tagjai voltunk,. diplomataként kellett viselkedni. - Milyen volt az íze? ^^ - Ha valaminek már a szaga sem ^Bzalomgerjesztö, azt nehéz jó szívvel megenni, de a faggyús, túlságosan zsíros ételek soha sem tartoztak a kedvenceim közé. - Mongóliában azért mást is láttatok? - Természetesen. Hivatalos meghívásra szeptember 19-29-ig jártunk a két országban. A delegáció vezetője Szűrös Mátyás a parlament alelnöke volt, tagjai pedig Füzesi Tibor, a kereszténydemokrata néppárt frakcióvezetője, az MDF képviseletében dr. Kovács László a környezetvédelmi bizottság tagja és jómagam. - Mi volt a látogatás fiija? - Politikai jelentősége van, hogy az új, többpárti parlament delegációja látogatott Mongóliába és Kínába. Mert az elm'últ negyven évben többpárti delegáció nem járt ezekben az országokban. Mongólia is a többpárti demokrácián nyugvó parlament kiépítésén dolgozik. Hasonló, helyzetben van mint mi, sőt néhol előrébb. Az új alkotmányukat novemberben tervezik elfogadni. A munkaprogram másik fontos része, hogy az új gazdasági kapcsolatok kiépítését igyekeztünk megalapozni, nem szakminisztériumi, hanem parlamenti szinten. A korábbi klíringrendszerből egy szabaddevizás elszámolási rendszerre térünk át. Ennek vannak döccenői. Például az, hogy mintegy harmincmilliós transzferrubellel tartozik Mongólia még a klíringes elszámolásból és majdnem százmillió svájci frankkal pedig Kína. Ez az elszámolatlan állapot bizonyos fokig gátja az új kereskedelmi, gazdasági kapcsolatoknak. Kértük, hogy hassanak oda az re és máris mentünk tovább. Nagyon zsúfolt volt végig a program. Reggel héttől, este tízig minden percünket beosztották. Utána még Szűrös Mátyás szobájában összejöttünk a napi programot értékelni, így mindig éjfél volt mire ágyba kerültünk. - Pekingen kívül merre jártatok? - Voltunk például Kantonban, ami Dél-Kínának egyik közepes méretű városa. A lakossága három és fél millió, de közvetlen vonzáskörzetével Kőkecske és politika Polyák Sándor Tolna megyében, Kistormáson született. A gyönki gimnáziumból a debreceni tudományegyetem matematika-fizika szakára került, ahol 1975-ben diplomázott. Ezt követően a palánki mezőgazdasági szakközépiskolában tanított, 1979-től a paksi atomerőmű fizikusaként dolgozott. Szekszárdon 1972 óta lakik, az SZDSZ jelöltjeként lett országgyűlési képviselő. A közelmúltban egy parlamenti delegáció tagjaként Mongóliában és Kínában járt. illetékesnek, hogy ez minél előbb záródjon le és kezdődhessen az új alap megnyitása. Ebben egyébként mindkét ország tárgyalófelei maximális hajlandóságot mutattak. - Gondolom a kínaiaknak is voltak kéréseik... - Igen, a Tajvanhoz való viszonyunkat firtatták. Megnyugtattuk őket, hogy Magyarország külpolitikai álláspontja egyértelmű. Az egy Kína elvet képviseljük, azt ht^y Tajvan szerves része Kínának, bár a jelenlegi gazdasági kapcsolataink Tajvannal jelentősebbek. - Milyen nagy a Kínai Nagy Fal? - Nem tudom, csak egy nagyon kis részét láttuk. Kivittek gépkocsival, kaptunk tíz percet a nézelődésegyütt hatmillió a lakosa. Ez mint mondták nem tartozik a nagyvárosok közé. Elvittek bennünket egy szabadkereskedelmi övezetbe is. - Ez mit jelent? - Ezekben az övezetekben államilag garantálják a piacgazdaságon nyugvó vállalkozási lehetőséget tíz vagy húsz évre. Rendkívül kedvező adózási lehetőségekkel, hisz a legmagasabb adó tizenöt százalék, de ha olyan technikát, technológiát visznek be, ami például infrastruktúrafejlesztésre fordítható, a nyereségadó lemehet tíz százalékra is. Emellett minimum kétéves türelmi idő van, de ha fontos az a tevékenység, akkor az adómentes várakozási idő elmehet hat évig is. - Mit szólnak ehhez Kína régi, kommunista ideológusai? - Kínában végül is többpártrendszer van. Igaz a kommunista párt ma is a parlament kétharmadát teszi, de a kínaiak szerint a másik nyolc is ugyanaz. így a többpárti demokrácia meglehetősen formális. - Akkor végképp nem értem, hogy fér ebbe a kereskedelmi övezetek nyugati mintájú piacgazdasága... - Ők azt mondják bele fér. Tizenhárom ilyen kereskedelmi szabadövezet van. Megkérdeztük, mi a céljuk vele? Modellértékű, vagy pedig párhuzamosan a szocializmussal egyre több ilyet is létrehoznak. Itt volt egy kis zavar. Volt aki nem mondta ki, hogy modellértékű és majd ez lesz Kína, mások szerint csak azt a célt szolgálja, hogy a belső ellátást javítsák. De például a miniszterelnök első helyettese kategorikusan kijelentette, hogy vége van a jelszavak időszakának, csak az a struktúra, az a rendszer él, amely produkál. - Egy szabaddemokrata képviselővel beszélgetve. mégha nem is tartozik közvetlen témánkhoz, nem hagyhatom ki a kérdést. Mi újság a házatok táján. Kettészakad a párt? - Szó sincs erről. Szerintem a novemberi kongresszusunkon sem lesz szakadás, bár a végső szót ott mondjuk ki. Tény, hogy két irányzat érvényesül jelenleg a párton belül. Ezek a jövőben talán még markánsabban jelennek, fogalmazódnak meg. Kiss János, attól, hogy nem pártelnök, a saját politikai irányvonalát határozottan megfogalmazza. Ez a szociáldemokrata ízű vonal, amely inkább a munkavállalók oldaláról közelít, az elesettek, a kisebbségben lévők védői, a másik irányzat Tölgyessy Péter köré csoportosulok köre, amit én polgári irányzat-' nak neveznék. - Polyák Sándor hova tartozik? - A Tölgyessy-féle programot vallom, de ez nem azt jelenti, hogy a másik irányzatot nem- tolerálom. Továbbra is el tudom egy pártban képzelni a két irányzatot, csak nem tudom felvállalni azokat az értékeket, mert hamis lennék. Inkább a vállalkozókhoz, a polgáriasodáshoz vonzódom de, a magam módján mindent elkövetek, hogy ne legyen elesett emberi, kisebbségi probléma ebben az országban. Legyen érdekképviselete minden embernek. - Most jut eszembe, meg sem kérdeztem, hogy ízlett a kumisz? - Megkóstoltatták velünk, abban a termelőszövetkezetben, ahol a kőkecskét is ettük. Egy fél literes tányérszerű edényben tálalták a kumiszt. Mint tudjuk, ez már őseink, a honfoglaló magyaroknak is kedvelt italuk volt. Tulajdonképpen erjesztett lótej. Ez volt vele a fo bajom. Mint ahogy el se tudnám képzelni, hogy lóhúst egyek, ezt se szívesen ittam. De azért belénk diktáltak fejenként két-három edénnyel. Az ereje annyi lehet mint a söré. Amíg ittam, lelki szemeim előtt a lovak szaladgáltak. Egyébként a joghurtra, vagy a kefirre emlékeztet, de tejszerű. - Megköszönve a beszélgetést, hadd tegyem hozzá, hogy a kőkecskét egyszer megkóstolnám. De hát kövünk van, birkahúst még lehet szerezni, no de kecskét? Tamási János Fotó: Kapflnger Ándrás