Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-01-10 / 3. szám

IX. évfolyam. 3. szám. Szekszárd, 1889. január 10. TOL1TA 'V'A.IR.'MIIEGKSÜE törvényhatósági, tanügyi, közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi heti közlöny. Előfizetési ár ; Egész évre ..........................6 'frt. ­Fe l évre ....... 3 frt. Évnegyedre . . . . 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közleménvok, úgy a hirdetési és előfizetési pénzek a szer­kesztőség hoz küldendők. Megjelenik minden csütörtökön. Szerkesztőség: S ó t p a t a k-u t c z a 1113. sz. a. Kiadóhivatal: S z é c h e n y i-u t c z a 172. sz. a. lEüráeiési díjaik: : Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—300-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ 5 frt. . Felelős szerkesztő és laptulajdonos,: J . Főműnkatars: Séner Ferencz. ^ Lapkiadó : Uifalusy Lajos. C3- g í g- e i* CJr y ul a_ r 1 3 1 JL íillekszera elleni védekezés. Ha jelenleg egy szőlőbirtokos a fil- lokszera elleni védekezés módja felől a szaklapok és szakvélemények utján akar tájékozódni, hogy melyik tulajdonképen az az ut, a melyen haladva czélt érhet — és olvassa, hogy Dr. Szabó Gyula tokaji szőlő- birtokos a múlt nyár folyamán saját költ­ségén, saját érdekét tartva szem előtt, — Francziaországban egy körutat tett, a mi­dőn is meggyőződést szerzett magának az ott látottak és tapasztaltak nyomán, hogy szőlőink egye d ti 1 csak az amerikái szőlő -ojtványokkal lesznek fenn­tarthatok — és látott mintegy 400 ezer hold amerikai szőlő-ültet­vény t. Egy héttel később megjelenik Dr. Ro- uoz Zoltánnak a francziaországi útjáról tett jelentése, a ki, mint jelentéséből kivehető, ugyszólva alig látott amerikai szőlő- ojtványt, ellenben azt tapasz­talta, hogy csaknem az ősz szes francziaországi szőlők szén­kén e g e z é s s e 1 tartatnak fenn és szőlőink megmentő eszközét egye­dit 1 a szénkénogezésben Iátja. Legújabban olvasható dr. Goethe osztrák kiküldöttnek a bécsi gazdakörben történt , s szintén francziaországi útjában szerzett ta­pasztalatairól szóló felolvasása, a ki a fil- 1 o k s z e r a kérdést megoldottnak tartja, de csakis az a m erikái ojt- v á n y o k s e g i t s é vei. Kinek és mit higyjünk mostan a há­rom jelentésből ? Távol tőlem, hogy kétségbe vonjam, hogy mindhárman látták azt, a mit tényleg állítanak, de ezen homlokegyenest ellenkező állításokból nem lehet más egyebet követ­keztetni, minthogy mindenik azt látott, a mit látni óhajtott, vagyis mindenik már előre befolyásolva volt valamelyik védekezési módra és saját szemüvegén keresztül nézte a dolgok állását, a másén átnézni irtózott, nehogy valamit meggyőződése ellenére lásson. Ez pedig hiba, mert ily egyoldalú je­lentésekkel nem hogy tisztáznák a kérdést, hanem jobban összezavarják és nem csoda, ha ’a szőlőbirtokosság bizalmát veszti, sen­kinek a tanácsát meg nem hallgatja és el sem tudja képzelni, mi lesz a teendője akkor, h szőlője felett a vészharang meg­kerülni. E tekintetben óhajtom némileg lisz­tázni a dolgot, megkeresni ama szélsőségek mellett a középutat, melyen haladva köze­ledhetünk a czélhoz. Nem hivatkozhatván Francziaországban szerzett tapasztalatokra, a statisztikai ada­tok nyomán szándékozom kimutatni nézetem reális voltát, úgy a szénkénegezésre, mint az amerikai szőlők használatára vonatkozólag. A nagyméltóságu m. kir. földmivelési minisztériumnak a napokban megjelent „je­lentése a fillokszera-ügy állásáról 1887. év­ben“, Francziaországra vonatkozólag azt mondja: „hogy Francziaországnak szőlő- területe a fillokszera-vész fellépése előtt 2.503,000 hektárra rúgott, a fillokszera- lepett szőlők 1886-ban 576,186 hektárt tet­tek ki, a vész fellépése óta elpusztult szőlő- terület pedig az egy millió hektárt már jóval túlhaladta. Francziaországnak azonban még jelenleg is körülbelül két millió hek­tár szőlője van, mert az utolsó másfél év­tized alatt igen sok uj szőlő telepíttetett; a szőlővel beültetett terület tehát tényleg csak fél millió hektárral csökkent“. „A különböző védekezésmódok közül 1887-ben az elárasztás mintegy 26,665 hek­táron, a szénkéneggel való gyérítés 66,205 hektáron, a szénkéneg-káliummal való ke­zelés 8,820 hektáron alkalmaztatott, mig az amerikai szőlőkkel beültetett terület 166,517 hektárra emelkedett. “ Az állam közvetlen segélyzésben csakis az országos fillokszera-bizottság által aján­lott védekezésmódokat részesíti, t. i. az el­árasztást s a szénkéneggel és a szénkéneg- káliummal való gyérítést. Az oly szövetke­zeteknek, melyek e védekezés-módok vala­melyikének alkalmazására alakulnak, az ál­lam összes költségeiknek felét megtéríti ; de egy-egy szövetkezeti tag e segélyt leg­feljebb 5 hektárra veheti igénybe. Az amerikai szőlők ügye az állam ré­széről annyiban támogattatik, hogy a kor­mány segélyez különféle megyei és egye­sületi szőlő-iskolákat. Az uj amerikai szőlő­ültetvényeknek támogatásául szolgál az 1887. deczember hó 1-én megszavazott törvény is, mely szerint a íillokszera-lepett vidékeken minden uj szőlőültetés és minden 4 évnél fiatalabb szőlő részére 4 évi adómentesség biztosittatik. Ha már most a három jelentést össze­hasonlítjuk a statisztikával, könnyen kimu­tatható, hogy mindhárman a szélsőségekbe hagyták magukat ragadtatni. A széuké.neg- gel fentartott terület nagyságát ugyan 100 ezer hektárral felülmúlja az amerikai szőlő­vel beültetett terület nagysága, még sem állítható hogy a francziák csak amerikai szőlővel védekeznek, még kevésbbé, hogy szénkéneggel tartják fenn szőlőjüket; ha­nem némely kitűnő bortermelő vidéken, alkalmas talaj, éghajlat és magas borárak mellett kifizeti magát a szénkénegezés, más helyt ellenben igyekeznek megtartani szőlő­jüket addig is, mig amerikai szőlő-ojtványok- kal feleslegessé tehetik a szénkénegezést. Nézetem szerint a tolnamegyei, szek­szárdi szőlőbirtokos szintén nem tehet egye­bet, mint hogy közös erővel tartóztassa föl a filloksz'era pusztítását irtással, gyérítéssel, melyre eddigi tapasztalataim szerint a szek­szárdi szőlőhegyek talaja alkalmas is — és igen sok szőlő jövedelme megbirja az ezzel járó tetemes kéltséget is ; de mert a szén­kénegezést minden évben ismételni kell, ha szőlőinket termőképes állapotban akarjuk fentartani, azért az amerikai szőlővel való védekezést épen nem szabad kicsinyelni, mert itt egy olyan beteggel állunk szem­ben, melynél arról van szó, hogy örökösen orvossággal tartsuk-e meg benne a lelket, vagy egy sikeres operáczióval, mely még életveszélylyel sem jár, és egyszer s minden­korra megszabadítjuk betegségétől. Meg vagyok győződve, hogy legtöbben az utóbbi módhoz fognak folyamodni. Te­temes költséggel jár ugyan egy szőlőnek amerikai ojtványokkal való beplántálása, de a kit készületlen talál a fillokszera-vész. annak sohasem lesz szőlőjében 100 □ öl puszta terület, mert az alatt a 4—6 év alatt, mig valaki szőlőjében a fillokszera kegyet­len munkáját végzi, részletekben való be­ültetéssel pótolhatja a pusztulást és szőlőjét 2/3-ad részben folytonos termő állapotban fentarthatja addig is, mig az egész uj ül­tetés termésbe jön. Azért tisztelt szőlőbirtokosság nem lehet eléggé ajánlaná hogy lássa el magát min­denki jó előre amerikai alanyokkal, létesít­sen magának minden nagyobb szőlővel biró gazda egy 100 — 1000 tőkével bíró amerikai anyatelepet és ezt már a folyó- évről se ha- laszsza a következőre, mert az idő drága s minden mulasztás keserves megbánást vonhat maga után. Ne akarjanak egészben az itt létesülő amerikai telepre támaszkodni, de gondolják meg, hogy Tolnamegyének 500 millió szőlővesszőre lesz szüksége a következő 20 év alatt, annak előállítására pedig telepünk csekélység. Kits István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom