Szekszárd Vidéke, 1890 (10. évfolyam, 1-58. szám)

1890-05-08 / 25. szám

SzeicszáLrcL ~N7~ icLélce_ Bűnügyek. K i r. Curia: Ö/.v. Eszterle Mártonné ellen hely­benhagyó végzés. — Tóth Lajos és neje ellen helybenhagyó ítélet. — Ifj. Pap János és társai ellen részb. megváltoz­tató ítélet. — Sörös Gyula ellen helybenhagyó végzés. — Seiler Tóbiásné ellen helybenhagyó végzés K i r. T á b 1 a : Deesi Károly és társai ellen meg­változtató itelet. — Hirsch Fereucz ellen, megvált. ítélet. — Csepregi Miklós és társa ellen megvált. Ítélet. — Schütz Dániel ellen helybenhagyó Ítélet. TOLMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖRÉBŐL A „Tolnamegyei gazdasági egyesület“ igaz­gató választmánya május hó 2-án délelőtt 10 óra­kor Ivölesden Kovács László elnöklete alatt ülést tartott, raeiyen fontos ügyek nyertek elintézést. A „Tolnamegyei gazdasági egyesület“ kebe­léből — a bécsi általános gazdasági kiállításon állatkiállitás szervezésére felkért, szőkébb körű bi­zottság tagjai, május hó 8-án Bonyhádon P e r c z e 1 Dezső bizottsági elnöknél megjelentek és jelen vol­tak a felügyelet alatt levő 20 drb bonyhádi táj­marhának elővezetésénél, s 2 darabnak a bécsi ki- állitásra való kiválasztásánál. A tolnamegyei gazdasági egyesület „E r t e- s i t ő j é“-bői megjelent a 8. szára is. Az egye­sületi hivatalos közleményeken kívül van benne czikk a „Komposzt“-róI, a „Peronospora viticolá“- ról szóló miniszteri utasítás s az uj miniszter kör­levele a gazdasági egyesületekhez, valamint az egye­sület márczius 15-iki ülésének jegyzőkönyve, mely­ből közöljük a városunkra vonatkozó, következő fon­tos részletet : „Majd tárgyalás alá vétetett a „Szegzárdi ál­lamilag segélyezett szőlészeti, kertészeti tanfolyam“ felügyelő bizottságának átirata a tanfolyamnak anyagi segélyezése tárgyában. Jeszenszky Andor választ­mányi tag ur elismeri fontosságát és szükségessé­gét a nevezett tanfolyam segélyezésének — már oly mértékben, a mint azt az egyesület anyagi hely­zete megengedi, — sajnosán kell azonban kapcso­latosan megjegyeznie, hogy a segélyezés oly alak­ban, mint az kontemplálva van, nézete szerint nem keresztülvihető, mert egy megyei gazdasági egye­sület, hogy azért adjon segélyt, hogy abból csupán csak a szekszárdi szőlő míves gyermekek részesül­jenek gyakorlati oktatásban — a kik eddig egye­dül végezték az elméleti tanfolyamokat, nem lehet kizárólag hivatása. Hanem igenis a segélyben né­zete szerint a vármegye más pontjairól származó szőlőmivesek fiait is részesíteni kell. A választmány tagjai nem találják a kór\7ényben a segély mikénti felhasználásának módjait teljesen körvonalazva s határozottan kifejtve, azért felkéretik a tanfolyam vezetője, hogy azt bővebben fejtse ki, s akkor az egyesület kedves kötelességének fogja ismerni, a jelzett tanfolyamnak segélyezését, a mint azt már „Szekszárd Vidéke“' tárczája. A Rökk-csa!ádról. A fényes és boldog emlékezetű hazafi, a ki elméjének lelkességével, szivének határtalan jósá­gával, akkor kápráztatta el a világot, mikor az a lelkes elme megszűnt gondolkozni, az a jó szív megszűnt dobogni — E ö k k S z i 1 á r d, ma már egy mythicus alak. Ki volt ő? Honnan jött? Mit tett, a mig élt ? Hol rejtőzött az a káprázatos nemes fény, mely most túlragyog a síron ? Mohón adja föl ezon kérdéseket a világ. Mo­hón, félfüllel hallott értesülések nyomán felel meg rá a legenda. És a de£ék, leli rés, nagyszivü magyar nemes­ről egy olyan képet rajzol meg és hoz forgalomba a mende-monda, mely a valóságnak távolról sem felel meg. Kiforgatják legelőször is a nevét tőzsgyüke- res magyarságából. Mindenütt, még a hivatalos lap­ban is „Rock“-nek írják, a németes „ck“-xal. És ennek nyomán azt képzelik világszerte, hogy a log- jótékonyabb ember, valami magyarországi, derék, takarékos német nyárspolgár családból eredt. S mert a német nyárspolgárt vagyonszerzési vágya sokszor a múltban is tette; másrészről aduiban nem pa­lástolhatja el ama neheztelését, hogy egy oly jó módú testület, mint Szekszárd község, a me­lyért az a tanfolyam úgyis leginkább s z e r v e z t e t e 11, mindeddig az egyesü’et iránt hideg közönynyel viseltetik, holott szegényebb sorsú másod- harmadrendű községek, iparkodtak az egye­sület kebelébe belépni, s annak működését anyagi­lag támogatni.“ Beszerzési források.* Eladó : 200 darab anya birka, 26 darab kos, 170 da­rab íueddii és tallyó és 180 drb idei bárány. A gyapjú ki­egyenlített, közép finomságú. Venni szándékozók a tulajdo­noshoz : Kovács László, Puszta-Kataiin forduljanak. * E rovat alatt a gazdasági egyesület tagjainak köz­leményeit dijmentésen hozzuk. HELYI hírek. — Lapunk szerkesztősége május lió 1 -tői kezdve felelős szerkesztőnk Pándzsó- utezni 1022. szánni házába helyeztetett át. — Bérmaut. 1) r. Dulánszky Nándor pé­csi püspök a bérmálás szentségét kiszolgáltatandó, folyó május hó 15-ón Bonyhádra érkezend; — Bátára folyó hó 28-án érkezik, onnét 24-én délu­tán Szekszárdra utazik, hol két napot időzve 26-án délután Tolnára ismét 27 én délután Agárdra in­dul s 28-án délután visszautazik Nádasdra — Előléptetés. Zgórszky Zsigmond 9. honvédhuszár-ezredbeli alezredes ugyanezen ezred parancsnokává léptettetett elő a májusi kinevezések alkalmával. — Eljegyzés. Tárcsái Majzik Viktor heves­megyei szolgabiró és tart. huszárhadnagy, Heves­megye volt alispánjának fia, eljegyezte lipovnoki Lipovniczky Kálmán he\7esi földbirtokos ritkaszép- ségü leányát: Irént, lapunk szerkesztőjének bájos sógornőjét. — Személyi hir. Fejős Imre, a szekszárdi takarékpénztár vezérigazgatója, nejével együtt hosz- szabb körutazásra indult; később Kaitenleutgeben fürdőbe mennek, honnót csak julius 1-én térnek vissza Szekszárdra. — Kinevezés. A pénzügyminiszter dr. Susits Sándor budapesti pénzügyigazgatósági fogalmazó­gyakornokot, a szekszárdi pénzügyigazgatósághoz II. oszt. fogalmazÓY7á nevezte ki. — A belvárosi r. kath. iskolaépület átalakí­tási munkálataira beadott ajánlatokat múlt vasárnap bontották fel. A 12 vállalkozó közül Stann Ist­ván szekszárdi építész ajánlatát fogadták el, ki 71/2°/0 árleengedéssel vállalta el az építést. A la­katos munkákra pedig D e bu 1 a y Antal szekszárdi lakatos ajánlatát fogadták el 51/2 °/0 árleengedés mellett. — Jóváhagyás. A K 1 i b e r György tulajdo­nát képező ház és udvarnak a varmegye közönsége által 10,500 frtnyi vételár mellett leendő megvé­tele tárgyában kötött szerződés a belügyminiszter által jóváhagyatott. — Keramit-burkolat. A megyeháztól egész a halpiaezig a járdát keramit burkolattal födik be, s a munkálatok már javában folynak ; mégis csak városiasodik a mi nagyközségünk a megye alis­pánjának jóvoltából ! Az áldozócsütörtöki vásár jövő vasárnap és hétfőn fog megtartatni Szekszárdon. — Lapunk Amerikában. 1891. évben Mil­waukee északamerikai városban iparkiállitást ren­deznek, melyen az érdemesebb lapokból nemzetközi hirlapgyüjteményt is fognak bemutatni. Gerster La­jos budapesti amerikai konzul lapunkat is megke­reste, hogy a húsvéti ünnepi számot küldjük be e czélra, aminek készséggel eleget tettünk s igy* la­punk is képviselve lesz az amerikai kiállításon. — Sajnos tévedés. Lapunk múlt számában említettük, hogy Simon tsits Béla, megyénk műpártoló alispánja, a második színházi bérletre majd 100 bérlőt gyűjtött, de ugyanakkor tévedés­ből kimaradt ama közleményből, hogy az alispán úrral egyetemben dr. B a r á t h Zoltán kir. al- iigyósz ur gyűjtötte össze eme Szekszárdon eddig soha még el nem ért nagyságú bérletet, kik a ne­mes ügy érdekében napokig fáradoztak ketten, hogy a színészek sorsán segíthessenek. Baráth ur neve azért maradt ki múltkori tudósításunkból, mert referensünk minden rosszhiszeműség nélkül csak az alispán ur gyűjtéséről hallott s csak utólag értesült a való tényállásról, a mit dr. Baráth Zoltán ur önzetlen fáradozásának a nyilvános­ság előtti elismeréséül a legnagyobb örömmel ezen­nel helyreigazítunk. — Személyi hir. Dr. Horváth Ferencz volt szekszárdi kir. aljárásbiró már eltávozott Szekszárd­iul és május 1-én elfoglalta uj állását Kalocsán, hol a takarékpénztár ügyvédjének választották meg. — Bérmálási ajándékok. Fránek János hely­beli, megyeszerte előnyösen ismert ékszerész, la­punk mai számában megjelent hirdetésére felhív­juk az érdekelt közönséget — annál is inkább, mert volt alkalmunk meggyőződni arról, hogy Bu­dapest, Bécs, Prága legelső ékszerészüzleteiből a bérmá.ás alkalmára oly dús választékot rendelt, aminővel ritka üzlet dicsekedhetik. — Bravúr-lovaglás. Tegnap délután egy oláhczigány valami jó pejkón a lehető leggyorsabb vágtatásban futtatott az országúton, midőn egy­szerre lova felbukott, s ő a kövezetre salto mor­tale módon végig vágódott, — de ez csak percz- műve volt, mert már a másik perezben ló és lovas talpon voltak s hasonló vágtatással iramodtak tova. ragadja túlságos takarékosságra, úgy beszélnek E ö k k Szilárdról, mint, a ki életében zsu­gori volt. Es a legenda tovább növekedvén, mint a lavina, végül még az is köztudomás u v á lesz, hogy szegényesen tengődött egy bus udvari lakásban; megvont magától minden nemesebb élvezetet; nem akart tudni a szerelemről és a házasságról sem — csakhogy zavartalanul gyüj'hesse halomra, a holta után jótékony czólokra fordítandó kincseket. Nos tehát, mindez alaptalan mese, mely fe­lett eleget boszankodnak a megboldogult jótékony emberbarát még élő rokonai és barátai. Lapunk részére Eökk Szilárd és a Eökk család egy bizalmas Hive volt szives néhány ada­tot följegyezni, melyből világos, hogy Eökk Szi­lárd egészen más valaki volt, mint a kinek a közbeszéd tartja. Mindenekelőtt a nagy emberbarát Eökk volt, két „k“-\:al és nem a neve végén. A E ö k k-család pedig soha sein volt német, hanem már a múlt században, mint ismeretes, tőzsgyöke- res, magyar nemesi család virágzott Veszprém- vármegyében. Maga Eökk Szilárd a család nemesi okiratait egy bádogszelenczében sokáig őrizte, bár nem a név csekélyebb régi fényében akart ő maga sütkérezni, hanem egész életén át, nemes becsvá­gya volt, nagy és jó tettekkel szerezni a névnek uj és nagyobb fényt. Hagyomány volt a E ö k k- családban s maga Eökk Szilárd is vallotta e hagyományt — tiltakozni a • név magyarságának kétségbe\'onása ellen. Eökk Szilárd szerint, a „Rökk“ név analóg a „.Bükk“ hévvel, melynek ma­gyarságát senki sem vonhatja kétségbe. Eökk Szilárd atyja Eökk Pál Zirczről, Veszprém vármegyéből, mint a cistercita rend rop­pant uradalmainak gazdatisztje, Fehérvármegyébe Előszállásra költözött és S z a b a d y Teréziát vette nőül. Ezen frigyből hat gyermek származott, kik közül Szilárdon kívül, még kármán : Lilla, Nina és Pál értek el magas kort. P á 1 még ma is ól. Eökk Szilárd Előszálláson született 1799. augusztus 21-én. Atyja már akkor is vagyonos em­ber volt s buzgón acquirálta a földeket, úgy az elő- ■ szállási, valamint azzal határos, de már Tolnavár megyéhez tartozó dunaföldvári határban is. Első is­koláit Szilárd Dunaföldvárott végezte és még élte utolsó napjaiban is háládatosan emlékezett meg első tanítójáról, Homoky Gáspárról. Ennek a fia sokkal később, Erzsébet királyné ő felsége magyarnyelv tanítója lön, és mint lekéri apát halt meg. Eökk Szilárd, bár még Fehérmegyében szü­letett, miután 7 éves korától fogva Dunaföldvárott

Next

/
Oldalképek
Tartalom