Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-07-31 / 37. szám

Ezek azonban oly hibák, melyeken szerző a legközelebbi kiadásnál könnyen segíthet. Uj.jolag üdvözöljük derék munkájáért és kí­vánjuk, hogy müve necsak aprobálva legyen, hanem hogy sok-sok kiadást érjen. Megérdemli. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Jegyzőkönyv. Felvéve Szekszárdon 1890. évi június hó 12-én, a „Tolnamegyei községi- s körjegyzők egy­lete“ által tartott rendes közgyűlésben. (Vége.) 2. Kovács Gyula egyleti I. jegyzőnek ezen ál­lásával való indokolatlan lemondása — választmány ajánlata folytán távozása feletti sajnálkozás és rö­vid, de egész odaadással párosult működéséért el­ismerés nyilvánítása mellett — elfogadtatik, az igy megürült I. jegyzői állásra titkos szavazás rendel­tetvén el — beadatott 28 szavazat, melyből Erdős Gábor 8, Klein Endre 14, Purth Adolf 5, Vár- konyi Iván 1 szavazatot nyert, ennélfogva Klein Endre gyönki jegyző általános szótöbbséggel meg­választottnak kimondatik. Klein Endre engedve a bizalomnak, helyét azonnal elfoglalja. 3. A hőgyészi tánczvigalom alkalmából az egylet ellen folyamatba tett jövedéki kihágási ügy tárgyábani elnöki jelentés a választmány javaslatá­hoz képest tudomásul vétetik és a mennyiben az e'nök által beadott újabb kérvénynek hely nem adatnék, a marasztalási összeg az egylet pénztárá­ból kifizetendő. 4. Elnöknek — a jegyzők részére egyl. gyű­lések alkalmával kiszolgáltatandó előfogatok kiállí­tása tárgyában benyújtott kérvény elintézését tár­gy azó következő törvényhatósági határozatra vonat­kozó jelentés — a választmány megállapodásához képest tudomásul vétetik. 5. A jegyzői nyugdíj alaptőke mikénti gyü- mölcsöztetése tárgyában hozott felügyelő választ­mányi határozat, mely szerint az egylet javaslata elfogadtatott és az alap kezelési naplók és főköny­vek készítése végett bizottság küldetett ki a választ­mány javaslatához képest tudomásul vétetik. 6. Az országos központi jegyzői egylet által véleményezés végett leküldött, — a községi köz- igazgatás államosítása és a községi jegyzők kineve­zését tárgyazó emlékirat tervezet — a választmány javaslata alapján tekintettel arra, hogy a szóbaho- zott közigazgatási reform keresztülvitele, a kormány intencziója, illetve terve ismeretlen, de nem is is­merhető, mert az még nyilvánosságra hozva’nem lett, — az emlékiratban foglalt reform javaslatok tárgyalása idő előttinek tartatik s azokra — ezút­tal — általánosságban sem vélemény nem nyilvá- nittatik. Az emlékiratban kifejezett azon óhaj azon­ban, hogy a községi jegyző a kormány által nevez­tessék ki, — nemcsak hogy nem pártoltatik, de az ellen az egylet már most is tiltakozik s e részben figyelő álláspontot kivan elfoglalni. 7. Baranya vármegye jegyzői egyletének a jegyzői képesítési bizonyítványok országos erejűvé emelése tárgyábani indítványa a választmány véle­ménye alapján pártolásra ajánltatik. 8. Szatmár vármegye jegyzői egyletének — a vagyontalanul elhalt községi- és körjegyzők tisztes­séges eltemettetése czéljából egy országos jegyzői temetkezési alap létesítése tárgyábani indítványa — a választmány javaslatához képest pártfogásban nem részesittetik. 9. Ugyanazon vármegye jegyzői egyletének indítványa — a községi és körjegyzők állami adó­jának a választások és szavazások alapjául szolgáló összeírásoknál kétszeresen való számítása tárgyában — a választmány indokolt véleménye alapján ér­vényre emeltetni nem javasoltatik. 10. Az 1888. évi egyleti pénztárnoki száma­dás, a felülvizsgáló bizottság véleménye alapján 358 frt 5a kr bevétel, 315 frt 96 kr kiadás, 42 frt 57'kr, pénztári maradvány és 427 frt 51 kr követeléssel helyesnek s jónak találtatván, szám­adás pénztárnok részére a felmentvény szokásos óvások fentartása mellett megada ik. 11. A bemutatott 1889. évi pónztárnoki szá­madás — líeisner Béla, Osukly Ignácz és Bereczk Szekszárd "VricLé!kie_ István egyleti tagokból alakított számvizsgáló bi­zottságnak adandó ki, jelentése a legközelebbi köz­gyűlésre el váratik. 12. Az 1890. évi költségvetés választmány előterjesztése alapján 340 frt bevétel és 340 frt ki­adással jónak találtatván a folyó évre kivetendő ' tagsági díj 2 frt 50 krban állapittatik meg. 13. A folyó évben tartandó országos köz- i ponti jegyzői egyleti közgyűlésre képviselők ül — ! a választmány javaslatához képest egyleti elnök s I. jegyző kül setnek ki. 14. Erdei tánczvigalom, hol s miként leendő megtartása tárgyában előterjesztett választmányi javaslat közhelyesléssel találkozván a jegyzői árva­ház javára ez évben is rendezendő erdei mulatság helyéül Tamási, idejéül julius hó vége, vagy augusztus hó eleje tűzetik ki ; a rendezőbizottság alakításával egyleti elnök, bizatik meg; a belépti­díj a múlt évi szerint állapittatik meg. 15. A járási jegyzői egyleteknek — szakbi­zottságokba való beosztása tárgyában a legközelebbi közgyűlésben 6. szám alatt hozott határozatra vo­natkozólag elnök, illetve a választmánynak azon előterjesztése, hogy ezen beosztás — miután a köz­ponti járásban még most sem alakult meg az egy­let — nem eszközölhető tudomásul vétetik. 16. Klein Endre választmányi tag megválasz­tott I. jegyző helyébe választmányi tagul Linde Gyula varsádi jegyző választatott meg. 17. Egyl. tagokul jelentkezett Szóptóth János tápéi és Matzon Béla szekszárdi jegyzők —• az egylet rendes tagjai közé felvétetnek. Több tárgy nem lévén, a gyűlés elnök által befejezettnek nyilváníttatván, szétoszlott. Kmf. Klein Endre, egyl. I. jegyző. IPAR ÉS KERESKEDELEM. Az aradi kiállítás ünnepélyes megnyitása au­gusztus hó 2-án, délelőtt 10 órakor történik. — A megnyitásra Baross Gábor kereskedelemügyi mi­niszter augusztus hó 1-én több tagú kísérettel kü­lön vonaton Aradra utazik, hol nagyban készülnek fogadtatására. Kivitel Angliába. A budapesti _ kereskedelmi és iparkamara felhívja a hazai termelők és eksz- porteurök figyelmét arra, hogy az angolországi munkások által létesített fogyasztási szövetkezetek központi árubevásárló raktárai és hazai termelésünk között főleg liszt, gyümölcs, tojás, bor stb. tekin­tetében előnyös kereskedelmi összeköttetések vol­nának létesíthetők. Londoni fökonzulunknak erre vonatkozó jelentését az érdeklődők a budapesti ke­reskedelmi- és iparkamara helyiségében (Mária- Valéria utcza, tözsde-épíilet) megtekinthetik. Állatoltó intézet Budapesten. Bethlen föld­mi vetési miniszter a következő hirdetést bocsátotta ki: „A Pasteur-Ohamberland-féle lópfene és sertés- orbáncz ellenes oltóanyagot termelő intézet Bécsből Budapestre áthelyeztetvén, a vezetésemre bízott minisztérium felügyelete alatt április 1-től kezdve Budapesten Budolf-rakpart 7. szám alatt működik és az oltóanyagot nagy állatok (szarvasmarha és ló) részére darabonkint 30, kis állatok (juh és ser­tés) részére darabonkint 10 krajczárórt szállítja. Meghaltak Szekszárdon. 1890. évi julius hó 24-től 1890. julius hó 31-ig. Sárközi Mária 8 hónapos, gyermekaszály. Konstan- czer László 3 hónapos, görcsök. Madaras Zsuzsa 1 éves, bélhurut. Szerkesztői üzenetek. V. I. K. Legközelebb hozzuk. — V. E. A fürdői levél elmaradt. — Győréi. A kérdés fontosságánál lógva már eleve intézkedtünk. — L. D. (D-Földvár). Lapunk jövő számában hozunk mutatványt az érdekes es pártolásra méltó munká­ból. K. E. (Gyönk). Az ülés jegyzőkönyvének fogalmazvá­nyát köszönettel visszaklildöttük. NYILTTEH. fccfcriutfte SuMtíarfcé fi. F20 6ié fi. 3‘90 p. 2)tet. (ca. 450 uerfd) ©effinő) — I uerf. rohen» nnb ftücfroeife porm= uub joiifrei ba§ g-abrif» ©épőr (#. .^cuitcbcrg (Ä. u. $. gofíief.) ^üvirfj. totufter umgepenb. Briefe Eoften 10 ír. ißorto. IKa.plxa.4ó ; SALAMON TESTVÉREK fűszer- és csemegekereskedőknél Szekszárdon, Gerenday-féle házban. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 1581. sz. 1890. Árverési hirdetményi kivonat. A dunaföldvári kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. Bogár Imrónó szül. Rigó Terézia hagyatéki, a szekszárdi kir. törvényszék ügyében a dunaföldvári kir. járásbíróság területén lévő, a dunaföld­vári 4098.. 5981. és 120. sz. tjkvben A. f 1 — 1. sorsz. alatt felvett 141 hrsz. 132 népsz. házra 400 frt, 3670. hrsz. sző­lőre 320 frt, a 3742. hrsz. szőlőre az árverést 44 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1890. évi október hó 2-ik. napján délelőtt 9 órakor ezen telekkönyvi hivatalnál meg­tartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárá­nak 10%-át, vagyis negyven forintot, harminczkét forintot, 4 frt 40 krt készpénzben vagy az 188i. 60. t. ez. 42. §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi novem­ber hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságiigyministeri rendelet 8. §-ban, kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezé­hez letenni, avagy az 1881: LX. törvényezikk 170. §-a ér­telmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezé­séről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Duna-Földváron, a kir. járásbíróság telekkönyvi hatóságánál, 1890. évi julius hó 7. napján. Halasy Szilárd, kir. járásbi”ó. 1493. sz. tkvi 1890. Árverési hirdetmény. A gyönki kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Müller Konrád kistormási lakosnak Fein János kistormási lakos végrehajtást szenvedő ellen 39 frt 60 kr végrehajtási költség és jár. iránt indí­tott végrehajtási ügyében a végrehajtási árverés elrendelte­tik s a kistormási 534. sz. tjkvben f 1. sor 109. hrsz. 14. népsorsz. a. felvett s 462 írtra beesüit ház és belsőség az ezennel megállapitott kikiáltási árban az 1890. évi augusz­tus hó lö-ik napján délelőtt 10 órakor Kis-Tormás község házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Yeani szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése élőt a fenti kikiáltási ár 10 %-át vagyis 46 fo­rint 20 krt bánatpénz, fejében a kiküldött kezéhez letenni s vevő a vételárt 3 egyenlő részletben, és pedig az el­sőt az árverés napjától számított 30 nap, a másodikat 60 nap és az utolsót 90 nap alatt mindenkor az árverés nap­jától számított 6%-os kamataival a szekszárdi m. kir. adó­hivatal mint letéti pénztárba lefizetni köteles, s végre, hogy a megállapított árverési föltételek a hivatalos órák alatt alulirt kir. telekkönyvi hatóságnál és Kis-Tormás község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Gyünkön, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1890. évi márczius hó 29-ik napján. Duzs Lajos, kir. aljárásbiró. 4047. sz. 1890. Árverési hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi ható­ság részéről közhírré tétetik, hogy dr. Hilbert István ügy­véd szekszárdi lakos kérelmére, Könczöl Péter deesi lakos ellnn 53 frt 7 kr töke és járulékai erejéig folyó végrehaj­tási ügyében a szekszárdi kir. törvényszék területén fekvő Decs községi 427. sz. tjkvben Könczöl Péter és neje Szabó Zsuzsanna tulajdonául felvett 437/b. hrsz. és 439/a. népsz. alatti ház 400 frt, úgy a szinte ott felvett 4032/c. hrsz. a. kert 43 frt kikiáltási áron az 1881. évi LX. t. ez. 156. §-a alapján egészen az 1890. évi október hó 6-ik napján délelőtt 10 órasor Decsen a községházánál megtartandó ár­verésen eladatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni, és a vételárt 3 egyenlő részletben, 6%-os kamatokkal együtt a szekszárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési fel­tételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál úgy Decs község elöljáróságánál megtekinthetők. Szekszárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályá­nál, 1890. éri junius hó 15. napján. Kiss Károly, kir. törvényszéki biró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom