Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-02-21 / 9. szám

órakor Köleseién ülést tart, melyre a választmány tagjait van szerencsénk tiszteletteljesen meghívni. Szekszárdi, 1889. február hó 10. Dr. Roboz Zoltán, Kovács László, egyesületi titkár. egyesületi elnök. Tá r g y s o r o z a t: 1. A nagy méltóságú földmive]ésügyi minisz­tériumnak még az elmúlt 1888. évben kelt 43014/V. számú.— a marhatenyésztés emelését ezélzó — le­iratának tárgyalása. 2. Az országos tejgazdasági felügyelőség le­irata, szakegyéneknek az egyesület, költségén való kiképeztetése tárgyában. 3. Az első magyar általános biztositó társa­sággal kötött szerződés bemutatása. 4. A vármegye területén megalakítandó szak­osztályok. 5. Saxl testvérek — temesvári ezégnek — a koncentrált marhatrágyára vonatkozó ajánlata. 0. Az egeresi trágyagipsz-gyárnak engedmé­nyes ajánlata az egyesület tagjai részére. 7. Mogyoróssy ezégnek ajánlata különböző mezőgazdasági czikkeknek az egyesület tagjai által való kedvezményes beszerezhetése végett. 8. Clayton-Schuttleworth és Propper Samu, a Sack czé'g képviselőjének mezőgazdasági eszközök kedvezményes beszerezhetósére vonatkozó ajánlata. 9. Geiger Gyula, a „Szekszárd Vidéke“ fele­lős szerkesztőjének átirata az egyesület igazgató­választmányához. 10. Egyéb, időközben beérkezett tárgyak. Felhívás Tolna vármegye t. közönségébe/. ! A „Tolnamegyei gazdasági egyesület“ az el­múlt év deezember havában újra alakulván, az elő­dök által nehéz időkben, sok fáradsággal lerakott alapon költöztetett szorgalommal akar tova haladni azon czélok felé, melyeknek megvalósítását maga elé tűzte. A vármegye földmi velőssel foglalkozó osztályá­nak úgy szellemi, mint anyagi fejlődését előmozdi- tani, — a gazdaközönségre naponként mind na­gyobb számmal súlyosodé közgazdasági válságokat lehetőleg megelőzni elhárítani; a vármegye terüle­tén az okszerű gazdálkodást terjeszteni: elég ok arra: hogy tiszteletteljes bizalommal forduljunk Tolna vármegye t. közönségéhez, hogy eme kitű­zött nemes c élok elérésére a vármegye gazdasági Melléklet február 21-iki, 9, számhoz. Concernant pere et márnán? 0 que non, eher fanfan, Si je deviens grande, Maman m’épousera, Quand des soeurs ainées Chacune, un mari reeeora. Végül miután kitünőbb ósztorna a talányok- nál nincs, szükségesnek tartottam egynéhány pél­dáival az irányt megjelelni, melyben szerény véle­ményem szerint a kisdedek észjárásának fejleszté­sében haladni kellene. 1. Kik vannak Szekszárdon folytonos zavarban? 4 liáiztulajdonosok, mert már azt sem tudják mennyi házbért követeljenek. 2. Miért gyújtják meg este az utczai lámpákat? Hogy az ember jobban láthassa milyen nagy tulajdonkép a sötétség. (Dallama : Isten áldd meg a magyart.) 3. Bim-bam bazala Zim-zam zazala Badala dúzala Zimzala bum, Mi ez ? — Ez is magyarul van, és ez egy hal vacsorái tószt. stb. Mint minden újítás, úgy ez is — bizonyos vagyok benne — ellenzőkre fog találni. De nem szeretnék meddő vitát előidézni; nem is akar ez az egész dolog egy szerényen megpendített eszmé­nél egyéb lenni, és ezer örömmel adom már most a tollat avatottabb kezeknek át, mert joggal vethet­nék szememre, hogy a nevelésügy nem szakmám, és hogy ép ily jogosan foglalkozhatnék egy kisded­évé a földadó kataszterei vonntkozó ezikkek meg­írásával. SzeikiszéurcL Vidéke. egyesületét úgy szellemi, mint anyagi támogatásá­ban részesítse. Első és főtörekvése egyesületünknek.— a bel­terjesebi) gazdálkodás előmozdítása czéljából — oda fog irányulni, hogy a különféle gazdasági eszkö­zöket, gépeket, vetőmagvakat, műtrágyákat stb. a megye gazdaközönsége minél jutányosabb áron sze­rezhesse be, a mit a tömeges megrendelés által nem lesz nehéz elérni. Ugyancsak kapcsolatosan el fog követni mindent, hogy a közlekedési vállalatok szál­lítási díjtételeiket az egyesülettel szemben minima­lisra redukálják; s midőn egyesületünk első sor­ban a közvetítés terére lép, azt hisszük helyes utat választott, mert a gazdaközönsógnek a legna­gyobb szolgálatokat kezdetben csak igy képes tenni. Mai nap, midőn a társulás eszméje minden téren nagyobb és nagyobb mérveket ölt; midőn minden téren belátják azt, hogy csak az összetar­tásban van az erő ; szüksége van különösen a gaz­daközönségnek arra, hogy égy testté-lólekké olvad­jon össze — szüksége van különösen Magyarorszá­gon, a hol az ország jóléte, jelene, jövője a földtől van függővé téve! Azért tehát azon tiszteletteljes kéréssel fordu­lunk Tolna vármegye t. közönségéhez, községekhez, gazdákhoz, lelkészek- és tanítókhoz, hogy e közös nagy érdekeket tegyék magukévá, s teljes erejükből oda működni szíveskedjenek, hogy gazdasági egye­sületünk tagjainak száma növekedve egyesületünk megerősödjék, s igy minél kiterjedtebben felelhes­sen meg közhasznú hivatásának. Hazafiui üdvözlettel Szekszárd, 1889. február hó. A tolnamegyei gazdasági egyesület nevében : Dr. Roboz Zoltán, Kovács László, egyes, titkár. egyes, elnök. * Az egyesületnek alapitó tagja lehet az, ki 100. futót egyszer mindenkorra lefizet, vagy a tőkének 5°/0 kamatait; részvényes tag. ki G egymásutáni évre évenként 5 frtot fizet; végre évdíjas tag, ki egy évre 2 írt lefizetésére kötelezi magát. HELYI HÍREK. —- Esküvő. H a u c k Adám zombai tanító vasárnap délelőtt tartotta esküvőjék D e k 1 e v a Er­zsiké kisasszonnyal Szekszárdon. — Két öreg egybekelése. Mészáros György volt bátai bíró, vasárnap esküdött örök hűséget Szekszárdon özv. Támer Erzsébet asszonynak. A vőlegény 68, a menyasszony pedig 73 éves. — Halálozás. Angyalffy Béla volt köz­ponti járási dijnok, Angyalffy Imre báttaszéki jegyző fia, hosszas szenvedés után, hétfőn élte 23-ik évé­ben Puszta-Kajmádon elhunyt. — Helyreigazítás, Länderer Arthur főardész ur kedves leányának, Dagm á r n a k, városunk egyik legszebb urhölgyének esküvője — nem mint lapunk 7. számában tévesen irtuk, — folyó hó 19-én, hanem 26-án fog megtartatni, amit ezennel helyreigazítunk. — Gyászbir. Simaházi Tottli Ferenezné szül. Orosz Zsófia, a néhai simontornyai urod. ügyész özvegye, Tottli Ödön szekszárdi ügyvéd, Tottli Kál­mán mérnök, Tottli Móricz, Tottli Vilma, Tottli Etelka, Tottli Berta férj. Güttmami Istvánná édes anyja, Simontornyán e hó 18-án végelgyengülésben kimúlt. Nagyszámú és kiterjedt rokonság, közte 12 unoka gyászolja a hosszú életkort ért typikus ma­gyar matrónát. Áldás emlékére. — A Ferenczközkórház felügyelő választmá­nyának elnöke jóváhagyás végett beterjesztvén az Untermüller Alajostól vásárolt házra nézve kötött adásvevési szerződést, az ügy érdemleges megvizs­gálására kiküldettek Kramolin Emil, dr. Szigeth Gábor, dr. Sass István és Sebők Kálmán. — Lemondás. T e m m e r Károly, a szek­szárdi selyemtenyésztési felügyelőség szakképzett, nagy tevékenységű könyvelője, ki a társas körök­nek is egyik kedvelt, rokonszenves tagja, lemondott állásáról és a dunaföldvári takaréktárnál a másod­könyvelői állást fogadta el. A selyemtenyésztési felügyelőség egyik legbuzgóbb hivatalnokát veszti cl benne. — Eljegyzés. Vasdényey Géza földbirtokos és kir. kúriai tanácsjegyző a napokban jegyezte el várbogyai és laki id. Závody Albin kúriai biró bá­jos leányát: Irma urhölgyet. A menyasszony ifj. Závody Albin szekszárdi kir. törvényszéki biró nővére. — A selyemtenyésztési hivatal köréből. A szekszárdi országos selyemtenyésztési felügyelőség­nél lemondás folytán megüresedett központi köny­velői állásra február hó 28-ig pályázat van nyitva. — Präger N. Ignácz fogorvos városunkból a tegnapi napon utazott vissza állandó lakhelyére Kaposvárra. — Az idei sorozás. A törvényhatóságok a törvény értelmében már befejezték az ez idei soro­záshoz szükséges előmunkálatokat és erre jmnatkozó jelentéseiket jóváhagyás czéljából a honvédelmi mi­nister elé terjesztették. A miniszter értesítette a törvényhatóságokat, hogy várják be a minisztérium­nak újabb, a legközelebbi sorozásra vonatkozó uta­sításait. — A pécsi posta és táviróigazgatóságtól a következő sorok közlésére kérettünk fel: A távirda távbeszélő és egyéb villamos jelzőkről szóló 1888. évi XXXI. t. ez. 13-ik §-a értelmében a magyar korona területén netán már létező, engedélyezés alá eső és nem az idézett törvónyezikk életbe lép­tetéséig vagyis 1888 évi augusztus 14-éig érvény­ben volt szabályrendeletek alapján létesített távirda távbeszélő vagy bármily más villamos jelző beren­dezések birtokosai a törvény életbe lépése napjától számítandó 45 nap alatt tartoztak volna a közmunka és közlekedésügyi m. kir. Miniszter ur ő nagymél- tóságához engedélyért folyamodni. Noha ezen ha­táridő már lejárt miniszter ur ő nagyméltósága ki­vételesen megengedni méltóztatott, hogy az e tárgy­ban az illetékes posta és távirdaigazgatóság utján hozzá benyújtandó kérvények még legkésőbb folyó évi márczius hó 1.5-óig elfogadtassanak. Ezen ha­táridő esetleges elmulasztása esetén a vagy ha közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter ur ő nagymáltósága az engedélyt megtagadná, köteles a birtokos a fenti határidő lejáratával, illetve az elutasító miniszteri rendelet vétele napjától számí­tandó 8 nap alatt az egész berendezést saját költ­ségén eltávolítani, ellenkező esetben az 1888. évi XXXI. t. ez. ll§-ában foglalt büntető határozatok ellene teljes szigorral fognak alkalmaztatni. Pécsett, 1889 február hó 8-án. — Ügyvédjelölt kerestetik egy helybeli nagy forgalmú irodába; előnyös javadalmazás mellett kellő gyakorlottság és megbízhatóság kívántatik. — Derékfüzők. Városunkban egy urhölgy ügyessége a hölgy közönségnek egy nagy és fon­tos szükségét képes pótolni ; oly kitűnő kiállítású és kifogástalan derékfüzőket készít, melyek bármely fővárosi gyár hasonló gyártmányaival vetekednek, sőt az az előnyük, hogy a szolid munka következ­tében sokkal tartósabbak és minden hölgy testal­katához alkalmazkodnak, mert mérték szerint vé­tetnek. Tudakozódóknak felvilágosítással szolgál a szerkesztőség vagy kiadóhivatal. — Az iparos-iskolai bizottság február 24-én délelőtt 11 órakor ülést fog tartani a városházakis tanácstermében. — Újítások a gőzfürdőben. A Schubert-féle helybeli gőzfürdőben a legújabb időben igen czél- szerü újítások eszközöltettek. Nevezetesen a gőzszo­bában uj, kényelmes padok állíttattak, talaja kipad- lóztatott; a zuhanyfürdőben csengetyü alkalmazta­tott ; Triesztből több szivacsot szereztek be stb. Mind­ezen újítások és berendezések a tulajdonosoknak na­gyon természetesen több költségükbe kerültek ; mél­tán megérdemlik tehát, hogy a fürdőzni óhajtó kö­zönség részéről minél nagyobb pártfogásban része­süljenek, hogy legalább a ráfordított költség némi­leg kárpótoltsssék. E végből a tulajdonosok bizo­nyos számú gőz-, kád- és zuhanyfürdőre bérletet nyitnak, hogy a közönség olcsóbb áron élvezhesse a fürdőzést. Es pedig ; a téli évadra (minden va­sárnap) 10 gőzfürdő-bérlet 5 fit, nyáron (vasárnap és csütörtökön) 4 fit. Ugyaniiy áru a kádfürdő is Tíz zuhanyfürdő- tólen-nyáron (mindennap) 2 frt. Egyenként használva a fürdőt, télen a gőz- és kád­fürdő 70—70 kr, nyáron 50—50 kr. Zuhanyfürdő

Next

/
Oldalképek
Tartalom