Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-08-14 / 39. szám

SzelcszéircL "V icLélce_ — A szekszárdi nagyvendéglő újabb 6 évre leendő bérbeadására, vo .atkozó árlejtés folyó hó 7- én tartatott inog a városház tanácstermében 3 ajánlattevő jelenlétében; s ezt a csekély ér­deklődést egyedül anuak kell tulajdonitanunk, hogy az árlejtés nem volt kellőleg hirdetve a fővárosi és szomszédmegyebeli lapokban, sőt Szekszárdon is csak a „T. K“-ben ; — s igy aztán szakavatott, más vidéki vállalkozó nem is jöhetett el az árlej­tésre, pedig biztosíthatjuk az illetőket, hogy a most a n i n á Is o k k a 1 nagyobb b ó r ősz- szeget k a p t a k V o 1 n a, ha több fővárosi és vi­déki lapban mindenfelé hirdettek volna; azzal a megmagyarázhatlan rövidlátósággal tehát a v á- r o s n a k tetemes anyagi kárt okoztak: ami nem vá ik dicséretükre! Tóth Gyula eddigi bérlő, Kres z Mihály korcsmáros és Katze n- bach Lajos magánzó közül Eresz Mihály volt a legtöbbet igerő 3150 írttal, s igy alkalmasint az övé lesz a bérlet. Tóth Gyulának távozása a nagy- vendéglőre nézve alkalmasint káros hatással lesz ; mert az ő finom, jó modora és családjának nagy ismeretsége, összeköttetése és kedveltségi a város szine-javát a nagyvendéglőbe hódította; inig ha nem lesz tapintatos, a müveit közönség igényeit mindenben kielégítő, finom bánásmóddal bíró ve­zetője a vendéglőnek: akkor az intelligens publi­cum csakhamar hátat fordít a helyiségnek és másutt keres magának szórakozást. Ez a körülmény pedig a nagy vendéglő jövendő bérletére veszedelmes lesz, mert akkor aztán csakugyan nem kapnak többé 2500 irtot sem a bérlétért. Legczélszerübb volna, ha a legmagasabb bérösszegéit a volt bérlő, Tóth Gyula tartotta volna meg a bérletet, a ki a s/.ük- séges építkezések létre jötte után — képes volna a müveit közönség igényeinek megfelelően vezetni a város szállodáját, mert arról eddigi magaviseletével bizonyságot tett. — Kivirágzott orgonafa. B o r z s á k Endre ref. lelkész udvarában egy orgonafa már két év óta nem hozott virágot; és most augusztus 12-én egyszerre csak kihajtott és pompás illatú orgona- virággal kedveskedik a lelkész családjának. — Kölcsey Ferencznek, a lánglelkü költőnek emlékszobrot óhajtanak felállítani Nagy-Károlyban ; a szoborbizottság elnöke gróf Károlyi István és E o z m a ni t s Timót kegyesrendi tanár, mint tit­kár, meleg hangú felhívást bocsátott ki az ország­szerte eszközlendő gyűjtésre. A nemes czélra lapunk szerkesztősége is elfogad adományokat. — Halálozás. Egy tiszteletben álló, kiterjedt úri család gyászáról a következő jelentést vettük : ,?Özvegy Babits Mihályné szül. Blázsovits Erzsébet maga és gyermekei: Mihály, Anna férj. Halász Béláné, Sándor, Malvin özv. Posta Lajosné, Cou- stántia, Búza férj. Dörnyei Ferenczné, ilona férj. Halasy Szilárd né es Gábor, — úgy vejei, menyei és unokái nevében mélyen szomorodott szívvel je­lenti forrón szeretett leánya, illetve testvér, sógornő és nagynénjöknek Babits Erzsébetnek hosz- szas szenvedés után élte 53-ik évében folyó hó 8- án reggeli 9 ómkor szivhűdés következtében hir­telen beállott gyászos elhuuytát. — A boldogult hült tetemei folyó hó 9-én délután 6 órakor fog­nak a szekszárdi felső-sirkertben a családi sírboltba örök nyugalomra tétetni, — az engesztelő szent­mise-áldozat pedig folyó hó 11-én délelőtt 9 óra­kor fog a belvárosi róm. kath. templomban az egek Urának bemutattatok Szekszárdon, 1890. évi au- gusztur hó 8-án. Áldás és béke hamvaira!“ — Goromba poéta. B ó v a y Miklós, múlt századbeli hires költő müveit lapozgatván — egyik­ben borzasztó kifakadásokat olvastunk az éles nyelvű ... .i asszonyok ellen, kikre a költő va­lamiért megharagudott. Ezt a mai korban szokatlan kifakadást közöljük kuriósumként, hogy milyen hangon Írtak őseink ! A passzus következőleg szól: „Mérges jambus a nyelveskedő ....i asszonyok eilen.“ —Ti bőrharangok, hirt szedő és hordó cso­dák, Embert nevében mardosó kutyák. Néktek ki­áltok : ti fehérnép mocskai, Ti undorító sund a, rut banyák!“ — Mai napság már nincsenek ilyen ud­variatlan poéták,, de éles és szőrös nyelvű asszonyok — oh igen sokan vágynak !-1— Uj zenemű. Weinberger Hugó, aMautnerczég fiatal könyvelője, ki igen ügyes és képzett zongora­játékos, sikerült mazurpolkát szerzett „Szegzárdi emlék“ czimmel, mely K r a m m e r Vilmos jóhir- nevti könyvkereskedő kiadásában jelent meg díszes ezim lappal és ritka csinos kiállításban. A jeles zenemű, melyet a szekszárdi czigányzenekar is ját­szik s mindenütt köztetszést arat, megérdemli hogy a zenekedvelők' figyelmére méltassák, mert valóban dallamos és behízelgő eonceptióju és mint táncz- darab is bátran megállhatja a helyét a hasonló újabb szerzemények köztt — Kaszinóestély lesz megint szombaton este a nyári helyiségben, melyre az igazgatóság lapunk utján is felhívja a tagok figyelmét. — Szerencsétlenség. A palán ki pusztán ked­den a cséplőgép mellett szerencsétlenség történt; a gépkezelő a mint a nagy szíjon igazítani akart, elkapta az a balkezét és az alsó balkarját teljesen összezúzta. A szerencsétlen embert behozták a kórházba. — Otlielló — dikicscsel. Férj, nő, csábitó. Ezek a személyek. A mese eléggé ismeretes. A férj mindent megtud a csábitó kiugrik az ablakon. Egyedül maradnak. Ez az obligat mese, melyhez dráma és novella iró urak staffage-ul fölhasználnak mindent, hogy a helyzetet minél megrázóbban fest­hessék. Csinálnak szenvedélyeket, romboltatnak, szőnek rőfnyi monológokat, melyeknek aztán pisz­tolydurranás vet véget. Ezzel szokták elcsattantam drámaírók az utolsó felvonás végjelenetét, igy szo­kott ez megtörténni az életben is. Egy levél most egész egyszerű házassági drámáról ad hirt. Az ele­jét nem kell elmondani, csak a prológot, mely rit­kítja párját. A csábitó, mint rendesen ismeretlen, mert, hogy eleve biztosítsa bőrét és megőrizze más kalandokra, kiugrott az ablakon. A mi ezután tör­tént, igy írja egyik levelezőnk: „Végig sütött a nap az utczán, melyen nem volt sehol egy tenyér­nyi árnyék. Épen delet harangoztak, mikor szivet facsaró nő sikoltás hallatszott az utczasarokról. A nők előfutottak a házakból, de attól a mit láttak, újra besiettek, becsapták a kaput, s a lefüggönyö­zött ablakon át kukucsálták, lesték, hogy mi törté­nik. Végig szalad az utcza közepén egy női alak, paradicsomi kosztümben, sűrű haja előre volt csapva égő arczára, lihegve szaladt, mint az üldözött vad. Kergették. Égy vad tekintetű ember dikicscsel ke­zében rohant utána s szörnyű szitkok között Ígér­gette, hogy felapritja. A szegény nő beakart me­nekülni minden kapun, de valamennyit hirtelen be­csapták az orra előtt. Már a leroskadáshoz volt kö­zel, mikor valaki útját állta a dikicses embernek, s igy a szégyentől félelemtől és fáradságtól roska­dozó nő bemenekülhetett egy szatócsboltba, hol azonnal elalélt. Hogy ilyen história megéshetik, abban bizonyára nagy része van a kánikulának. — Mikor 30° melegben fő az emberiség, úgy látszik a bűn is nagyon könnyedén jár. — Szerencsésen meggyógyult. B u r g Fe- renez kereskedő tanoncz, ki Pollák Ignácz üzletében van alkalmazva, s kiről lapunk egyik múlt számá­ban emlékeztünk meg, hogy súlyos égési sebet ka­pott, ma már fönt jár, s végzi kereskedői dolgait. Az ügyes orvosi segély visszaadta őt ismét az életnek. MEGYEI HÍREK:. — Járásbíróság Dombovárott. Dombovárott nagy mozgalom indult meg, hogy a j ár ásb i ró sági ; területek uj felosztása alkalmával Dombovárott já­rásbíróság állíttassák fel ; hogy ezt elérhessék, leg­közelebb nagy küldöttség fog az igazságügyminisz­ternél tisztelegni K a m m e r e r Ernő országgyű­lési képviselő vezetése alatt. — Névmagyarosítások. Klein Vilmos tamásii illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevét belügymi­niszteri engedélylyel „K i s“-re változtatta.—Kolin Zsigmond dunafóldvári illetőségű bajai lakos veze­téknevét „K e 1 e in e n r“-re változtatta. — A magyar állampolgári kötelékbe felvéte­tett F e 1 d e g g Ede budapesti mérnök, ki nemrég még a simontornyai vasúti állomás mérnöke gyanánt működött. — A dunafóldvári kath. legényegylet zászló- szentelési ünnepére Ivéry Gyula papnövendék ur költői ihlettel irt, lendületes költeményét hozzuk lapunk mai számában melyre felhívjuk a művelt közönség kiváló figyelmét. A szép költemény min­denesetre fénypontja fog lenni az ünnepély­nek s egyúttal a bájos és női erényekben gazdag zászlóanya. br. Eötvös Fanny Öméltóságának ér­demeit kellőkép fogja tolmácsolni. — A lengyeli polg. olvasó-egylet legközelebb tartott tisztújító közgyűlésében megválasztattak el­nökké : K o v á e s Gyula körjegyző, alelnökké M a- g y a r Miklós plebáuos, jegyzővé B a u m a n Já­nos tanító. — A Siccsatornában kevés viz fog folydo- gálni egy ideig, mert a balatonszabályozási minisz­teri biztos akként intézkedett, hogy tekintettel a Balaton víztükrének alacsony állására, a folyó au­gusztus hóban állandóan csak 0.10 cm. — figye­lemmel azonban a gabnáshajók közlekedésére, au­gusztus hó 10—18-áig 0.50 méter vizet szabad csak lebocsátani a Sió zsilipen; a zsilip felnyitása ismét csak szeptember, október és november hó 10—18-ika között lesz elrendelve, s ezen időszako­kon kívül magán felek kérelmének a zsilip meg­nyitását illetőleg hely nem adható. — A bonyhádi segély-egylet mint szövetkezet XXV. évi igazgátói jelentése és zárszámadása 1889. július 1-től 1890. június 30-ig megjelent. A kitűnő hírnévnek örvendő intézet az ország hasonló inté­zetei között egyike a legelsőknek, már 18G5. júli­usban megalakult s azóta folyton virágzik és hasz­nos czéljának nagyban megfelel. A mostani tiszti­kar a következő: Engel B. Sándor igazgató, Stern Miksa aligazgató, Kreiner A'ilmos pénztárnok, Klein József könyvelő. A felügyelő bizottság : Müller Li- pót biz. elnök, Halász Géza biz. jegyző, Blumen­stock Jakab biz. tag. — Az apari templomot W o s i n s z k y Mór, ottani plébános buzgólkodása következtében teljesen renoválták úgy kívül, mint belül. A templomképe­ket pedig Graits Endre ismert templomi képfestő készítette s mind igen sikerültek. — Halálozások. Kertész Ferencz lovasberé- nyi gyógyszerész élte 46-ik, és boldog házasságá­gának 19-ik évében elhunyt. A megboldogult hő- gyészi születésű volt, s onnét is nősült. Neje Sto­ker Mária és négy kiskorú gyermeke siratja a ko­rán elhunyt családfőt. — Kirabolt zsinagóga. A paksi orth. zsina­gógába a múlt héten ismeretlen tolvajok betörtek, a perselyeket föltörték s onnét mintegy 30 forint kézpénzt elraboltak. — Ménlovak beszerzése az állam számára. A földmivelésügyi minisztérium országos lótenyész­tési osztálya fölhívja mindama tenyésztőket, kiknek J három és fél évet betöltött, de a nyolczadik évet még meg nem haladt ménlovuk van és azt eladni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat annak kitünteté­sével, hogy a ménló mely vármegyében, mely vá­rosban, községben vagy pusztán áll, továbbá az el­adási árt is, (50 kros bélyeggel ellátott beadvány­ban) — legkésőbb ez évi augusztus 20-ig jelent­sék be. Az eladandó méneket a bejelentések mér­véhez és a bejelentők lakóhelyéhez képest, úgymint tavaly, ismét egyes központokon fogják bizottsági­lag megszemlélni és az egyezkedés után azonnal megveszik és átveszik; — 165 czentiméternél ala­csonyabb méneket nem vesznek meg, kivévén, ha az egyed kitűnő minősége a megszerzést kívána­tossá teszi. A megvásárolt mének vételárát az át­vétel után lehető rövid idő alatt abban az adóhiva­talban fizetik ki, melyet az eladó kijelöl. — Kézrekerült lótolvaj. Kardos Géza, mohácsi csendőrőrmesternek sikerült hosszas nyo­mozás után ismét egy veszélyes lótolvajt elcsípni, Stojkovics Dobró alsónánai lakos személyében, ki társa volt Z á r i c s György és Hor v á t li Breudó József hírhedt lótolvajoknak, kik vele együtt folyó évi márczius hóban Nagytóthfaluban N. Bony­hádi Ferencz kárára 2 lovat és kocsit loptak, amit junius hóban Szekszárdon eladtak, de nevezett őr­mester ott megtalálta. Stojkovics Dobró folyó hó 9-én letartóztattatok s a kir. járásbíróságnak át­adatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom