Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-02-21 / 9. szám
Szekszárd "Vidéke. vétele is, — ugyannyira, hogy 10 év alatt 15-ször kevesebb dohánymennyiséget képes csak beváltani. Ellensúlyozza ugyan ezt a különbözeted az, hogy némely nagybirtokos, mint (Izsákon is, folyton nagyobb területen létesíti a dohánytermelést, de azért az arány ez által nem változik, hanem csak az konstatálható, hogy a törvény szigora miatt egyes dohánytermelő vidékek ezen jövedelmés művelési ággal teljesen felhagynak. Óhajtandó volna tehát megyénk köz- gazdasági viszonyainak emelése érdekében, hogy a törvény szigorát méltányos módon enyhítsék, mert utóvégre ily viszonyok mellett hova-tovább az állam nem lesz képes a keresletnek megfelelő dohánymennyiséget előállítani, mi nagy közgazdasági hátrányunkra szolgálhat! = Hanny Gábor belvárosi apátplebános urnák a T. K. utolsó számában közzétett s hozzánk intézett „Nyílt levelére“ következőkben válaszolunk.: ál in den eke lőtt megjegyezzük, hogy mi a Hanny ur által újból felvetett ügyet azzal, hogy Hanny Gábor apát ur a lapunk 7-ik számában hozott közleményünket. válasz nélkül hagyta, a magunk részéről befejezettnek hittük. Hittük pedig ezt kétszeres okból. Először, mert egyrészről Hanny ur hallgatásában megerősítve találtuk szavaink igazságát, s másodszor, mert e mellett czikkünk egész tartalmát ő maga egyik káplánjának nyilatkozatával nyíltan is beismerte. — Hanny Gábor urnák, á kit a királyi ház iránti kegyelet megsértése miatt megróni hírlapírói kötelességünk közé tartozott — erkölcsi értéke e kettős beismeréssel előttünk tehát ekkor csak nagyobbodott, mert mindig nemesebi) az és sokkal nagyobb bátorság is keli ahhoz, hogy valaki az igazság előtt a saját hátrányára megtudjon hajolni, mint ahhoz, hogy a megismert igazság ellen, — kitérő s a dolog érdemére nem tartozó védekezésekkel, — t us ako d- jék. Ez a megismert igazság érzete vezérelt bennünket czikkünk megírásánál, a melyben arról, hogy ki tartott előbb misét, az agárdi vagy szekszárdi plébános ? egy szó sem volt (Hanny ur első kérdő pontja), hanem igenis arról, hogy „párán esszéi'a“ mondott Hanny ur misét — ezt pedig P. káplán beismerte. Arról sem szóltunk (2-ik pont), hogy máshol harangoztak-e vagy nem ? — hanem igenis megróttuk azt, hogy Hanny ur nem harangoztatott. Hogy Ferdinánd király vagy Auguszta császárné, halálakor volt-e a plébánián gyászlobogó (3-ik pont), azt ép oly kevéssé kutattuk, mint akár azt, hogy Mátyás vagy szent István halálakor volt-e, de igenis megbotránkoztunk azon, hogy Budolf trónörökös halálakor nem volt s a belvárosi plébános a magyar királyfit nem gyászolta. Annak ínegtudása végett sem kelhetünk vándorútra a megyében, hogy hol mondtak ünnepélyesebb gyászmisét a szekszárdinál, mert ha nálunk az egész országban a 1 e g ü n n e p ó 1 y e- sebbet mondták is, azért ez legkevésbbé czáfolja meg azt, a mit mi mondtunk, hogy a trónörökös temetésének napján, a kiért e mise mondatott, a plébános eskettetett és lakodalmaskodott. Az alól • is felmentést kell kérnünk az igen tisztelt apát úrtól, hogy — mint azt az 5-ik pontban tőlünk elvárja — annak bebizonyithatása végett, váljon az ogész Magyarországon akadt-e csak egy lelkész! hivatal, a mely e napon a házassági frigy megáldását elutasította volna — az egész országot beutazzuk. Es hisszük, hogy e fárasztó és költséges ut alól felment bennünket az apát ur, mert hisz mi nem azt mondottuk, hogy e napon ne eskethessen, hanem megróttuk azt, hogy éppen a temetés órájában, 4—5 óra közt eskettetett, a mikor az egész országban temetésre harangoztak, csak a szekszárdi belvárosi templomban nem, mert itt éppen akkor kellett lakodalmaskodni. Nem lehetett volna az esküvőt 2—3-ig, vagy 5—6-ig is megtartani ? Ezekben áll válaszunk. És most még csak egyet érintünk meg. Vissza kell utasítanunk, hogy mi Hanny úrral szemben rosszakaratú gyanúsításokkal éltünk. Mert mi Hanny urat az érintett mulasztások elkövetésével nem g y a n u s i- t o 11 uk, hanem nyílta n k i m on dtu k, hogy ő követte cl azokat. Gyanúsítani csak azt lehet, a kiről nem tudunk bizonyosat, hogy pedig az említett mulasztások egyedül Hanny urat terhelték, abban mi oly bizonyosak voltunk, hogy Hanny ur jónak látta mindazokat részben hallgatag, részben védő káplánja által maga is nyíltan beismerni. Tehát nem gyanúsítottunk. A rosszakarat még kevésbbé vezérelhetett bennünket, mert a mit irtunk, igaz volt, az igazság pedig sohasem alapulhat ross zEgy helyi érdekű „Flori-könyv“. — Sust Viktortól. — Es miért nem ? Azon kezdem, hogy az igazi, közvetlen érdek, csak helyi lehet. Soha sem ismertem én— teszem azt—senkit, ki érdeklődött volna az iránt, hogy az eszkimó ifjúság milyen nyelven teszi a tiszti vizsgálatot, ki törődik például a kamcsatkai szőlődézsmaváltsági kötvények árfolyamával, vagy a teberáni alsó sétatéri részvények legközelebbi húzásával ? Bizonyára senki. Ms ha lehet helyi érdekű rasutunk, helyi érdekű országgyűlési képviselőnk, kitűnő két heti lapunk, nevezetes és nagy emberünk— de elég, miért ne lehetne hát egy helyi érdekű Flori-könyvünk is. Az irodalomban úgy, mint a művészetben utóbbi időben egészséges realizmus kapott lábra. Mindenütt az igazat keresik, — csont és húsból való embereket, — legyen minden cselekmény igaz, ha mindjárt hétköznapi is, de legyen igaz, legyen megtörtént vagy megtörténhető dolog, a mint az bizonyos fajú, jellegű vagy nemzetiségű szereplők közt észszerű leg megtörténhetik. így áll a dolog a szobrászat ós festészettel is. Nézzük Giordanonak „Krisztus feltámadását,“ és hasonlítsuk össze Verese,sagin hasonczimü művével. Claude Lorrain ma lehetetlenné válnék tájképeivel, manapság a geológus fel akarja ismerni a festett sziklákban azok faját, hányadrendü formaezióját, a botanikus a növényekben azok családját és minden alosztályát, a geográfus pedig majdnem a földrajzi magasság feltüntetését követeli meg a művésztől. A nevelésügy sem zárkózhatok: tehát el c befolyás alól. Its pedig, miután mindent az alapnál kell kezdeni, úgy véleményem szerint a Flori-köny- vének átdolgozására égető szükség van. Ne tömjük drága kisdedeink fejeit holmi semmit mondó ver- secskékkel — mikben macska, kutya, kanári madár, ezukorsüveg etc. beszélve szerepel, ós mik ilyenformán többnyire nem is igazak, hanem ismertessük meg a kisdedekkel első sorban azt a szűk világot, mely őket körülveszi, had ismerjék meg az é 1 e- t e t, a m int v a n, legyen ez az élettapasztalat első lépcsője, mely fokozatosan felsegíti a többire, hogy életrevaló emberekké válhassanak. Azonkívül a nyelvkérdést sem szabad figyelmen kívül hagyni. Itt van előttünk a közoktatásügyi miniszter rendeleté és a német tiszti vizsga, továbbá fordítsunk gondot a franczia nyelvre is,—nem tudhatni, hogy az ilyen zavaros időkben nem fiaink egyike lesz-e köztársasági elnök, vagy nem akar-e majd egyikük pezsgőgyárat felállítani, és mindettől eltekintve, ki nem akarja majd az Eiifel-tornyot megmászni, hogy annak tetejéről széttekintve, észrevegye vasutunk mozdonyának kéményét ? Ilyen versecskék rendkívül könnyéül tapadnak a gyermek emlékébe, ós így csoppenként nem is okoz ez nekik fáradságot, mindent összevetve pedig többszörös ezé It érünk el vele. Például: Csákója kótyagos, Itendőr bácsi tolyakos. Jó kis Tini babaruhát mos, Utczán világítás villamos. Fényes a jó gyermek topánja, Krón-sarok paraszt legény ábrándja, Jó baba arra megy, meglökik, Szép czipőjét leköpik. akaraton, csak azért, mert az igazság maga sohasem lehet rossz, s a kinek mégis az, a n n a k nincs igaza ! A szerkesztőség. r= Behajthatatlanná vált adók. Szt.-Lőrincz községnél 11 írt 27 kr, Bonyhádon 43 frt 34 kr, Szekszárdon 46 frt 6 kr, Tolnán 159 frt, Bonyhádon 143 frt, Börzsönyben 3 frt, Simontornyán 165 frt 47 kr. Kömlődön 52 frt 50 kr, Szakadáthon 6 frt 20 kr, N.-Székelyen 6 frt, Mucsfán 2 frt, 30 kr töröltetett. BIBÓSÁGOK KÖBÉ B Ó L Kinevezések. Az igazságügyminiszter Ősz t- r i c h Mihály gyönki aljárásbirót a szekszárdi törvényszékhez törvényszéki b i r ó v á, I) r. K u 1 Gábor szekszárdi törvényszéki jegyzőt a tamásii kir. járásbírósághoz a 1 b i r ó v á nevezte ki. ügy a szekszárdi, mint a tamásii jogászvilág örömmel fogadja e két kinevezést, mert Osztrich Mihály és Dr. Kul Gábor eddigi munkakörükben nemcsak kiváló tehetséget árultak el, hanem eléggé nem méltányolható munkásságukkal minden irányban a legteljesebb elismerést vívták ki maguknak. A tamásiiak, hol a kevés munkaerő volt oka az ügyek nagymérvű ösz- szetorlódásának, Kul Gábor kineveztetóséhez ép úgy gratulálhatnak maguknak, mint a mily bizonyos, hogy Osztrich Mihály kineveztetósével végre türhe- tőbbé fog válni az itteni valóban bámulatos munkaerejű biráinknak helyzete, mert uj biró-társukban méltó társukra találnak. — Üdvözöljük mindkét bírót, a méltán megérdemelt előléptetés alkalmával. GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖRÉBŐL. A Tolnamegyei gazdasági egyesület igazgató-választmánya folyó hó 28-án Kö- lesden ülést tart, melynek tárgysorozatát alább közöljük. A napokban pedig a megye közönségéhez felhívást intézett, melyben az egyesület működési irányát ismerteti meg a nagy közönséggel, hogy alkalma és módja legyen az egyesület nagy fontosságú érdekeit, czéljait megismerni és előmozdítani. (Hivatalos rész.) Meghívó. A tolnamegyei gazdasági egyesület igazgatóválasztmánya folyó február hó 28-án délelőtt 10 Folytatás a mellékleten. Kis módinak babája, Mozog lába, meg. is áll, Tűzoltóknak bandája Jaj be szépen muzsikál. Karácsonykor szép a dió, Vele játszani be jó, Zombán postást ne ölj kis ficzkó, Mert megcsípnek, felakasztunk ó. Jó gyermek mindig hallgat A szép szóra, Pontos az iskolában Mint a toronyóra. Két testvér, Panezi és Eszter, Nem kell nekik polgármeszter. Ipartanoncz mint az állat vad, Az osztályban sem „maradhat“, De mert rendőr bácsi a kapunál vigyáz, Hazafelé szépen megy és nem lármáz? Nőegyloti bál, ’ A kis baba bál Otthon az ágyában, Nincs esze ágában Oda menni. Mert tán • Tyúkszem nőne lábán. Például németül: Sei brav Kindlein Dass Schutzengel dich b’hiit, Gatt der gerechte-! Gegn de Weing’schäft’U güt. Wer will unter die Soldaten? Der muss haben ein Gewehr. Viele Leute schreiben Verse, Aber Herrgott! 1st das schwer. Francziául: Le bon enfant aime ses parents. Vous diriez qu’il en est autant