Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-05-02 / 19. szám

Tol namegy ei Hölgyek Lapja. én egyedül maradva benyitok egy ajtócskái. Pom­pás pecsenyeillat üté fel orromat. A tűzhelynél csi­nos fehér kötés asszonyka forgolódik, íozőkanállal hamisan incselkedik kukta férjével, ki a -tüdőket sorra emelgeti, kandikálja, hogy mi lesz az ebéd ? Nesztelenül visszaléptem, nehogy megzavarjam a boldog párt. Ismét másik ajtót, nyitottam fel, egy­szerű szobácskábán még. egyszerűbb asszonyka ül varrógépe mellett s oly boldogan mosolyog mel­lette ülő férjére, ki bizonyosan udvarolni kezd fiatal nejének, s mind a ketten jóizüket kaczagnak s végre is összecsókolják egymást. Oly egyszerű minden, de a boldog megelége­dés fényes palotává varázsolja az egyszerű lakot. Felsóhajtottam s őszintén mondva irigyelni kezdőm boldogságukat. Kiléptem s szabadban érzőm ma­gam ; körülnézek, ismét az öreg áll előttem. „No fiam, hol jártál ? már alig győztelek ki­várni !“ ..Mennyországban, apám ! Ilyen mennyországba óhajtok én is jutni mielőbb i Az öreg megfogta kezem s elvezetett,, a bar­lang szájához érve megállt s megszoritá kezem. „No fiam, most láttad a házasság poklát és mennyországát, — de azért ne azt merítsd belőle, hogy a fény és gazdagság kevésbbé boldogít. Mert mint a gazdagok palotáiban, úgy a szegények kunyhóiban is előfordul a pokol, a. boldogtalanság! Ebből csak az legyen tanúságod, hogy a nőnél ne a fényt és pompát keresd, hamun szivjóságot. ne­mes lelket, egyszerű háziasságot, erényi — a szép­ség és a gazdagság csak ráadás, — melyet a nő férjének ad. Ha ilyen nőre lelsz, vedd el. ne nézd hozományát, mert lelki jósága fölülmúl minden földi vagyont. Es most Isten áldjon meg fiam ! . . .“ „Szervusz Béla! Jó reggelt! Még most is al­szol ? én már reggeliről jövök, — vártalak. Mi az ördög lelt, ruhástól aludtál ?“ Ezen hangok nyitották fel álmos szemeimet. Sanyi barátomat látom, ki erősen ránczigálja kabá­tomat, hogy mielőbb lelket verjen belém. „Mit, hát te hogy jöttél ide? Mit keresel ? Igaz, hol van az öreg ?“ „Miféle öreg ? tán alszol még most is? Kér­lek, kilencz óra ! Kocsim lent várakozik, induljunk. Ne lustálkodjál itt!“ „Mit ? kilencz óra s éji aludtam, és igy ? Hát nem voltam én a pok .... vagy csak álom volt ? Szervusz Sanyi, hozott Isten ! Mily pompás, leg­alább öltöznöm sem kell. Hát bizony én elaludtam szépségesen ruhástó l. “ „No Béla, hát álmodtál-e valami okosat? jösz velem pékékhez ? Lesz ám fényes fogat, harmincz- ezer forint hozomány és szép leány is !“ „No persze az a ráadás, ugy-e Sanyi ? Eh, hallgass azzal a hozoniánynyal — nem házasodom meg!“ . . .- „Megbolondultál ?“ „Én, dehogy ! sőt inkább józan eszemnél vagyok.“ „Hát nem jösz? nem kell a leány? nem le­szünk sógorok ? Úgy Isten veled, én megyek, liiert kocsim vár és ott is várnak.“ Alig hogy Sándor távozott, kissé rendbeszedve magam, lesiettem az utezára s a véletlen a szép Irinával, Sanyi egykori ideáljával hozott össze. Rég­óta tetszett nekem ez-a kis lány, és most — nem tudom miért — még jobban tetszett. Majd meg­bódultam utánna. Elkísértem lakásukig. Egyet gon- do tam : délután egész ünnepélyesen megkértem kezét,, mit meg is kaptam. Egy hét múlva kürtölték a lapok eljegyzésün­ket, s egy hó múlva Irma boldog férje valók, oly boldog, minő boldogságot még álmom mennyorszá­gában sem képzelek. Irmában fellelém azt a bájos fehér kötős kis menyecskét, kit egykor álmomban láttam a tűzhelynél főzőkanállal férjével incselkedni. Sándor barátommal találkoztam, nem volt ép­pen jó kedvében,« gratuláltam neki és nagy meg­lepetésemre nem fogadja el, s egyúttal köszönetét is mondók neki, hogy szeretett Irmámat nékem engedé át. „Visszaküldtcm a gyűrűt !“ szólt komoly in­gerültséggel. „Nos, hát téged még harminczezcr forintos ara sem elégít ki ? mondhatom nagy igényeid vannak ! „Az ám, de a harminczezcr forint leolvadt ezerre, és még hozzá a leány süket is, s tudja Isten még mi baja van. Harminczezer forintért tűrtem volna, de csak nem bolondultam meg, hogy elvegyem ; ezer forintnál hőbbet kellene fizetnem, a miért fülét operálnák! Ott hagytam, —.megyek tovább !“ „Sanyi, Sanyi, vigyázz! utóbb is a pokolba kerülsz ! de éppen oda való vagy !“ . . . Huszárnó Ealogli Jolán. .Ajkaidról kél panasz , . . Ajkaidról kél panasz : Nem Vágyók, mi régen, az. llát te az vagy? kérdezem. Nos, felelj rá! Ugy-o, nem? Nem biz édes kedvesem, Nem vagy bimbó már te sem'. S bár piros vagy, mint hived, Értem ég bár. hű szived: Itt meg ott egy mélyedés (Hála Isten' még kevés) Végigfutja arezodat, Jelzi élet-harczodat. Öli tie nincs mit bánni, hidd. Itt e szőke gyermek, itt. Visszajött'- a szép tavasz ! E fiúcska mondd, nem az? Az biz édes’ angyalom ! S hogyha többször csókolom Rajta csüngő bimbaját, Mint a régibb rózsafát: Mit se vétek ellene, Mert szerelme, kelleme -Újra éledt, újra kelt S boldogítja c kebelt. S hogyha boldog e kebel : Sorsa ez, mit érdemel. S hogyha mellőz tégedet: Látszat az,, mely lopva lett. Öli ne mondd hát angyalom, Hogy mindenbe’ változom ! Bajszos arczom bár nem az : Szivem régi, hű, igaz ! Tóth István. M u 1 a t s á g\ Gyünkön a liusvét másnapjának estélyét bs a reá következő hajnalt a kaszinó tánczterinében ke­délyes mulatsággal töltötték el a vigadók. A gyönki kér. jótékony nőegylet, mely Gyönk és vidéke tár­sadalmi életének fő tényezője, — szaporította a ked­ves emlékek számát mai tánczestély’ével. Fesztelen jó kedély, Látó Jancsi jó zenéje és sok szép leány között vígan folyt a mulatság ki világos kivirradtig. •Jelen voltak : Bauer1 Adolfné (Hidegkút) Fonyó Íjászióné. Kiss .Bélané, Klein Endrénó. Döry Mik- lósné, -Darányi Ferencznó (Tamási), Stolczenbach N-né (Szárazd),' Rigelmanné özv. Kemésseyné, Dobó Lajosué özv. Borbólyné, -— Bauer Vilma és Giza, Fonyó Sarolta és Margit, Ritter Ida, Borbély Irma Rigelmann nővérek, Klein Ilona és Vilma, Lemle Berta, Gútfung Emma, Stolczenbach Erzsiké. Tiszta bevétel 50 írt. B. B. I r o d a 1 o m. Táborszky Nándor nemzeti zeneműkereskedé­sében Budapesten, váczi-utcza 50. szám, megjelent: „Legújabb budapesti dalok' és népdalok“, melyek a népszínházban a legkedveltebb népszínművekben énekeltetnek. Enekhangra zongorakiséréttel alkal­mazta Ábrányi Kornél. Számonként ára 50 kr. — 1 - so szám : „Húzzad czigány . . .“ E dalok akként vannak zongorára alkalmazva, hogy azokat ének nélkül is el. lehet játszani» 'miután a dallamhangok a zongorarészben is benfoglaltatnak. „Üdvözlégy Mária“. lm a-könyv , különösen A B. Szűz tiszteletére. Irta Dr. Walter Gyula. Az esztergomi ftdő fö- egybá-zmegyei hatóság jóváhagyásával. Második tetemesen bővített-kiadás. Esztergom, 1889. 16-réf, 44-2 láp. A szerző tulajdona. Ara fűzve 50 kr., angol-vászon kötésben, egvszűi riibb díszítéssel 70 ki\, aranymetszéssel és gazdag aranyo­zással 1 frf 20 kr., franezia minták után készült, legfino­mabb bőrkötésben 2 írt, és 2 frt 50 kr. Hazánkban, hol a b. Szűz tisztelete a legrégibb idők óta a legnagyobb'virág­zásnak örvend,'mindeddig hiányzott oly imakönyv, mely kü­lönösen te hagyományos tisztelettel foglalkozott, annak ápo­lására, .élésztésére • kósziitt volna. E hiányt igen előnyösen pótálja- a fentebbi imakönyv, mely kizárólag a b. Szűz tisz­teletének van szentelve és e tekintetben imakönyveink között különös érdekkel bir. A gazdag tartalmú és diszes kiálli- ;könyv három részre oszlik. Az első rész'nagy. gonddal d 1- gozott fiat értekezésszerü oktatást, tartalmaz és egy emelke­dett „Buzdítás“ után, felsorolja a b. Szűz tiszteletét ezélzó ájtatosságókat, azután kifejti, m ben áll a sz.. Szűz sajátképi tisztelete, azaz „követéséről“ szói. Majd a „Márfit-társulatot“, a „kármelhegyi sz. Szűz skapnláréját“, végül a „kegyhelye­ket“ —• számra nézve 21 — ismerteti. E tanulságos első részt követi a második, unify "az imákat foglalja magában és fiat fej izeiben 1. napi, 2. heti, 3. havi áj tatosságok at tar­talmaz .és érdekesen Írja le a különféle ünnepek történetét; 5. ájtatoságokat közöl a „sz. Család iagjaifioz“, végül 6. „különféle imákat“ nyújt. Kid nősen érdeket kölcsönöz a .könyvnek, hogy egy mise-ájtalosságnái és több más imánál az. ereeeti latin szöveget is közli és magában foglalja a sz. Szűz egész zsolozsmáját, mely más könyvekben egyátalán nem fordul elő. A harmadik rész — énekeket foglal magá­ban, nevezetesen sok Mária-éneket és a leggyakrabban hasz­nált misei- és más énekeket. Nem kételkedünk, hogy a csi­nos alakú, tartalmúd us és Igen ízlésteljes kötésekben kap­ható könyv főleg a műveltebb hölgyközönségnél —• a mint valóban megérdemli — nagy kedvességnek fog örvendeni,­Hirdetések. 'vvvX5ÓOC\ X X X Czukrászat!! w r\ V x X X X Yl 0z>- Mutschenbacher Károlyné X Szekszárdon x Széchenyi-utcza. Mártin-féle ház. X Ajánlja a n. é. közönség figyelmébe* ^ X gazdagon felszerelt raktárát /> ^ Kaphatók és állandóan nagy készletet X V/ tartok a legfinomabb süteményekből és tor- X O takbol, melyekkel külön rendelésekkel is y Ó szolgálok. ^ x Legfinomabb sütemények. x X Fagylalt a legkülönbözőbb alakokban x v/ és crém-ek bármikor és bármily mennyi- ö segben. IVIogyoro es csokoiad szeletek. v/ Q A legfinomabb salon-czukorkák, bon- O Q bonok, thea-siitemények, befőttek, likőrük Q X és egyéb csemegék mindig a legdusabb /\ x választékban. (4L 14-24..) X 0 Vidéki megrendelések pontosan teljesittelnt'k. 0 öxxxxxxxxxixxxxxxxy U Arany- és ezüst ékszerek, zseb* inga* és ébresztő-órák $ (78.6-13.) X­x­m M­■K •K ■H ti •X 'VS ■X ■K ■X ■X ■H ■X-X •X •X •X ■X ■X •X cL-ú-S választékban. .01 0 0 ti 0 H N tD Ö ti X­* X* X- X- X* X- X- X- X- X- X­x­X- X- X- X- X* X* Régi arany- és ezűstnemüsk magas áron megvétetnek. C Van szerencsém a hely­ben es vidéki közönségnek becses tudomására hozni, hogy iizletváltozás miatt áru- czikkeimeí igen olcsón áru­sítom el. A fizetések rész­letenként eszközölhetek. Elvállalok ezenkívül szak­mámba vágó mindennemű ja­vításokat — jutányos árak mellett. Vidéki megrendeléseket pontosan teljesítek. A nagyérdemű közönség becses pártfogását kérve, maradok tisztelettel Szekszárdon, 1889. évi április hóban. ékszerész és órás Szekszárdon, Széclicnyi-ulcza U3. sz. a. (Kramer Ármin-file ház). m to m N H to Ft Pl N to e+ to öl Szekszárd, 1889. Nyomatott Ujfalusy Lajosnál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom