Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-10-05 / 42. szám

Melléklet október 5-iki, 42, számhoz, Szekszárd Vidéke. tarisznya, melyben egy üres pintes üveget találtak; ezenkívül volt nála 19 fit (37 kr. Az orvosi l>on- czolás egyúttal azt is felderítette, hogy az ismeret­len ember szívszólhiidés következtében halt el. A központi íőszolgabíróság országszerte körözteti a ha­lott személyleirását, hogy esetleg kiléte kiderittes- sék, s e helyen is felhívjuk a községi jegyző urak és elöljárók figyelmét a személy- leírásra annál is inkább, mert igazolt örököseik a temetési költség levonása után fen maradt összeget a központi járás szolgabirájánál átvehetik. — Lody J. hypodromja hétfőn bucsuelőadást hirdetett a Varady magyar tornászcsalád javára. Lody körülbelül egy hónap óta van Szekszárdon, de — fájdalom az ő részére — a rossz időjárás miatt nem valami fényes sikerrel működött. Eh­hez járult még a szüret, mely a zsebeket és kö­zönséget is visszatartotta a tömeges látogatástól. S igy bizony nem távozik most körünkből olyan tele zsebbel, mint néhány évvel ezelőtt. Különben Szek- szárdnak van most látványossága, mert Bat ti ál­latsereglete már itt van, az Éden s z i n- h á z megérkezését jelezték és — hire jár — hogy Polgár Károly színtársulata is még e hó foly­tán megérkezik. Csak pénz legyen ! — Csavargás és verekedés miatt a szek­szárdi csendőrség a napokban letartóztatott egy Komáromi György nevű, egri születésű munkanél­küli napszámost. Ez nem valami nehéz mesterség ! — A zónatarifa hatása. Az uj személy-díj­szabás következtében a személyforgalom oly óriási arányokban emelkedett, hogy már is szükségessé vált a magy. kir. államvasutak kocsijainak 500 sze- mélyvaggonnal való szaporítása. — Az uj egyforintosok, melyeket az eddig kiadott bankjegyek közül a legélesebb kritikával fogadtak, odafönt, az illetékes körök tetszését sem bírják. Különösen a színnel nincsenek' megelégedve — no igaz, hogy azzal mi sem vagyunk megelé­gedve. A „F. Z.“ arról értesül, hogy már is foly­nak a kísérletek az államnyomdában, rajzolják a király arezképét is, mely szintén sok esetlen meg­jegyzésre adott okot. Ellenben a papiros anyaga jónak bizon}Tult s ezt fogják használni az újonnan kibocsátandó forintosoknál is. — Eredeti elintézése a bűnügyeknek. A jó bor egymagában nem ér semmit, a paprikás csirke képezi annak legteljesebb kiegészítő részét. Az utóbbi után járt a napokban egy három legényből álló társaság s éjjel beállítottak a pásztorház körül egy gazdához, hogy annak néhány jól meghízott tyukj it elemeljék. A gazda azonban észrevette ; ki­ment az udvarra, de itt aztán alaposan elverték és csak jó torkának köszönheti, a melyből folyton azt kiabálta „tűz van“ „tűz van“-t hogy •nem jutott arra a gyászos sorsra, a mire 3 csirkéje, a melyek akkor már kitekert nyakkal hevertek körülötte. Mert a szomszédok felébredtek és a tettesek meg­futottak. A gazda utánuk kiáltott „megá'ljatok csak! ismerlek benneteket s holnap feladlak.“ Másnap azonban mielőtt a járásbirósághoz mehetett volna, beállít hozzá a tettesek egyike felhívja a gazdát, hogy mi kára van ? „Hatvan krajczár“ fe­lel ez. „Itt van“ mondá a mord csirkéd, „de aszon- dom, hogy jelentést ne tegyen kend, mert megke- serüli.“ A gazda megfogadta a jó tanácsot és az ügy el van intézve. Ha csendőreink nem min­dig a korcsma körül járnának, mennyi üdvös dol­got mivelhetnének. Es mikor annyi idő sem telik, hogy a Schönbach boltjáig érnének, hogy juthat­nának — a pásztorházig, vagy az újvárosig. MEGYEI HÍREST — Eljegyzés. K u 11 k a Gábor pónzügyigaz- gatósági fogalmazó eljegyezte L edermaye r Ilona urhölgyet, Ledermayer Sándor komáromi nagyvállalkozó művelt és szép leányát. — Borzasztó szerencsétlenség történt múlt hétfőn az őcsónyi hegyen. Özv. Siró Istvánná 71 éves öregasszony a menyével, a 45 éves özv. Csor­dás Péternóvel künn voltak a tanyán s közben hoz- zájok jött beszélgetni Dorkó István 69 éves őcsényi ember. Az öreg asszony eczetet akart levinni a pinczóbe, hol a borok java forrásban vannak, alig ért le, a szénsav megfojtotta; később menye utána nézett s hasonló sorsban részesült. Dorkó István­nak feltűnt, hogy a két nő oly sokáig lent marad a pinczében : — szintén utánuk ment s a gyilkos gáz őt már a pincze második lépcsőjén megfojtotta. Később a közeli tanyákról a szomszédoknak feltűnt, hogy az asszonyokat és Dorkót nem látják, oda mentek a pinczéhez és rémülve látták, hogy min 1- Mrman a pincze elején holtan feküsznek egymás mellett. Egy ember kötelet keresett és azzal lein­dult a pinczébe, őt is rögtön leverte lábáról a pincze szénsava, az ott levők roppant erőlködéssel a kötélnél fogva kihúzták s csak hoszzas locsolás után tudták életre hozni ; az illető a kötelet oly görcsösen szorította kezében, hogy csak sok időre tudták kezéből kivenni a kötelet, mely az ő élete megmentője' volt. A három halottat a hatóság köz- benjötte és vizsgálata után eltemették. — Szek­szárdon is egy Klézl (Megyó) Yenczel nevű polgár embert a pinczéből kitóduló szénsav szintén megölt, mig társa Maleta Mihály törvényszéki szolga neje szintén hasonló körülmények között a pincze ajta'ában rogyott össze, szerencséjére azonban egyik szomszédja ép akkor lépett a tanyába és sa- 'ját élete veszélyeztétésével mentette meg az asz- szonyt, ki a szabadon nemsokára magához tért. — Sántha Károly jeles költőnek egy hangu­latteljes és mély hatást keltő költeménye jelent meg „Behorpadt sírnál“ czimmel a Rudnyánszky Gyula által kitünően szerkesztett „Magyar Szemle“ czimü szépirodalmi heti folyóiratban. — Eljegyzés. Demuth Gyula államilag kine­vezett Ozsáki derék néptanitó, e lapok rendes tudó­sítója a múlt héten jegyezte el a bajai szépnem egyik Iegbájosabb tagját Mészáros Irén kisasszonyt, Mészáros Sándor tekintélyes és jómódú iparos egyetlen leányát. — Fehér kereszt. Gróf Tel eky Géza bel- ügyminister egy emberbaráti intézmény érdekében körrendeletét intézett a hatóságokhoz. Ez intézmény a „Fehér kereszt-egyesület,“ melynek czélja sze­gény beteg gyermekeket ingyen gyógyítani és táp­lálni, szegény anyákat támogatni stb. A négy éve fennálló egyesület, melynek védnöke tudvalevőleg S t e f á n i a özvegy trónörökösné, újabban a vidé­ken akar fiók-egyesületeket alakítani. A minister felhívja tehát a főispánokat, hogy saját hatáskö­rükben, valamint társadalmi téren támogassák az egyesület törekvését és keltsék föl iránta az ér­deklődést. — A Zombán alakulóban levő önkéntes tűz­oltó egyletnek felterjesztett alapszabálytervezetét a m. k. belügyminister pótlás végett visszaküldötte. — Mészáros Sándor volt czeczei reform, pap Czeglédre történt megválasztatása folytán meg­üresedett állásra, — mint biztos forrásból értesül­tünk — az öt kandidált közül T a n t ó dános kaj- dacsi reform, papnak van legnagyobb kilátása a megválasztatáshoz. Múlt vasárnap Czeczéről egy szép számú küldöttség tisztelgett nála és hallgatta végig prédikáczióját Kajdacson. — A tolnai kápolnát a múlt hetekben valami gonosz kapczabetyár megakarta rabolni, de miután a perselyben pénzt nem talált az egész templom felszerelést fejszével összevagdalta, mely műtét után nyomtalanul eltűnt. — Szedresen a Szent-Mihály napi juhászsze- gődtetés ezúttal verekedés nélkül folyt le, mert a központi járás derék szóigibirája kellő rendszabá­lyokról idejekorán gondoskodott. — Lovaregylet Kaposváron. A somogyme- gyei lovaregylet megalapítása czétjából felhívás bo­csáttatott ki: a hazai lótenyésztés és a versenylo­vaglás sportjának fejlesztése czóljából urlovasok szö­vetkezetét alakítani, mely szövetkezetnek székhelye Kaposvár lenne. — A bicske-székesfehérvári vasút, mely Sá- rosd állomással is összeköttetni terveztetett — köz- igazgatási bejárása folyó hó 2-án ment végbe, s igy most már reménység van a fontos vasút lét­rehozásához. el. Már most tessék csak tőle megkérdezni, hogy okos dolog-e az, ha az ember az Andrássy-uton 700 frtot fizet egy lakásért és ott sem lakhatik, hanem kénytelen magát 2 éven keresztül egy sötét zugban meghúzni, és abszurdumkép ezért a kincs­tárnak még rabtartási költséget is fizetni. De folytassuk szemlélődésünket. Ha Franczia- vagy Németországban erősen fészkelődnek a szo- czialisták és a petroleurök, ezt lehet érteni, mert ez mind oly szegény ember, a ki minden intelli- gencziája és szorgalma mellett munkát sem kap és majd éhen vész, és ha nem is lehet helyeselni azon eljárásukat, hogy erőszakos és törvénytelen eszkö­zökkel akarnak helyzetükön segíteni, de megbocsá­tani mindenesetre lehet; de midőn nálunk, édes Magyarországban akadnak igen sokan, kik sehogy sincsenek az uralkodó állapotokkal megelégedve, kiknek azért kesereg honfiúi szive, mert nincs úgy, mint 50 évvel ezelőtt volt, a hol ők még most is leledzenek, kiknek a szerencse szeszélyes istenasz- szonya éppen ebben az áldatlan országban és tűr­hetetlen állapotok közepette bankóval tömte tele zsebeiket, kik tanulmányaik, eszük és tehetségeik után még 5 frfnak sem volnának urai — ez már abszurdum ! Ki tudja azonban, talán igy van ez jól, igy iparkodott legalább ezt Mendelssohn Móz-s, a hires bölcsész bebizonyítani. O ugyanis kénytelen volt egy gazdag bankárnál — ki nem éppen sok esze miatt volt hires — mint könyvelő tengetni életét. Midőn egyszer baráti körben beszéd tárgyává tették előtte a sorsnak azt az abszurdumát, hogy ő, a lángész kénytelen egy tökfilkónak a szolgálatában állni, Mendelssohn igy felelt: „Ugyan-ugyan, rövid­látók, . . . igy van ez jól, mert képzeljétek csak el, hogy én volnék a bankár, ő meg a könyvelő, hisz akkor az első napon el kellene őt kergetnem ; sze­rencséje nélkül talán éhen is halna szegény“. Abszurdumnak mondaná továbbá a világ, ha egy ügyvéd vagy hivatalnok embert, kinek jól men­nek amúgy dolgai, kapával vagy kaszával a vállán látna a földekre menni és ott mezei munkát vé­gezne, ámde — és itt mutatkozik, hogy mennyire meg lehet mindent szokni — még nagyon kevés embernek tűnt fel, hogy furcsa dolog az, midőn egy féltuczat derék, becsületes polgárember össze­verődik városi tanácscsá, igazítja jó egynéhány ezer ember baját, igazságát, tanácsosnak nevezi magát, és annak idején annak teszi ki magát, hogy egy választás alkalmával kipottyanva, elfelejti a kapálást. Az sem utolsó dolog, hogy — mint hallatszik — a nyulak egy deputácziót akarnak a szekszárdi vadászterület bérlőihez meneszteni, hogy nekik egy hálafeliratot nyújtsanak át azon kegyességük miatt, hogy az eddigi bérnek ötszörösét fizetik, igy most — miután kevesebb ember engedheti meg magá­nak a vadászat fényűzését — sokkal kevésbbé van­nak kitéve a fülsértő és bosszantó puskadurroga­tásnak. De bezzeg a kutyák, azok annál inkább debakálnak az uj törvény ellen ! Lealázónak tartják, hogy a fővárosi rendőrök módjára egy számozott bádogdarabot kell majd nyakukon hordaniok, a miért a gazdának még fizetni is keilend. „Ne hagy­juk magunkat uraim“ — mond az egyik — „min­ket már kutyába sem vesznek. Agyon akarnak ben­nünket bunkózni, ha gazdát nem tudunk felmutatni, véget akarnak vetni gyönyörű estélyeinknek, melye­ket a templomot környező fák alatt tartottunk, a holdnak villanyos fényénél. Volt-e Bellának gazdája? és nem-e mégis a Iegbájosabb teremtése volt e ku­tyavilágnak, kinek kegyeiért véres harczokat vív­tunk. Te is emlékezhetsz rá Bokszi komáin ; hiszen tudod, kutyafülü, hogy akkor volt az, hogy lábamat úgy megharaptad, hogy most is sántítok bele. Oszt ez még nem is elég, de még szájkosarat is akar­nak a fejünkbe nyomni. Hát hogy fogunk akkor szagolni és ugatni ? Lám, a nyulaknak milyen jó, azokat minden lehető módon kímélik, ők békében szaporodhatnak, minket meg tervszeriileg pusztíta­nak, és ha ez soká igy tart, megesik az az ab­szurdum, hogy a nyulak fognak ugatni és ránk vadászni. Csaholásomra mondom, hogyha Tirasz nem lennék, szeretnék nyúl lenni.“ így a kutyák. Mi azonban, békés és álmos polgárok az ab­szurdum daczára is örülni fogunk, ha azok az es­télyek beszüntetődnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom