Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-11-16 / 54. szám

mondja a törvényhatóságnak, hogy az nem felel meg, ismételt vizsgálat után sem, a hozzá kötött követelményeknek — hanem kiváló súlya van azért is, mert e kijelentés közvetlenül a válasz t á s o k előtt is történik. A törvényhatósági bizottság tudó m ásul vette a jelentést s levonhatja magának belőle annak konzekvencziáit. Az a határozott és őszinte hang, mely az októberi alispáni jelentésen végig vonul —■ diplo­mája Tolnamegye mostani közigazgatási állapotai­nak, melyből mindenki — minden választó meg­értheti s ha akarja meg is tanulhatja, hogy milyen álláspontot foglaljon el a legközelebbi választásoknál. És ehhez nem kellenek semmiféle járási kon- ferencziák — mert a mint a múlt igazolta — Tolnamegye még ma sem veszett el — pedig soha­sem voltak ilyen tündöklő járási k o n fe­re n c z i á i. A törvény világosan elő írja a választás megejtésónek módozatait és sehol sem rendeli, hogy először a járások kon­feráljanak s azután persze a konferált járások együttesen újra konferáljanak. — Mert tán a vég­elemzésben mégis csak oda kellene kilyukadni, hogy az öt járás együttesen — azaz a v á r m egye válasszon? A járások konfereneziája önmagában ezél nél­küli valami, már azon okból is mert egyik járás nem prejudikálhat határozatával a m á s i k n a k — annál kevésbé az összes rajta kívül álló járásoknak, hacsak azt nem feltételezzük, hogy járások az ő kegyenczeikért egymással formális alkuba lé p- n e k. — Ezzel aztán a megyei hivatalok va­lósággal a járások gazdátlan jószágaivá válná­nak — a melyek felett azok kölcsönös engedmények árán valóban megosztozkodhatnának. És itt csakugyan kifejlődnék az — a mit egyes tájékozatlanok agyrémként látnak még most i s — maguk előtt — a clique rendsze r. Minden járásban alakulna egy klikk, volna tehát egy képzelt klikk helyett öt valóságos klikk. Ezek az­tán először dominálnák a saját járásukat befelé s pom­pásan gyakorolnák hatalmukat kifelé. Feltéve tehát, hogy most volna egy klikk, helyette lenne egy­szerre öt, a melyben a vármegye úgy elveszne mint „a gyerek.“ Hogy ez mily hasznos lenne különösen a jövőre, azt mindenki megértheti a ki eljutott ismereteiben odáig, hogy most — utoljára v á- lasztunk. A törvény értelmében a vármegye vá- 1 as z t s ezt a jogot Tolnamegye közönsége mi nt ilyen fogja gyakorolni most is. A ki a törvény­ben előirt képesítettséggel bir, pályázhat és csinál­hat vagy csináltathat akár egyesekkel, akár ha tét­FELSŐ BÍRÓSÁGOK KÖRÉBŐL. szik egész járásokkal propagandát magának s így ■ kohferencziákát is. A kandidáló bizottság .a törvény értelmében kandidálni fog s a törvényhatóság válasz­tani fog. l)e, hogy a járások külön-külön konferál- j anak, külön-külön kandidáljanak vagy kandidá­tusukat protezsálják s figyelő m b e - V é t e t n i kérj ék a törvényben meghatározott -kijelölő bi­zottság előtt s végre, hogy a választás, na p j a előtt a járások előre összejöjjenek s elhatározzák, hogy holnap mit fognak határozni, az nem csak naivitás volna, hanem egyenesen törvényellenes, mert pressió akarna lenni először a kandidáló tör­vényes bizottságra, másodszor azokra a kik a járá­sok külön-külön megállapodásához hozzá nem já­rultak. A 18-iki nagy megyei konferenczia e tekin­tetben minden hiányt pótol a nélkül, hogy bárki­nek jogait érintené s nem azt ezélozza a mit a tervezett járási konferencziák — a „saját óha­jaik megvalósítású t“ — hanem azt, hogy tanácskozásainak eredményében „a közigazgatás fon­tos érdekei minden egyéni tekintetek fölé he­lyeztessenek és hogy a vármegye tisztikara a köz- szolgálat (s nem a „saját óhajok“) mai köve­telményeihez képest választassák meg.“ = A kereskedelmi minister elrendelte, hogy az állat (marha, ló, sertés, juh) vásárok pontosan és szigorúan az engedélyezett határnapokon tartas­sanak meg. — A pécsi posta- és távirda igazgatóság szerint, a c z i k ó i postahivatalnak a bonyhádival való összeköttetése november 16-tól kezdve meg­szűnik és helyette e postahivatal a czikói vasúti m e g á 11 ó h e 1 y 1 y e 1 k ö 11 e t i k ö s z- s z e ministeri rendelet folytán. Ugyancsak a pécsi posta és távirdaigazgatóság tudatja, hogy folyó évi deezember 1-től kezdve, Tamási és Szakály között naponként kétszer közlekedő kocsikül- döncz-postajáratot rendezett be. = Tolnavármegye törvényhatósági bizottsá­gának központi választmánya ma, 16-áii d. e. 10 órakor ülést tartott. zz K’agy-Székely községben a marhaállo­mányban uralgott száj- és körömfájás megszűnt. = Kecskemét város rendőrkapitánya közli, hogy az ott, e lió 24-ére eső Katalin napi o r s z. v á s á r b a, — tekintettel a járvány men­tességre — a szarvasmarna-, juh-, kecske- és ser­tés vásár is megtartatik, melyro a járványmentes helyekről nevezett állatok hajthatók. Szekszárd "V icléfkíe­A kir. kúriától visszaérkezett ügyek. • Ozv. ftjayer Já'nosné felperesnek Herbszt Konrad és neje ellen helybenhagyó Ítélet! Geiger Gyula és társai fel­pereseknek. Szita György és trsai ellen pótlás. A kir. táblától visszaérkezett ügyek. Hirsch Józsefire felperesnek Nyéki Erzsébet ellen helybenhagyó ítélet. Hirschfeld Mór felperesnek Póhl Ernő és neje ellen megsemmisítő végzését leküldi. Alapi Alfred felperesnek Fichtl Salamon ellen helybenhagyó Ítélet. Felhívás. A „tolnamegyei gazdasági egyesület“ ezennel aláírást nyit az eredeti S a c k D. 10. M. jegyű universal ekékre, darabonként 89 frt 50 krjával. Tiszteletteljesen felkérjük egyesületünk mindegyik tagját, hogy szükségletüket az egyesület titkári hi­vatalánál mielőbb bejelenteni szívesek legyenek. Elnöki megbízásból Dr, Roboz Zoltán, egyesül, titkár. _HELYI HÍREK. — A törvényszéki könyvtárnak ajándékozta Dezseőffy Géza trszéki elnök az „Igazságügy“ je­les folyóirat több évi folyamát. — Ä szekszárdi Erzsébeti vásár jövő hétfőn fog megtartatni; szarvasmarha, kecske, juh és ser­tés vásár azonban nem lesz, mert a ragadós köröm és szájfájás miatt a zárlat még mindig fenáll. L o- v a k a t azonban szabad a vásárra hozni. — Szalmalopás. Kis György István szegzárdi lakost, Lorencsics József mezei csősz tetten érte a midőn ő folyó hó 13-án Török József szalmáját lopta. A tettes fe(jelentetett, a kir. járásbírósághoz. — Szomorú menet. Múlt csütörtökön reggel 9 óra télé szomorú látványnak voltak tanúi a Ga- ray-téren járó-kelők; ekkor kisért 7 csendőr 40 rabot párosával összelánczolva a keselyüsi hajóállo­máshoz, a menetet egy kocsi zárta be, melyen 4 beteges rab ült. A rabokat főügyészi rendelet kö­vetkeztében a kalocsai trszék fogházába szállították. — Ä gőzhajózást a keselyüsi állomásra nézve folyó hó 15-étől, azaz tegnap óta a szernél y- forgalom számára beszüntették; teher­szállítmányok azonban további intézkedésig még fel- és leadatnak. — A regále-káríalanitási tárgyalások. Büky György pénzügyigazgató helyettes vezetése és Rácz József számtiszt tollvivése mellett mai napon a völgységi járásban is végüket érik és pedig jó si­kerrel, mert a regálebirtokosok és a kincstár kép­viselője minden községben egyezségre jutottak. Azon Folytatás a mellékleten. felvételért kérelmezett. Kérelme és legfőbb óhaja teljesült. Miután noviciatusi évét kitöltöttte, a rend őt, mint hitszónokot Pozsonyba küldte ki, hol szó­noklatai által oly híressé vált, hogy volt püspöke, ki nehezteléssel elbocsátotta, azzal tisztelte meg, hogy jönne el székhelyére néhány prédikácziót mondani. Pozsonyból Kalocsára küldetett, hol az ottani főgymnasiumnál négy éven át mint tanár működött, s volt tanítványai most is szívesen em­lékeznek reá, így városunkból is Simontsitsék, Fe­jősek stb. He csak akkor érezte magát a földi boldog­ság legmagasabb fokán, midőn Romából megérke­zett az engedély számára, bogy elmehet Afrikába missionariusnak. Készséggel lemondott mindenről, a mi egy halandót köthet valamely helyhez, roko­nairól, szülőföldjéről, kényelemről, életéről, minden­ről, s belsejének magasztos eszméje által vezérel­tetve sietett czélja felé, hogy ugyszólva életét az emberiség javáért áldozza fel. De ez nem ment oly könnyen, sok minden­féle nehézséggel volt ez összekötve, különféle nyel­vek tanulmányozására adta magát s annyira vitte vasszorgalmával és magasztos czélja által ösztönöz- tetve, hogy ma tizenkét nyelven beszél és ir. Hogy mikópen és mennyi veszélylyel összekö­tött utazás után jutott küldetése helyére, erről ma­gáréi talán lehetne egy könyvet Írni. Utazásáról csak annyit említünk, mennyit fo­lyó hó 10-én Szekszárdon a városháza nagytermé­ben tartott szép előadásából megjegyeztünk. — Az igaz, hogy a terem utolsó helyig intelligens publi­kummal telt meg, sőt még a szomszéd szobákat is ki kellett nyitani, mert annyi hallgató sereglett össze, daczára annak, hogy a meghívók ugyanezen nap utolsó óráiban lettek szétküldve. Utazását Portugália partjáról kezdte meg s az egész Atlanti-Oczeánon csendesen és zivatar men­ten lehet utazni, kivéve a Kanári szigeteket, hol rendesen két napi zivatar dühöng és Madagascar szigete táján szintén szoktak zivatarok lenni. Az Atlanti-Oeeánjiosszában azért választja útját, ám­bár ez hosszabbnak látszik mint a szuezi csatornán, csakhogy ott a hajó nem áll meg.sehol, kivéve a Kappföldet s igy Zambezi folyó torkolatáig, mely Afrika legnagyobb folyó! közé tartozik s körülbelül kétszer oly nagy mint Dunánk, mintegy másfél hó­nap alatt érkezik. Innen kezdődik azonban a fárad­ságos ut, mert most fogadott négerekkel a folyón felfelé csolnakban, a nagy folyó zátonyai miatt hajózható nem lóvén, lassú menetekben hatol­nak Afrika belsejébe, estefelé a partok alkalmas helyéin kikötve, ott töltik az éjszakát, mert a né­ger éjjel nem utazik, részint a vízilovak, részint a nagyszámú krokodiloktól való félelemben s ezen utazás a folyón felfelé körülbelül 30 napig tart. Az ottani szerecsenek a műveltség legalacso­nyabb fokán állanak, vagyis egészen vad állapot­ban vannak. Jellemezte az ottani növény- és .állat­világot ; felemlítve, hogy a folytonos hőség miatt (rendesen 40° R. az esős időszakban vagyis télen 29° E.) a növényvilág nagyon egyszerű s néhány fanemet kivéve, az egész síkság embermagasságu füvei van benőve, mely nem nagyon sűrű, de kö- rül-belül kisujjnyi vastagságú, melyet azonban évente meggyujtanak, s igy részben a földet hamuval ja­vítják, részint pedig számtalan állattól szabadulnak. A fák közül legnevezetesebb a vasfa, melynek neve onnan ered, mert fajsúlyúnál fogva a viz alá me­rül s evvel éjjel nappal tüzelnek, hogy a vad és ragadozó állatokat távol tartsák kunyhóiktól. Az állatok közül, különösen az erős időszak beálltával, midőn a fü kizöldül, a bivalyok, őzök, zebrák nagy csordái megjelennek, s ezek nyomá­ban a ragadozó állatok u. m. oroszlánok, tigrisek­nek különféle fajai, liyenák, kígyók, patkányok stb. s ott maradnak körül-belül 4—5 hónapig. De jel­lemző, hogy ezen állatok az embert nem bántják, kivéve ha pl. az oroszlán néhány napig nem akad prédára, akkor betör valamely néger kunyhójába s onnan visz egy emberzsákmányt, s ilyenkor meg- pördiil a dob s az egész népség kivonul oroszlán­vadászatra. s rendesen sikerül is az oroszlánt meg­ölni, de egy két néger áldozatul ősik. A tigrisek

Next

/
Oldalképek
Tartalom