Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-08-07 / 38. szám

— Véres kardpárbaj. Tolnán a lóverseny után támadt szóváltás következtében L u b i e n i c k y Leo főhadnagy és P o 1 s t e r Gyula főhadnagy kardpárbajt vivtak, melyen mindkét fél súlyosan megsebesült.

— Lótolvajok és sikkasztó hivatalnok. A

„Mohács és Vidéke" következőket Írja: Kardos Géza mohácsi és Kosa főherczeglaki örsparancsnokok julius lén- csatlakozva hamis lójárlatok és lótolvajok után 17-ig nyomoztak Tolna megyében. Ez alkalommal sikerült az alsónyéki körjegyzőségnél két hamisított lójárlatra akadniok, melyek Agárd község hiteles pecsétjével voltak ellátva. E nyomon tovább indulva nevezett őrsvezetők a két lovat meg is találták : az egyiket Bátaszéken, a másikat Baján az előbbit lefoglalták, az utóbbi azonban, mely egy olasz kereskedőnek adatott el, nem volt kézre keríthető. A további nyomozás folyamán kiderült, hogy a járlatokat Dókics Sándor a megyei főpénztárnál alkalmazva volt dijnok sikkasztotta el, Dékics Sándor kit Pécsett letartóztattak az előtte felmutatott és általa sajátkezűiig szerkesztett két darab s azonkívül Szabó Ferencz szekszárdi illetőségű egyénnél talált egy darab hamis járhatnak elsikkasztását beismerte és előadta, hogy a két előbbi sajátkeztileg szerkesztett járlatot Mészáros Kese István őcsónyi hírhedt ló tolvajnak adta el 1 — 1 írtért. De Mészáros, bár szembesittetett Dékicscsel, tagadta a lójárlatok átvételét. — Az illető segédjegyző szintén beismerte, hogy a Dékics által Mészárosnak adott két hamis járlatra a pecsétet. 10 írtért (a mit Mészárostól kapott) rányomta. — Mint nekünk mondják, Dókics igen veszedelmes ember ; a mennyiben sógora révén, a ki hírhedt lótolvaj volt és az illavai fegyházban halt meg, az Összes baranyai, bácskai, tolnamegyei és szlavóniai lótolvajokat ismeri.“

— A Heim-féle hires Meidinger kályhákról levelezőnk a következőket írja: „Már gyakran volt alkalmam rámutatni arra, hogy hazánk határain túl élő hazánkfiai szorgalmuk által mily magas polczra szoktak emelkedni és hogy Becs leghíresebb gyártelepeinek nagy része magyarok kezeiben van. Erre nézve ismét például szolgál Heim H. temesvári születésű hazánkfia, kinek Bécsben Meidinger kályhák, kandallók és központi fűtés-berendezések számára nagy-Europában bevezette. A gyár a Bécs melletti Oberdöblingben van, a raktár Bécsben I. Michaelerplatz 5. és Budapesten Maria Yaléria- utcza Thonet ndvar; azon kívül fiókraktárai vannak Prágában, és Mailandban. Az e czeg által úgy intézetek mint hatóságok és magánosok számára szállított kályhák száma óriási és az utolsó 10 évben Ausztria-Magyarországban csak tanintézeteknek közel 4000 drb Meidinger kályhát szállított, melyből Magyarországra körülbelül 2000 drb jutott. Vasutak számára körülbelül 1800 drb kályhát szállított és ezenkívül hivatalok, hatóságok, kaszárnyák, községek, követségek és konzulátusok, papirendek, hitközségek, egyházak, templomok, kórházak, jótékony intézetek, egyletek, gazdaságok, uradalmak és különösen óriási számban magán vállalatok és magánosok számára, A Meidiner hályhák, melyeket valódi szerkezezetükben csak Heim gyáros készít annyira elterjedtek és ismertek előnyeikről és jutá- nyosságukról kár volna beszélni. Különösen az úgynevezett „Vesta“ töltő és szellőző kályha az, mely mint a közönséges Meidinger kályhának tetemes javítása a ez ég által most erősen foreziroztatik és előnyei által mindenütt gyorsan elterjedt. A ezég különben mindenféle ipari, gazdasági, és magán czélokra szolgáló fűtés-berendezések felállításával is foglalkozik. Ajánljuk tehát az érdeklődőknek, hogy hozzasák meg maguknak e gyár érdekes képes leírását és katalógusait, melyeket bárkinek ingyen, megküld.

— Mennyibe kerül az influenza ? Az „Orvosi Hetilapéban érdekes czikkely ismerteti, hogy az első magyar bistositú társaságnál biztosított emberek közül mennyit ragadott el a muszka járvány s mennyit fizetett ki családjuknak a társaság. A biztosítottak közül elhalt 43 ember, 30 férfi, 13 nő, korra nézve legtöbb volt 40—50 éves, t. i. 13, 50—00 éves 7, 60—70 éves 9, 70—80 éves 8, 40 éven alul csak 0. Valamennyit tüdőgyulladás ülte meg. A társaság kifizetett érettük 144.000 foSr^lcszáLircL iclélcerintot, még pedig a legnagyobb summa 40.000 forint volt, négytől 10.000 —10.000 foriutöt fizetett, a legkevesebb kifizetés 200 forint volt. Ezek az adatok azt is bizonyítják, hogy az influenza legalább a magát biztosítani szokott vagyonosabb osztályokban mennyivel pusztitóbb volt,, mint pl. a kolera, melynek 1886-iki járványa alatt a társaság csak egy haláleset után fizetett 2000 irtot.

, •;: V E a Y ESEK.

— Figyelmeztetés!!! folyvást uj meg uj utánzatai merülnek föl a valódi. Brand Richard gyógyszerész-féle svájezi labdacsoknak, ép azért nem ajánlhatjuk eléggé az elővigyázatot e labdacsok vételekor arra nézve, hogy dobozokban meg van-e a védőjegy: fehérkereszt vörös mezőben s Brandt Richard névaláírása? Minden más csomagolású doboz hamis, s föltétlenül viszautasitandó.

— A megadóztatott velocipéd. Aradon megtörtént az a furcsa dolog, hogy a kerékpárokat besorozták a kocsik, vagy hivatalos nyelven szólva a „jármüvek“ közé s a bicziklistákat megadóztatták, mint kocsitulajdonosokat. Ezek természetesen appelláltak a városi tanács- és a közigazgatáshoz, melynek ily formán alkalma nyílt törni a fejét, azon a fogas kérdésen, hogy a bicikliben tulajdonképpen a kerék szalad-e inkább az ember segítségével vagy pedig az ember a kerék segítségével. Természetesen az lett a tanácskozás vége, hogy a kerékpárosokat fölmentették az adó alól.

— Mit érez a villámütött ? Egy svájezi lapban valaki, kit megütött a villám, de csak köny- nyebb sérüléseket szenvedett, leírja azokat a b :- nyomásokat és érzéseket, melyeket a villámcsapás keltett benne. Elbeszélése igy hangzik: Lakóházamon egy bádogcső vonul végig, mely az esővíz levezetésére szolgál. Mivel akkor éjjel valóságos zuhatagban ömlött az eső, esernyővel a kezemben kimentem, hogy a vizvezető csövet megnyissam. — De abban a pillanatban, mikor jobb kezemmel hozzáértem a csőhöz, lecsapott a villám s én a földre roskadtarn, mintha ká' itó ütést mért volna rám valaki. — Egész fénytenger czikázott szemeim előtt s mikor félig elájultan feküdtem, — fülemben tompa morajt hallottam és emlékeztem a kiáltásra, mely a lesujtás pillanatában ajkamat elhagyta. Lassanként magamhoz tértem és felnyitottam szemeimet. Eleinte egyetlen tagomat sem tudtam megmozdítani, ügy éreztem, mintha tagjaim egy csapással levágták volm. Testemben még éreztem a villámfolyam zsi- bongását, mely végigfutott rajtam. Jó idő telt el, mig lassankint visszanyertem tagjaim használatát, kivéve a jobb karomat, mely még hosszabb ideig dermedt állapotban maradt. Azután égést éreztem karomban, hosszas dörzsölés után azonban elmúlt az is s a jobb karom használatát is visszanyertem. Két óra múlva már képes voltam Írni. A jobb karom tele van égési sebekkel, melyek kisebb-nagyobb fehér csontok alakját mutatják. Lábaimon is van néhány hólyagalaku fájdalmas seb. A villám jobb karomon keresztül testembe szaladt s aztán végigfutotta lábaimat. Szerencsémre nem lehetett valami erős szikra, mert külömben ezeket a dolgokat nem beszélhettem volna el ezen a világon.

VIDÉK R^Ö L.

Tolna.

„Jobb otthon“ — még fürödni is ! Mikor hat hét előtt a szliácsi fürdőbe készültem, mindenféle mentő eszközt vittem magammal : parafa ővet, vízmentes ón golyókat stb., azt hittem, hírneves fürdőkben életveszéllyel jár a fürdés. Mennyire csalódtam ?! Apró kádakban vagy egyszerűen vizes lepedőkben fürödnek a kurgasztok, olyan igazi fürdésről, úszásról, no meg paprikás halas ebédről, mint legutóbb a szekszárdi kirándulók rendeztek a tolnai Duna fürdőben — szó sincs. Bolond volt, ki először azt állította, hogy fürdőbe megy, mikor tényleg hegyek közé ment naplopónak, enni, inni, méreg drága pénzen. Jobb lett volna valami tengeri fürdő, de feleségemre hallgattam s mentem Szliácsra, pedig ez a fürdő csak olyannak való, ki életét mindig csak száraz földön töltötte. Legjobb lett volna azonban itthon maradni, itt meg van az

az előny, ha valamelyikünk pl. anyósom vagy feleségem esetleg komám a vízbe fullad, itthon hal meg s nem távol vidéken. Mily könnyű lehet a halál annak ki tudja, hogy otthon hal meg rokonai, barátja), ismerősei között!? Itthon vagyok családostul, hadd jöjjön aminek jönnie kell. Hóditó eszközeim : sárga czipő, czilinder, borsöprü szinti keztyü, monokli, czvikker, nagykoczkás pepita nadrág, tarka selyem mellény, cremszinü sako, aranygombos páleza és furkósbot fejű esernyő . .-. mind haza jöttek. Tárczámat is elhoztam. Bongy az egész összetépte a zóna, étterem, házi ur, portás, bérszolga, fodrász, pinczer, kocsis, hordár, czigány, kereskedő és jótékony czélban utazó hölgyek. A fürdő csak anyósomnak használt, annak lett több vére, az enyém megfogyott. Ezen ugyan nincs mit csodálni, ha néha kirándulást tettünk a hegyek közé pl. a kedves „Borova Hora“ gyógyhelyre, védszárnyaim alatt 20—25 hölgy vígan haladt előre s boldog volt ki közelembe jöhetett s kendőjét vagy felöltőjét akaszthatta rám. Az ázsió roppantul fölszökött, 25 éven felüli nőre rá sem néztem, csak a fiatalság körül forgolódtam, kik mosolyogva tekintének reám. Hány férfi adott, vagy legalább Ígért volna : ezrest, egész vagyont. . . életet egy mosolyért s én, . . . ezt mind ingyen, hódítva nyertem el ; gyakran egy-egy kendő, ernyő vagy köpeny hordozásáért. Mennyi balek van a világon ! Feleségemtől kórt valami dandy-féle úri egyén rendez-voust — ez annyit jelent, hogy maradj otthon. Nőm. az angyali ártatlan, megsúgta nekem ezt. .. elküldöttem sétálni s anyósomat hagytam a szobában. A balek megjött, valamivel későbben ugyan, de annál inkább meglepetve, mikor anyósomat, díszpéldánya a női vón- ségeknek, látta a szobában. En rögtön utána mentem, hogy számon kérjem magaviseletét ? . . . De ő elibém vág, bemutatja magát, anyósomnak kezet csókol s ezzel pártjára hódítja — ő — úgymond .— utazó, ki bivaly szarvakból készült vadászktirtö- ket ajánl vételre. Gazember vén róka — gondoltam magamban s érthető hangsulylyal felelém: rakjon szarvakat ősapjára, ha velem kezd, mindig egy órával korábban keljen fel . . , s azzal ajtót mutattam neki.

Ennyi kellemes kellemetlenség után honvágy fogott el s haza zónáztam családostul.

Budapesten nagy deputatióval találkoztam, a tolnai bíró, jegyző és három esküdt járt fönn : el- perlik a tolnai uradalom birtokát, mely jogosan Tolna nagyközségé. Erre az okos gondolatra ugyan már régebben rájöhettek volna !

Itthon van újság elóg. Tolna ifjúsága orgoua mulatságot rendezett, 9 frt 60 kr volt a fölülfize- tós, miből a rendezők 68 krt elmulattak s 8 frt 92 krt a nemes czélra juttattak. Az uj orgona kész . , . meg lett festve és két trombitáló angyallal nagyobbitva. Most még inkább szeretném a régi orgonát. . . tyuk-ketrecz lett belőle.

Dr. V. J. makói püspök, ez évben másodszor volt Tolnán bérmálni — ez alkalommal csak nőket bérmált. Az influenza vadászok az ismert „influenza biinper“-ben a vógtárgyalást folyó évi augusztus hó 3-ra tűzték ki, de közbejött akadály miatt (lófuttatás) augusztus hó 10, esetleg 15-re halasztják.

Fővádlott: M. K. hírhedt influenza pártoló, megrögzött tagadó — bűnbak. Bűntársak : H. A., influenza jelölt, hires opponista. U. Gy., tolnai influenza, rekontra hős. Gy. F., gyanúsított influenza, elitélve 2 évre, a bátaszéki börtönben ül. R. F., hajós, influenza tartózkodási helye ismeretlen.

T örvónyszé k. Elnök : „Az elnökség“. Kir. ügyész : G. L„ vadász bérlő. Szavazó birák : T. L., manuduk. Ki. Gy„ tojás. P. 0., utas ember. Provokateur: A. J., pályatévesztett jezsuita. Tanú : Dr. K. M., a találmányok könyvének tulajdonosa. Védő ügyvéd : W. S„ radikális pártvezér. Közönség : Köregyleti társasköri kaszinó tagok.

Tegnap városunk nagyvárosi színezetet öltött, délután, daczára a nagy hőségnek a kocsik végtelen sora robogott az utczákon keresztül, ki a lófuttatás színhely ere. Magam is kifuttattam, családomat eksztraszekéren vittem ki s nyeltem a port, elszenvedtem a nemes sport pártolásáért a nagyhőséget,