Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1890-05-08 / 25. szám
X. évfolyam. 1890. 25. szám. Szekszárd, csütörtök, május 8. KSZáRD VIDÉK TOIMtsT-A. NX-^XIRIMIIEa-YIEC törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi lap. Előfizetési ár : Egész évre ...........................6 frt. Me gjelenik minden csütörtökön. ZEiirdetési dijals; Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttórben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 8 frt. 200—30u-ig „ „ 4 irt. 300—400-ijr 5 frt. Évnegyedre .... 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséihez küldendők. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Pándzsó-utcza 1022. sz. Szőchenyi-utcza *172. sz. Főmunkatárs: Székely Ferencz. Felelős szerkesztő és iaptulajdonos: Geig’er Gyula. Lapkiadó : Ujfalusy Lajos. Társadalmi léhaságok. Önérdek a világ kormányzója. A szeny- nyes lelkűiét tág teret hódított immár a köz- és magánéletben. A szolgai hízelgés, bókolás és hajlongás mindinkább elharapódzók, és a férfias jellem mindinkább visz- szavonul és akarva, nem akarva, kénytelen helyet adni a szószátyároknak. A csnszás-mászás üli mostanság diadalmát, mert fent és alant egyaránt erkölcsi gyengeség uralkodik. Az emberek, ha boldogulni akarnak, kénytelenek a nagyok kegyeit hajhászni. A szomorú tapasztalatok ugyanis naponkint igazolják, hogy a kegyvadászó sokkal biztosabban halad előre, mint az önérzetes férfiú, ki magasztos öntudatában látja legfőbb jutalmát. Az üres fennhéjázó nem válogatja az eszközöket, édeskeveset törődik azzal, ha meg is szeplősiti jellemét, csakhogy emel- kedhessék, mig a szerény, önérzetes férfiú inkább rongyban jár, s száraz kenyéren él, semhogy a játszi szerencse mosolygásáért s a földi kincsekért oda vesse emberi lényének tiszta méltóságát. Csalfa fényben úszik a társadalom, a nagyokat szemtelen hízelgéssel övezik. A megvásárolt erény hősei gondatlanul csaponganak, a szemfényvesztőt tündér álmák, arany élvezetek repdesik körül. A törpe lelkek gyáva bámulókra akadnak, kik vakságukban vesztegelnek s szájtátva hallgatnak. A társadalom jobb eleme, Pilátusként megelégedve, mossa kezeit, s a bátor föllépés helyett busán, lehorgasztott fővel vonul vissza. A megrögzött balitéletek ellen nem nem mer sikra szállni, s csak gyáva panaszokban tör ki. Pedig mily sokat tehetne a vállvetett szövetkezés ! A társadalomnak egészséges irányt adni erkölcsi és hazafias kötelességünk. Még mostan van időnk, hogy a társadalomban lépten-nyomon élénkbe tűnő örvényt, mely az egész társadalmat magára sodorhatja, egészséges elvekkel töltsük be. Leghathatósabb orvosszerek : az okszerű nevelés, a közerkölcsiség emelése, az erkölcsnemesitő irodalom terjesztése, apros- tihitió ellensúlyozása, az iszákosság s kártyázás korlátozása, az uzsorásnak kérlelhetetlenül szigorú büntetése, a fényűzés megvetése, a nők keresetképességének emelése, a népkonyhák felállítása stb. Legtöbbet azonban mégis az iskola s egyház tehetnek. E fontos tényezők hivat- vák leginkább arra, hogy az ifjúságban korán felkeltsék a takarékosság és munka- szeretet erényeit. A romlásnak csak czél- szerü intézkedésekkel vethetünk gátat, a társadalmi bajokat csak akkor gyógyíthatjuk gyökeresen, ha intézkedéseinkkel a kora ifjúságba nyúlunk. Az iskolai nevelés terjedjen ki az ész művelésén kívül a szív nemesítésére is, a mit a tapintatos tanár könnyen elérhet. Ezer módja s alkalma nyílik arra, hogy tanítványaiban érdeklődést keltsen a haza- fiság, hősiesség, erény, tudomány s művészet nagy alakjai iránt; a tanárok kötelessége, hogy az ifjúságot nemes eszmékkel és érzelmekkel gazdagítsák ! Az érző, fiatal nemzedék ugyanis könnyen felmelegszik, könnyen buzdul nemes dicsőség után vágyva, ha a tanár képes benne vonzalmat kelteni az ezernyi alkotás iránt. Az iskolán kívül vegyen részt az ifjú a finom és sima társaséletben, hisz senki sem követelhet tőle aszketikus életet, tanuljon különösen nyelveket és zenét. A szórakozás egyéb ágait, mint a vívást, úszást, lovaglást, csolnakázást, tánczo- lást, sakkozást, czéllövést, vadászatot stb. tisztességes időtöltésből szintén gyakorolhatja kellő tapintat s korlátok között. Szóval : töltse az ifjú derült körében szabad idejét, hol elevenség, eszmecsere van, mely gondolkozásának körét tágítja és Ízlését ne- mesiti. Ha az ifjú szabad idejét tisztességes szórakozással fűszerezi, akkor nem jut ideje az unalomra s kártyázásra. A haza bölcse mondá: „A munka egyik legszebb rendeltetése az embernek“. Kossuth is szépen megható vonásokban tárja elénk az ifjúság hivatását, midőn levelei egyikében arra inti az ifjúságot, hogy legyen példaadó az erkölcs és munka tekintetében. „Szeresse — úgymond — az igazságot, kutassa a tudományt“. „Szégyen reá, ki j lomhán vesztegel. Dicsőség arra, a ki dolgozik.“ P. Sz. = Tolna vármegye közigazgatási bizottsága május hó 12-én ülést tart. — A vármegyei központi választmány az országgyűlési képviselő választók 1891. évre érvényes névjegyzékének kiigazításával megbízandó küldöttségek megalakítása végett, május hó‘tO-én ülésezni fog. zz A vármegyei ebtartási, tűzrendészed és építkezés tárgyában! szabályrendeletek a m. kir. belügyminiszter által jóváhagyási záradékkal ellátva leküldettek. = Szakos község kérelmére a kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy az ott évenként május hó 3-ára engedélyezett országos vásár ezentúl állandóan június hó 3-án tartassák meg. — zz A szekszárd-baranyavári vasút létesítése czéljából május hó 5-én Mohácson tervezett értekezlet közbejött akadályok miatt ugyanott folyó hó 13-án délelőtt 9 órakor kezdődve fog megtartatni. z= Kisebb fizetésű hivatalnokok járandóságainak biztosítása szempontjából figyelemre méltó rendeletet intézett a pénzügyminiszter legközelebb az összes pénzügyi hatóságokhoz. Előfordulván ugyanis annak esetei, hogy a nyolczszáz írtől meg nem haladó fizetésű hivatalnokok járandóságaira bírói letiltás jegyeztetett elő oly módon, hogy a levonás akkor eszközöltessék, ha az illető magasabb fizetéssel egybekötött állást nyer, a pénzügyminiszter ezen eljárást a törvénybe (1881. LX. 54. §.) ütközőnek nyilvánítja s elrendeli, hogy a midőn nyolczszáz forintnál kisebb javadalmazásu tisztviselő járandóságainak egy harmadára rendeltetik el végrehajtás, illetőleg adatik ki letiltási rendelvény, a foganatosítás végett megkeresett pénzügyi hatóságok n e vegyék azt előjegyzésbe azon következő eshetőségig, a mikor a végrehajtást szenvedő magasabb fizetésbe jut, hanem küldjék vissza a végzést, mint alap hiányában foganatosithatlant, az illető bíróságnak. Értesítem ügyfeleimet, hogy ügyvédi Irodámat folyó évi május hó 1 -töl a Sétpatak mellett fekvő Pámlzsó-utczai 1022. számú saját házamba helyeztem át. Szekszárd, 1890. évi május hó 1 -én. Geiger Gyula köz- és váltó-ügyvéd. FELSŐ BÍRÓSÁGOK KÖRÉBŐL. Budapesti kir. ítélőtáblától visszaérkezett ügyek. Boda Vilmos és társai felpereseknek Strasser Ignácz ellen helybenhagyó Ítélet. — Ifj. Singer Salamon felperesnek Kohn Salamon ellen megváltoztató végzés. Polgári ügyek. Kir. Curia: Pongrácz István felp. Borsos Erzsébet ellen h. h. Ítélet. Kir. Tábla: Jagieza Lajos és társai felp. duna- földvári takarékpénztár alp. ellen helybenhagyó Ítélet. — Schmidt Albert felp. özv. Hirt Fereneznó ellen hh. ítélet. — Nun József és neje felp. Biló János alp. ellen megváltoztató Ítélet.
