Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-08-07 / 38. szám
Srzels^szÉiircL "V idélce_ hősi türelemmel ittam egy-egy pohár sört s gratuláltam minden első. második, harmadiknak beérte- i zett tisztnek, de még annak is, ki utolsónak érkezett be, azért az okos gondolatért, hogy nem fárasztotta túlzottan magát a nagy hőségben. A pálya kör alakú volt, közepén a nézők páholya — eredeti : zsidó hivatalos nem volt és mégis három negyedrésze a nézőknek e nemes fajból került ki. — Fiakker vagy omnibusz ló nem szeretnék lenni. Hányszor halljuk e kijelentést, de én azt mondom: szerencsétlenebb a ló, a melyet futtatnak, hisz ez valóságos állat-kinzás ! A nagy hőség, hajsza, üt- leg és véres oldalborda nem bizonyít a mellett, hogy ez nemes sport. Kint a nagy körben csak hagyján, de mikor a pálya vége felé közelednek a lovasok, akkor jaj a szegény párának ! Minek lett ló ! Van ugyan néha okos állat, ha megunja lovasát, egyet rúg, s len fekszik a teher a homokban. Amint megindult az első verseny találkozott oly okos ló, de már a harmadik, úgynevezett gát verseny alkalmával, „Hajhász“ lehányta lovasát s maga is lefeküdt. Olló ! — mondja a lovas, megragadja a kantárszárat, rá ül s harmadiknak érkezik be. A legjobb lovas közhuszár a Tolnán állomásosó 6-ik századból került ki, a legroszabb ................na ilyen ne m volt, hisz mindegyik jobban lovagolt mint én . . . ón pedig kiszolgált lovas-baka voltam, mikor még a bakák is lóháton jártak. Szerencsétlenség is történt, 2 pénztárcza, egy napernyő, 5 zsebkendő veszett el, 6 hektoliter sör s 2 hktl. bor, 227 üveg pezsgő-viz és 17 üveg valóságos pezsgő fogyott el, egy blúz elszakadt, a tömérdek zászló közül feketesárga színűt nem födöztem fel, daczára szorgos kutatásomnak, de annál inkább voltak képviselve a piros-fehér-zöld, kék-sárga és vörös-fehór-kék színűek. Délután l/26 órakor vége volt a versenynek, egy csinos szép asszony osztotta ki a ■dijakat. Öröm volt nézni, a dijat nyert arczát, közhuszár Kiss Antal, ki elsőnek érkezett, nem tudta eltakarni fogait örömében : ezüst órát nyert. „Maul zu machen“ ■— mondja egyik tiszt neki teljes szigorral. „Herr Oberlajdinan, Kaun hab erstes Frais gevinnen“ — volt a félig komoly válasz. — „No gyerünk már !“ — szólt Macsai káplár, ki elsőnek érkezett, az utána iramodó seregnek s szalutálva repült el a bírói páholy előtt. Vissza érkezve 7 óra tájban nagyszerű diné várt a tisztek s vendégeikre, kik azután vígan fogyasztották a valóságos pezsgőt. De hiszen minden örömben ott van a keserű üröm : gyászkeretü jelentés a 10-ik huszárezred egyik jól ismert, derék hadnagynak hirtelen halálát hozta meg . . . kegyeletből elmaradt a táncz, nyomott hangulat vett erőt az egész tisztikarban, mindenki sajnálta, fájlalta, derék bajtársának, illetőleg barátjának hirtelen halálát. Mulattak s jó kedvet mutattak a vendégek iránti tekintetből, de hiányzott az az igazi színezet, mi jellemzi a jó mulatságot. „Az elnökség“ toasztja, mi tizenegy óra tájban nagy és hosszas vajúdás után megszületett, sem hozta meg a jó kedvet, pedig éltetve volt az armadia, generalis, közlegény, hölgyek és tisztikar. Kár, hogy nem voltam hivatalos, ez esetben megírtam volna a jelenvoltak neveit, de tévedésből nem kaptam meghívót, mint sok más, miért is az estély lefolyását csak hir, hagyomány és anzágolás utján tudja leírni az orosz Influenza, A tourista- és fürdőévadból. (Budapesti levél.) Itt az idő, midőn a tökéletesen holt szezonban a mindig mozgékony emberi szellem foglalkozást keres : fáradságos utazással, kalandok s kirándulásokkal, különféle sporttal űzzük el unalmunkat. Meglepően kellemes időtöltést képez leginkább a roppant népszerűségre jutott amateur-photographia tájképek, alakok, arczképek stb. lefényképelósére, mire Calderon i és Társától, a leghirne- vescbb czégtől láthatjuk el magunkat legjobban a könnyen kezelhető, semmiféle betanulást nem igénylő gépezetet (Váczi- és Dcák-utcza sarkán.) É nemében minden versenyen felülálló látszerészi üzlet nemcsak jutányos árak, hanem a legkitűnőbb minőség folytán is valóságos monopóliumot gyakorol Magyarországon. A kerékpár-sport kedvelők keresett és a közbizalomra legérdemesebb czége Kaszás István budapesti veloczipéd kereskedő a kit a legkiválóbb mértékben tüntet ki e sport meghonosítása hazánkban. Kaszás István nem csupán mint kereskedő örvend mindenfelől a legrokonszenvesebb pártolásnak, hanem mint e sport megalapítója elméleti szakértő a sport terén tényezőt képez „Kerékpársport“ ez. folyóiratával. Aztán most a rendkívül kifejlett verseny miatt mindenféle üzletember foglalkozik veloczipédek eladásával, a kiket természetesen a kapzsiság és az avatatlanokon nyerhető haszon hajt, e specziálista ezéget mindenkinek a saját érdekében a legmelegebben ajánljuk figyelmébe. Nagy és csinos üzleti helyisége Budapesten van Teréz-körnt 30. szám alatt. A magyar gyáripar terén minden időkre her- vadhatlan babérokat szerzett magának T a r n óc z y Gusztáv nagybirtokos, ki fáradhátlan utánjárásával mindig a legtöbb szakerőket szerezte be s a legkitűnőbb gyártmányokat és gépeket hozta forgalomba. A mi Tarnóczytól van, az a modern technika legmagasabb fokán áll s czége minden tárgyon a szolid, kitűnő es legjobban megfelelő munka garantiája. A nyári szezon különösen vészthozó a tűz esetekben s azért ez alkalommal főleg'tűzoltó- szer-, fecskendő- és szivattyú-gyára érdemli meg a védelmet a kellő eszközök beszerzésével, hanem a közvagyon oltalma is egész községek részéről, melyeknek a kormány rendeletileg ajánlotta, Tarnóczy Gusztáv tüzoltószer-, fecskendő- és szivattyú-gyárát. A gyár mint ilyen, csak 2 óv óta működik, tehát még nem sokan ismerik, de azok, kik ott rendelték meg gépiiket, nem tudják eléggé dicsérni az újonnan szab. gépeinek jóságát és viszonylagos olcsóságát és azt, hogy 5 évi jótállással 10 évi részletfizetésre adja gépeit, a mi nagyon megkönnyíti a szegényebb községeknek a beszerzést. Minthogy uj gyára nem bir még annyi különféle összeköttetéssel és protekczióval, mint a régi gyárak, de megbízhatóság és szolidságban azokat felülmúlja, bátorkodom azt a venni szándékozók figyelmébe ajánlani. Ól hölgyek legkedvesebb és legszebb éke a kalap, de nem mindig jutnak azon kellemes helyzetbe, hogy valóban finom, nemes Ízlésű készítményt találjanak. E tekintetben különösen ajánlhatjuk a fürdő-uteza 1. sz. a. levő „Salon de mode“ meglátogatását, ennek tulajdonosa Mine L. Grone r világ tapasztalással biró úrnő, ki 10 nyelvet beszél s kinek Ízlése a női kalapdivat terén a legkifejlettebb. Kalapjai csakis a legújabb párisi és londoni minták szerint készülnek, úgy hogy a jövő őszi és- téli idényre divatul elfogadott IV. Lajos és madár diszminták termében már láthatók s áttalában mindenkinek egyéni és toilette igényeihez megfelelően szolgáltatja a kalapokat. A legsenyvesztőbb betegségek a görvélykór-, mirigy- és vérbetegségek, csúzos és köszvényes bajok, a Lest nyakhártyáinak számtalan hurutos bán- talmai esetén a 1 i p i k i (pakrácz-lipiki vasútállomás) j o d f ü r d ő azért a legajánlatosabb, mert az egyetlen jodhévforrás a continensen 64 0. hőmér- sókü állandó hőmórsékkel. Nincsenek betegségek, melyekben itt a legbiztosabb gyógyulás érhető el, hogy rombolóbb hatásnak legyenek az ember életében, mivel euerválják, teheíetlenné, életunttá teszik, sőt magáról sem tudd hüvelyévé lesz az ilyen beteg, meg is örülhet, de mindenesetre a korai halál martalékává válik e gyógysegély hiányában. Nők, férfiak és gyermekek egyaránt eshetnek e borzasztó balvégzet útjára s mivel az isteni gondviselés a természetnek sehol másutt oly nagy mér- tékbeu nem nyilatkozó erőit egyesítette a lipiki fürdőben, lehetővé vált e hazai fürdőhelyünk oly nagy felvirágoztatása, hogy comfort, berendezés, szórakozás, elegantia s mérsékelt árak tekintetében is a világ leghíresebb fürdőinek első sorában áll. Mint fürdőorvos dr. Mar schal ke Tamás jeles hírnevű orvos működik. — A közlekedés rendkívül mérsékelt áru jegyekkel történik. A hegyek által védett enyhe égalj és festői táj a kényelem és szórakozás rendkívül sokféle neme az üdülők és szó- rakozúknak is fölött kellemes tartózkodási helyévé teszi a lipiki fürdőt, melyet épen azért a legmelegebben ajánlunk mindenkinek. mtjla tsAsoe. Á dunafoldvári kath. legény-egylet 1890. augusztus hó 17-ón zászlószentelési ünnepélyt tart. Rendezők : Bejczy Imre, Bokker Antal, Dudás Gyula Fajt János, Gyenei János, Hahn Gyula, Hlácsik József, Hlává- csek Pál, Jéhn Győző, Kokai Mihály, Kövics Gyula, Lehrer József, Nadhera József, Naszádos Sándor, Niefergall Nándor. Dr. Pálföldi Lajos, Pintér Károly, Dr. Ragályi Lajos, Rafael Leó, Rátkay Lászió, Reitter Ferenez, Róde Iván, Schmidt Károly, Szándtner Pál, Udvary István, Warga Manó. Az ünnepély 2 napig tart u. m. augusztus 16-án a vidéki vendégek fogadása és ismerkedési estély lesz ; augusztus 17-ón délelőtt a zászlószentelés, délben pedig társas ebéd. Este díszelőadás lesz az egylet helyiségében. Az előadás műsora. 1. Az ördög párnája. Énekes népszínmű 3 felvonásban. Irta: Tóth Kálmán. Szereplők : Schwarez, asztalos mester Baglyas János. Lac/.i, asztalos legény, Lencsi, gyermekei Heizer András, Szabó Etel k. a. Weisz, szíjgyártó mester Schlaag Ferenez. Gyuri, szíjgyártó segéd, Mari, gyermekei Ujváry András, Jánosi Mariska k. a. Siczky Lojzi Bejczy Imre. Városi al- i kapitány Vavró József. Bekker Feierstall er Béla. Asztalos inas Égi Péter. Szíjgyártó inas Gyalus János. Mester legény Sehurnán József. Német mester legény Spáninger Ferenez. Városi hajdú Hirsch István. Pinczér Looser Mihály. Nép : Asztalos és szíjgyártó legények. Idő: Jelen. Történik egy vidéki városban. 2. „Isten áldja a tisztes ipart“, élő kép. Alaki, ják az összes szereplők. Belépti dijak az előadásra: Körszék 70 kr. Zártszék 50 kr. Állóhely 40 kr. A dombóvári önkéntes tűzoltó-testület folyó évi augusztus hó 17-én a „Sziget“ erdőcskében nyári mulatságot rendez, belépti díj 1 fit, családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete délután 4 órakor, 9 órakor táncz a koronavendéglő nagytermében. Felüllizeté- sek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A.KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. A dunafoldvári kath. legényegylet tagjai által, egyleti helyiségükben a múlt hó végén előadatott Joachim Ágoston kalocsai kath legényegy- leti elnöknek a „Mostoha Testvérek“ czirnü színdarabja. Ez alkalommal egy igen tisztelt jelenlevő, — a ki néha napján a tollat is szokta forgatni, — jónak látta az előadott darabot az ő finom itélőtehet- ségének bonczkése alá venni; s bírálatának összegezését rövid táj ókoz latóul, e lap hasábjain a nagy közönség elé bocsátani. Szép, mindenesetre rendkívül szép, ha valaki a hallott, látott vagy olvasott dolgok fölött gondolkozik, azok értékét mérlegelve, azokról első sorban magának beszámol s azokról következtetést von le. Ez mindenesetre gondolkodni akaró és önművelődését szivén hordó egyénre mutat. Még szebb azonban, ha azután méltányosan az igazságnak s a valódi tényállásnak megfelelően iparkodik a dolgot elbírálni,' mikor azt a nyilvánosság előtt teszi. Nem elég azonban az, hogy valaki az irodalom terén már holmi szárnypróbálgatásokat tett arra, hogy egyszersmind érdemleges bírálatot is tudjon Írni. Nagybecsű bírálatában első sorban azt állítja: „úgy kísérlett ék előadni, mint valami színművet.“ Ugyan kérem, miért nem szíveskedett tehát abbeli nézetének kifejezést adni, vájjon hova sorozza a darabot ? Azt állítja továbbá, hogy a darab nem bir műbecscsel ! Elsősorban azt kellett volna önnek, mint bírálónak elgondolni, hogy mi a kath. legény- egyletek czólja a színi-, szavalati- és dalestélyekkel ? ! Nem az a czól itt, hogy holmi nagyszabású, sikamlós, erkölcsrontó operetteket s a fi anczia szellemtől áthatott népszínműveket adjon elő ; hanem az iparos életből mentett, valódi magyaros, tanulságos, főkép pedig erkölcsös, szivneme- s i t ő és rövid darabokat adjon elő. — Hogy pedig mind tanulságos, mind pedig szivnemesitő, erkölcsös s czóljának megfelelő volt a darab, bizonyítja azt e 1 ő s z ö r az, hogy a dunafoldvári kath. legény-egylet vezető férfiai azt elfogadták s az előadásra jónak találták. Eeméllem a bíráló ur annyit csak föltesz a dunafoldvári legéüy-egylet vezető fórfiairól, hogy ők is tudnak e dologban érdemlegesen ítélni. Kérdje meg csak őket! 2- szor. Az ország összes kath. legény-egyletei, kiváló figyelemben és pártfogásban részesítették Joáchim Ágoston által irt darabokat, bizonyítja ezt kiadatásuk, igazolja továbbá, hogy az ország több városában a katli legény-egyletek által köztetszés mellett előadattak. Ha ezen egyletek vezér- férfiai mind fölismerték a darabokban az irányelvet s azoknak morális értékét, .az csak azt mutatja, hogy azok megállják a sarat. S minden esetre igy Ítéltek róla a dunafoldvári kath. legény-egylet vezetői is, mert máskép uem adták volna elő. 3- szor. Az ön által „férezmunkának“ állított színműről nem egy, hanem több lapban is, kiváló egyénektől jelent meg bírálat s higyje meg —- érdemlegesebb mint az öné; ezt néhány czikkel be is tudom bizonyítani. Azok fölismerték a darab erkölcsi értékét,'behatoltak annak szellemébe, szemük előtt tartották a kath. legény-egylet czélját s mi fő: érdemesnek találták az előadás a, s ezen véleményükben osztozott nem csak a jelen volt nagy közönség, hanem a sajtó is. * B .... s B ... ő. * A kérdésben forgó müvet nem ismerjük, s igy tudósítónk megjegyzését minden aggály nélkül közöltük.
