Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-10-05 / 42. szám

gyei mi utón történt megbüntetése felöl; továbbá, A.-Nána és Szálka községekben a vadászati jog bérbeadására vonatkozó képviselő testületi határozatok tárgyában.

A tiszti ügyészi véleményekből: Ocsóny község és a szekszárdi alapítványi uradalom között községi pótadó átalányra nézve létrejött egyezség tárgyábrn; Ozora község képviselőtestületének az ottani önkéntes tűzoltó-egyesület felszerelési költségeihez való községi hozzájárulás tárgyában hozott határozatára vonatkozólag ; Ozora község képviselőtestületének a fogyasztási .adónak házilag leendő kezelése és a kezelési dijak megállapítása tárgyában hozott határozatára vonatkozólag.

A számvevői véleményekből: A Császta és Máza községek között fennforgóit vitás határkérdés befejezését tudató értesítés. A dombóvári járás fő- szolgabirájának előterjesztése a Majsa községi jegyzői hivatal áthelyezése tárgyában. A völgységi járás főszolgabírójának előterjesztése Majos község főutczájának a bonyhád-mázai műutat is érintő szabályozása s ezen műveletnek a közúti alapból leendő segélyezése kérdésében stb. s végül időközben beérkezett tárgyak.

Kelt Szekszárdon, 1889. évi szeptember hó 28.

Simontsits Béla,

Tolna vármegy® alispánja.

TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESELET KÖBÉBŐL. IVleghivó.

A tolnamegyei gazdasági egyesület kebelében megalakult szőlészet- borászat- és méhészeti szakosztály több fontos ügy megbeszélése végett folyó évi október hó 7-én délelőtt x/210 órakor Szekszárdon a vármegyeház kistermében ülést tart; melyre van szerencsém uraságodat mint ezen szakosztály tagját ezennel tiszteletteljesen meghívni.

Szekszárd 1889. szept. 30-án

Dr, Roboz Zoltán, Perczel Dezső,

mint a szakosztály jegyzője. mint a szakosztály elnöke.

bíróságok köréből.

Borsody György kir trvszéki bíró a napokban fejezte be szabadságidejét és újra átvette hivatalát ; Osztrich Mihály trvszéki bíró pedig 6 heti szabadságra ment, mely idő nagyrészót Bonyhádon fogja tölteni.

A Mihálkovics Árpád elhunytával megüresült bonyhádi kir. járásbirói állásra eddig megyénk területéről 0 s z o 1 y Ferencz paksi aljárásbiró pályázott : Osztrich Mihály kir. trvszéki biró pedig ez állásra leendő áthelyeztetését kérte.

A Biróy Béla trvszéki bíróvá történt kinevez- tetésével megüresedett szekszárdi kir. járás- birósági a 1 b i r ó i állásra pályázat hirdettetett.

Szekszárd 'V"ideire.

HELYI HÍREK

— „A. SZEKSZÁRD VIDÉKE“ egyes példányai ezentúl, liogy a közönség esetröl-esetre könnyebben hozzájuthasson, —- kaphatók lesznek: Ékes József, Salamon Testvérek, Pollák Ignácz, Steiner Károly, Seiner Lipót, Benesik Kálmán és Ferencz Gyula urak kereskedésében.

— Áthelyezés. Boróczy Béla a szekszárdi vasúti szárnyvonal osztály mérnöke:' áthelyeztetett Dombóvárra. Helyette Szekszárdra osztály mérnöknek Kinent Antal tétetett át.

— Dömötör László méhészeti vándortanitó a múlt hó végén a bárány ám egyei Magyar-Bolyban az ev. iskola tantermében a méhészet okszerű gyakorlásáról előadást tartott, mely — mint onnan Írják — a hallgatóság nagy tetszésével találkozott.

— Iskolai értesítés. Értesittetnék a t. kereskedő urak, hogy az alsó-fokú kereskedelmi iskola szeptember hó 29-én megnyittatott. Fölhivatnak, hogy tanonczaikat minél előbb beíratni s iskolába küldeni szíveskedjenek. A tanítás f. tanévben is vasárnaponkint 10—12-ig és csütörtökön 4—7-ig fog megtartatni. A mulasztásokkal szemben az iskolai bizottság a legerélyesebb intézkedéseket fogja alkalmazni. Az igazgatóság.

— A szekszárdi uradalmat Szekszárd, Agárd, Harcz és Mözs községek képviselő testületében ezentúl is Tost Gyula kér. Főtiszt s helyettese Steinek- ker Fereucz tiszttartó fogják képviselni.

— Rablás történt az újváros végén a napokban éjjel. Háromházi nevű polgár ember első ut- czai szobájába az ablakon át ismeretlen tettesek bemásztak és az egész szoba bútorzatát ellopták; a zajra későn ébredtek fel a háziak, mert csak azt vették észre, hogy az illetők kocsin tova vágtattak a holmival, s útközben egy dunyhát és egy tejfölös köcsögöt elvesztettek. A károsultak szerint a rablók almasint czigányok voltak. A mi csen d- őreink pedig ezalatt bizonnyára lesték a z árórát!

— Az ellenőrzési szemlék megyénkben következőkép tartatnak meg : a 19. honvéd kiég ó- szitő parancsnoksághoz tartozók szemléje B o nyíl á cl o n október 11. 12-ón Szekszárdon pedig október 14. 15-ón, az utószemle pedig Pécsett november 15-ón fog megtartatni; a 44. gyalogezredhez tartozók ellenőrzési szemléje pedig Tamásiban október 15., 16., 17. és 18-án, B o n y h á d o n október 21 -24-ig, S z e k s z á r- d o n 26—29-ig s végül az utószemle Kapos váró 11 f. évi november 10-én lesz.

— A párisi világkiállításon M au t h n e r

József szeszgyáros és borkereskedőt Szekszárdiul ezüst éremmel tüntették ki.

— Ismét bekisérés. A csendőrségtől vérszemet kapott városi rendőrségünk is és múlt vasárnap este R. K. megyei tisztviselőt akarták a rendőrséghez kisérni. Szerencsére útközben találkoztak az őrmesterrel s mivel ez nem talált elég okot a bekisérésre, az illetőt szabadon bocsátották. — Nem hallgathatjuk el azt a tapintatlanságot, hogy rendőreink a suhancz és néha az iparos legényeket is, kik különösen vasár- és ünnepnapokon iszonyú or- clitozásokkal, sokszor trágár beszédekkel- botránkoz- tatják a közönséget, kik le is löknék az embert a járdáról, ha ki nem térne előlük, engedik rakon- czátlankodni, ordítozni és ha úri emberek kedélyes dalolással jönnek a szőlőből, azonnal bekisé- réssel és gorombáskodásokkal fenyegetik, s néha meg is teszik. Igaz, hogy a polgár legényektől félnek, mert ezek le is fegyverezik őket, de e miatti haragjukat ne töltsék ki az urakon. Szabályokat kérünk, melyek a rendőrség szemei előtt legyenek, hogy tudják mihez tartani magukat. Tőlük pedig több tapintatot.

Balog Árpád nem jön Szekszárdra I E napokban ment ugyanis társulatával Rimaszombatról Selmeczbányára, onnan pedig .november 15-től kezdve 6 heti időszakra Rozsnyóra megy, a hoi a szinpártoló egyesület támogatása folytán 800 frt subvencziót kap. Társulatával, a hol csak működik, mindenütt teljesen meg vannak elégedve.

— A zsidó uj év első és következő napjain tartotta volt dr. Spira Salamon képzett rabbi jelölt a helybeli zsidó templomban próbaprédikáczióját, és pedig első nap németül, azután magyarul és héberül. A berlini egyetemen is tanult fiatal papjelölt a hívek teljes megelégedését és tetszését nyerte ki s valószínűleg ő lesz a szekszárdi izraelita hitközség rabbija. Mivel azonban a pályázat kinirdetóse alkalmával 3 jelöltet hívtak meg, dr. Jordán N. a budapesti rabbiképezcle volt növendéke október 1 0-é n és 1 l-ó n, a sátoros' ünnepek első napjain szintén meg fogja tartani próbaprédikáczióját s ezután fog határozni a hitközség, hogy ki legyen a hitközség lelki vezére.

— Szörnyet halt. A napokban Klein Sámuel vásártéri korcsmájában délelőtt 11 órakor egy vidékinek látszó ismeretlen paraszt ember borozás közben hirtelen meghalt. A központi járás szolga- birája Döry Líszló, az esemény bejelentése után azonnal a helyszínére ment és konstatálta, hogy a korcsmabeliek által sem ismert paraszt ember 50—70 éves őszbevegyült barna hajú, borotvált arczu, közép nagyságú, teljesen polgárias ruházatban volt, barna magyar nadrág, szürke koczkás kabát, lábain csizma, nyakában pedig egy csikós

Folytatás a mellékleten.

A „Szekszárd Vidéke" tárczája,

Abszurdum dolgok.

(Csevegés.)

„Ellentétek által érvényesül e földön minden.“

Egy kéményseprőt hiába kormoznánk be, a korom már nem fog rajta; mig a molnárlegény ábrázatán igen látható nyomokat hagyna ; — egy Szekszárdon épült másfél emeletes ház az Andrássy ut palotái közt elveszne, mig itt minálnnk szomszédjai felett dominál; egy gazdag, sok ezer forinttal biró embernek 100 forint bizonnyára nem valami nagy dolog ; de próbáljon valaki, a ki pénzhiányban leledzik, 100 forintot kölcsön kérni, majd meglátja, milyen veszett nagy summa ez.

Ha csupa okos dologgal volnánk körülvéve, jobban észrevennónk minden abszurdumot; de igy, midőn alig látunk egyebet, mint az utóbbit, hozzászokunk és természetesnek veszünk sokat, a mi tulajdonképpen nem természetes — és megfordítva.

Már a teremtésben is van sok hiba, és nem is akarok beszélni arról, hogy miért van egyáltalán valami, mert erre eddig még a legokosabb emberek se tudtak megfelelni.

Vegyük teszem azt a szőlőt. En Darvin hive vagyok, és ezért azt állítom, hogy előbb voltak a körülmények és csak aztán lettek azon szerves tes- I

tek, melyek e körülményekhez képest formálták életszükségleteiket, szerveiket és prosperitásukat.

A szőlő azért tenyészik nálunk, mivel létfeltételeit itt feltalálja, hogy nekünk bort szolgáltasson. De már most milyen következetlenség az alkotástól az, hogy szüretkor nyitja meg az eső csapjait és az utolsó pillanatban hazudtolja meg magát, elrontotta a borunkat, a sok jámbor szentnek ott az égben pedig vajmi kevés magasztalást juttatott sok elkeseredett szőlősgazda és szedő ajkairól.

„Bocsánatot kérek, hogy ólek‘ — mondja sok szerény ember, — pedig abszurdum, — kérdezte tőlük valaki, hogy akarnak-e a világra jönni ?

Azt mondják, hogy egy gyermektelen házaspár nem felel meg kötelességeinek az emberiséggel szemben, pedig csak az egek tudják, hány világra nem jött dijnők és férjhez nem jment leány áldása kiséri őket. — Ad voeem férjhez menés! Nem abszurdum-e a leányra alkalmazni e kifejezést, hogy „férjhez menni“ V Ez azt tenné, hogy ő megy, mikor akar, pedig igy van-e ez? — dehogy van, sőt inkább örül mindegyik, ha tudja magát „férjhez venni“. De ez az egy talán csakugyan jobb, hogy igy van, — mert meg vagyok győződve, hogy nem volna több leány.

Ne tegyünk egyebet, csak néznünk körül a mindennapi életben, és meg leszünk lepve az abszurdumok sokasága felett.

Egy órásiizletbo betörnek, és ugyanakkor

azt látod, hogy valakit megkötözve két csendőr kisér a dutyiba. Ugy-e azt hinnéd jámbor halandó, hogy ez a betörő.

Jaj, dehogy édes komám ! Ez a nagy vendéglős, a ki nem tartotta he a zárórát, — a betörőt nem lehetett megkötözni, mert nem ér rá. Tarokkot játszik a zoinbai postarablókkal. Pár napra rá a város egyik éber őre egy másik jókedvű u r i e m b e r t kisér a d u t y i b a, az újvárosban meg egy polgártárs összes ezókmókját elemelik „ismeretlen tettesek“ !

Sétáid alkalmával azon veszed magad észre, hogy Lódy János kecske- és kutyadromja, cseh származású emberi tagjai számára hazafiui pártfogásodat kéri, — abszurdum . . . mintha talán magyarul bukfenczeznének. Mindazonáltal Balogh Árpád színigazgató, avagy teszem a most közelgő Polgár Károly — abszurdumkópen — rendesnek is meg volna elégedve Bódy Jánosnak egy gyengébb napi bevételével is.

Egyszóval abszurdum itt, abszurdum ott! Nem abszurdum-e a ferblin veszteni, ha az ember zik- kerre veszi, hog)’ a landszkuechten nyer ? Csak persze ez utóbbit aztán nagyon is zikkerre kell ám venni.

Megjegyzendő azonban, hogy az abszurdum fogalma sokszor relativ valami és egyéni felfogás dolga. Múlt héten pl. azt olvastam az újságban, hogy egy volt szekszárdi gazdag magánzót a. törvényszék hamis vádaskodásért 2 évi (egyházra Ítélt