Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-07-31 / 37. szám

HELYI HIEEE.

■— A szekszárdi rom. kath, kisdedóvót és gyermekmenhelyet fen tartó egyesület folyó évi augusztus hó 3-án délután 3‘/2 órakor a városháza nagytermében S i m o n t s i t s B é 1 á n é ő nagysága szervező-bizottsági elnök elnöklete alatt tartja alakuló, közgyűlését.

— Személyi hír. Dr. Hitter in ay e r Frigyes újonnan kinevezőit járásbirósági albiró már megérkezett városunkba s elfoglalta hivatalát. A ! rokonszenves megjelenésű és tehetséges fiatal biró ezúttal már másod magával tért vissza városunkba, mert bájos, fiatal nejével érkezett meg Szekszárdra.

— Kinevezés. A közlekedésügyi m. kir. miniszter Koller Károlyt a szekszárdi vasút állomáshoz beosztott gyakornokot folyó évi julius 1-től számított ranggal vasúti hivatalnokká nevezte ki.

— Utóállitás. A fősorozástól elmaradottak utóállittatása folyó évi augusztus hó 5-én fog megtörténni.

— Örömhír. A múlt havi közigazgatási bi- . zottságból Simontsits Béla alispán mindenre kiterjedő figyelme és gondoskodása folytán feliratot intéztek a kereskedelmi miniszterhez, hogy a hivatalos menetrendben megállapított in á s o d i k vonat közlekedését is rendelje el. A feliratnak csakhamar foganatja lett, mert hóin a pt ó 1 kezdve már S z e k s z á r d r ó 1 naponként kétszer indul a vonat; és pedig reggel 7 óra 30 perczkor indul és Budapestre 2 óra 4 p. ér; onnan pedig 2 óra 4 p. indul és Szekszárdra 7 óra 50 perczkor ér. Erre vonatkozólag a szekszárdi állomásfőnök a következő értesítést küldte hozzánk : „Alolirt állomás főnökség részéről ezennel értesittetik — egyelőre — t. czim, miszerint folyó év augusztus hó 1-től kezdve az eddigi vonatokon kívül a Szekszárd-sárbogárdi vonalon az 5613. és 5614. sz. vegyes vonatok fognak közlekedni. — Az 5613. sz. v. indul Szekszárdim! reggel 7 óra 30 perczkor.— Az 5614. sz. v. érkezik Szekszárdra este 7 óra 50 perczkor. — Az állomás főnöke : M andel.

—Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter K 1 e m e n t Ferencz szekszárdi kir. se- gódtanfelügyelőt a temesvári kir. tanfelügyelőséghez ideiglenes szolgálattételre helyezte át.

— Ünnepélyes mise. Ma délelőtt 9 órakor Mária Valéria főherczegnő menyegzője napján a belvárosi rom. kath. plébánia templomban ünnepélyes nagy mise tartatott, melyen az összes hivatalok testületileg vettek részt.

— Esküvő. Lőwinger Mór szekszárdi iparos kedden délután tartotta esküvőjét kedves és szép menyasszonyával N o v á k Julcsa kisasszonynyal.

— A szőlöszeti-kertészeti tanfolyam növendékeinek vizsgája augusztus hó 3-án délután 4 órakor a telepen levő iskola-helyiségében fog megtartatni, melyre az érdeklődők szívesen láttatnak.

MEGYEI HIEEK.

— Névváltoztatás. Küfaber György kölesdi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének „Küllő“-re kért átváltoztatása, belügyminiszteri rendelettel megengedtetett.

A Segítség album, melyet Lévai Dezső orvos-jelölt a n ó m e d i tüzkárosultak javára szerkesztett Duna-Földváron : megjelent csinos kiállításban, mely a dunaföldvári nyomdásznak, Schwartz Manónak valóban dicséretére válik. Nem is gondoltuk, hogy hasonló diszművek kiadására annyiféle betűvel rendelkezik, úgy, hogy valóban versenyképes nyomdának mondható. A Segítség albumba megyénk előkelőbbjei közül többen Írtak, a hölgyek közül : br. Eötvös Fanny, br. Inkey Ella, Nogállné- Zemplényi Vilma, Szarvas Mariska, Széllé Honora, Forster Emmy, Daróezynó- Szeniczey Stefánia, Göttinger Ilona, Gruber Vilma, Bezerédj Mariska, Madarász Jolán, Novák Vilma stb., férfiak : gróf Széchenyi Sándor, Boda Vilmos, Döry József, Kämmerer Ernő, Sántha Károly, Vosinszky Mór, Széllé Zsigrnond, Hőke Lajos, br. Jeszenszky László, Borzsák Endre, Csapó Vilmos, Várkonyi Endre, Leopold Sándor, dr. Leopold Kornél, dr. Eagályi Lajos, Rátkay László, gr. Apponyi Sándor,

Döry Dénes, br. Fiáth Lajos, Petrich Ferencz stb., s maga a szerkesztő Lévai Dezső is. Több érdekes közlemény és gondolat van a derék munkában, melynek csak az a hiánya, hogy rendezetlenül s logikus sorrend nélkül vannak egymás után téve a különböző közlemények ; némi rendszer könnyebb áttekintést nyújtana a műnek. Őszintén óhajtjuk, hogy a merész vállalatnak megérdemelt sikere legyen s a jótékony czélt hathatósan elősegíthesse.

— Változás az egyházkerületi tanfelügyelőségben. Szeifricz Antal kanonok s a pécsi egyházmegye kerületi tanfelügyelője tanfelügyelői állásáról lemondott s a megyés püspök Lechner János dr. kanonokot s a papnövelde igazgatóját nevezte ki egyházkerületi tanfelügyelővé.

— Lóverseny Tolnán. A Tolnán összpontosított III. Frigyes Vilmos nevét viselő 10. huszárezred tisztikara augusztus hó 3-án Tolna mellett lóversenyt rendez, melynek kezdete délután 2 órakor lesz. Esti 8 órakor pedig a „Fehér ló“ szálloda nagytermében tánczvigalmat rendeznek. Az udvarias tisztikar e ritka élvezetet Ígérő mulatságra sok meghívót bocs átott ki a paritásnak megfelelően magyar és német nyelveu s Szekszárdon is több előkelő családot és a szerkesztőségeket meghívta az ünnepélyre.

— A filokszeravész újabban Mórágyon is föllépett s a földmivelésügyi miniszter nevezett község határát zár alá helyezte.

— Sántha Károly, hírneves költőnknek a „Vasárnapi Újság“ czimü jeles szépirodalmi közlöny múlt számában „Leveleim“ czim alatt gyönyörű költeménye jelent meg, melyet melegen ajánlunk a költészetkedvelök figyelmébe, mert az a jeles költő egy újabb, ritka szép alkotását képezi.

— Köszönetnyilvánítás. Nagys. Döry József ur, megyénk e kiváló fórfia, a döbröközi önkéntes tűzoltó-testület védnöke, az egylet ezé Íjaira 3 éven át évenkint 100 frtot kötelezett fizetni annak pénztárába a tüzoltó-testület végleges megalakulása után; mely adományért az alakuló egylet nevében köszö- netünket a nyilvánosság előtl kifejezni kedves kötelességem. Tóth Andor egyl. alp. biz. jegyző.

— Templom-renoválás. A inária-kéméndi templom renoválását S t a nn István szekszárdi építész vállalta el s munkálkodását már meg is kezdette.

— Régiségi-leletek. Szárazd község határában igen érdekes és értékes régiségi leletekre bukkantak, melyeknek további ásatásával, mint halljak, Vosinszky Mór apari plébános, a kitűnő régész kéretett föl.

— Uj járásbirósági épület. A bonyhádi takarékpénztár az ottani járásbirósági hivatal részére, egy közel 10,000 frtba kerülő uj épületet emeltet.

— Nyilvános köszönet. Mindazok, kik a né- medii tüzkárosultak javára szerkesztésem alatt kiadott S e g i t s é g-a 1 b u m o t kéziratukkal megtisztelni szívesek voltak, fogadják ez utón hálás kö- szönetemet. Duna-Földvárott 1890. julius 27-én. Lévai Dezső.

________TANÚ G Y._________

Kö

nyvismertetés. Talán még egy országban sem jelent meg annyi tankönyv, mint nálunk az utóbbi két évtizedben. Valóságos könyvirási mánia fogta el az embereket. Hivatott és nem hivatott egyének egész tábora vá lalkozott szellemi termékükkel elárasztani a könyvpiaczot. Képzelhető tehát mennyi selejtes mű jött forgalomba, közhasználatba. Végre is vallás- és közoktatási ministerünknek kellett erelyes rendeletével közbelépnie és oly intézkedést venni foganatba, mely a fűszál módra megjelent könyveket sortirozza, a jókat a rosszaktól elkülönítse ; s igy ma-holnap már azon szerencsés helyzetbe jutunk, hogy csakis átvizsgált és a köz- kivánalomnak teljesen megfelelő iskolai könyveket nyerünk.

E pillanatban előttem fekszik ismét egy uj tankönyv. Uj irányban halad és csaknem mint úttörő lép fel. Lapunk szűk kerete nem engedi meg, hogy tüzetesen és behatóan foglalkozzam e művel; de nem mulaszthatom el még sem, hogy mint honi terméket ne ismertessem legalább főbb vonásokban.

„Ismeretterjesztő olvasókönyv a kisvárosi és falusi ismétlő (vasárnapi) iskolások, 12—15 éves mindkét nembeli tanuló ifjúság részére“ ezime e könyvnek. Szerkesztetette Kálmán Károly, — ára 50 kr.

SzekszáLircL “V iclélce.

Már az első tekintet a könyvre, — jó benyomást tesz, amennyiben csinos kötése, finom papirja — a minőt tankönyvnél nem szokás alkalmazni és nincs is helyén, tiszta nyomása a czélnak eléggé megfelel.

Beletekintve látjuk, hogy az egész mű VII. szakaszra van osztva. Lássuk sorrendben.

Az I. szakasz: erkölcs nemesitő és tanulságos olvasmányokból áll, közben-közben költeménynyel.

A II. szakasz : nevezetesebb események leírása nemzetünk történetéből, kapcsolatban a honpolgári jogok és kötelességek ismertetésével.

E szakasz rövid átmenetben a honszerzésnél kezdi, és felöleli a nevezetesebb királyokat és világ- eseményeket egész Deák Ferenczig. Aztán igen ügyesen tér át a kiegyezésre és magyar alkotmányra.

A III. szakasz : földünk ismertetése különös tekintettel hazánkra.

Kilencz olvasmányban tárgyalja az egész földrajzot az otthonból kiindulva, — végezve a világrészeknél.

Sem több sem kevesebb van itt felvéve, mint a mennyit az ismétlő iskolában tudni, és mennyit az életbe átvinni kell

A IV szakasz : nyelvtan. A mindennapi iskolában tanultaknak ismétlése összevontan ; — de aztán bővebben kiterjeszkedve a polgári életben előforduló ügyiratok fogalmazására és szerkesztésére.

Az V. szakasz: számolás. Újabb dolog semmi sem fordul itt elő, csakis az elemi iskolában már tanultaknak ismétlése; de untig elég a közönséges embernek a mindennapi életben.

A VI. szakasz : a természetben előforduló tüneményekről szól 9 olvasmányban. Ezen szakaszban a 98-ik olvasmányt tartjuk legkevésbé sikerültnek, amennyiben mindennel többet foglalkozik mint, a tüneménynyel.

A VII. és utolsó szakasz : gazdászat. — A műben előforduló olvasmányok, költemények s a kevés kivétellel a már közkézen forgó és legjobbaknak elismert olvasókönyvekből vannak összeválogatva, és éppen ezen ügyes megválogatásban látjuk szerzőnek főérdemét ; mert egy jó olvasókönyv szerkesztésénél nem az újnak megalkotásában, hanem az anyagnak helyes megválasztásában, annak formás keretbe helyezésében leljük meg a keresett sikert. Ez a legnehezebb, s ezt sikerült szerzőnek megoldani.

Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy a mű tökéletes. Hol van emberi alkotás, melyhez szó ne férne ? Hiszen maga a szerző sem mondja előszavában, hogy művével tökéleteset nyújt! Sőt ellenkezőleg a jóakaratu figyelmeztetést kéri, hogy annak idején a hiányokat potólja, a hibákat helyreigazítsa.

Az ily hibák, mint pl. a 9. számú olvasmányban „garas“, — (ilyen pénzünk nincs, és ha a nép száján halljuK is még emlegetni, — tankönyvben elő nem szabad fordulni, — azután alább „ami“ mely helyett, — „szolgálatába“ szolgálatba helyett; továbbá a 17 ik olvasmányban nem tette helyesen szerző, midőn „elvon“ szót „elhuz“-ra javította ki; mert más az: elhúzni valamit, és más megvonni, elvonni valamit. A léha könnyelmű emberek társasága elvon bennünket a munkától, nem pedig e 1 h u z.

Úgy szintén helytelenül alkalmazta az „unalmasan“ kifejezést a kéziratban volt „egyhangú“ helyett. — Margit ki a munkához volt szokva, nem unalmasan töltötte napjait az elválás után, hanem „egyhangúan“ vagyis egyik napja úgy folyt le — de mindig munka között — mint a másik. A „tunya“ szót is beleerőszakolta szerző valószínűleg a nagyobb hatásért; de ezen szó nem szép.

Továbbá azt sem helyeselhetjük a szerzőtől, hogy változtatott az eredeti kéziratán és az olvasmány végén mellőzte a hitet, mert amint a mottó is bizonyitja, hogy az olvasmányban az Írónő a vallásosságra fektette a fősulyt, melyszerint a hit a nőnek oly drága kincs, mely megedzi lelkét a megpróbáltatások elviselésére.

Tankönyvnek a szép nyelvezetet kell kultivilni. Ezek és más efféle hibák, melyek itt-ott előfordulnak nézetem szerint azon lázas sietségnek számítandók be, mellyel a munka elkészült.

A gazdászati résznél nagyon helyén lett volna a 124. olvasmány után a gyümölcsfa nemesitési műveleteket fölemlíteni, úgyszintén a 129. olvasmány után a fi bokszéra elleni védekezési módokat és a selyemtenyésztést.

Hiánya még a műnek, hogy nagyon keveset foglalkozik a természettannal, a vegytannal pedig épen semmit. Már pedig egy 15—16 éves gyermeknek, akár fin akár lány, illik valamit tudni arról is, miért jő pl. a must erjedésbe, mért elegyül a só és ezukor ha vízbe teszik, miért hajtja meg az élesztő a tésztát, mért oldódik a mész, ha vizet öntenek reá.