Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-05-02 / 19. szám
IX. évfolyam. 19. szám. Szekszárd, 1889. május 2. TOLNA -V^XIRJVILEGÍ-YE törvényhatósági, tanügyi és közgazdasági érdekeit képviselő társadalmi és szépirodalmi hetilap. JL tolnamegyei gazdasági egyesület hivatalos közlönye. Előfizetési ár z Egész évre..........................6 Irt. Fél évre . ....................3 frt. Év negyedre . . . . 1 frt 50 kr. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények, ngy a hirdetési és előfizetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők. Megjelenik minden estitörtökön. Szerkesztőség: Sőtpatak-utoza 1113. sz. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 172. sz. EEirdetési d.íja.!k:z Három hasábos petit sor 15 kr, ugyanaz a nyilttérben 20 kr. Bírósági árverési hirdetmények: 200 szóig bélyeggel együtt 3 frt. 200—30U-ig „ „ 4 frt. 300—400-ig „ „ 5 frt. Eőmunkatárs: Séner Ferencz. Biztosítsunk! A biztosítás eszméje — hála Istennek — már Magyarország polgárságának tűzhelyeinél is naponkint jobban meghonosít]. Égj7 családapának, ki ezenkívül még a községnek érdemes bírája is, mi sem feküdhetik jobban szivén, mintha az élet és vagyon biztosítás által a családnak sírig tartó nyugalmat adott; a község lakosságának pedig békét és munkakedvet az áltál, hogy a lakosságot vagyonának biztosítására figyelmeztette. Egyetlen ország lakossága sincs úgy kitéve a hirtelen változó időjárás csapásainak, mint Magyarország. Egyik órában örülünk a jó időnek, a másikban már elverte a jég a polgárság verejtékének drága gyümölcsét, a vetések aranykalászait; a szőlőhegyek gazdagon biztató tőkéit. Ki még tegnap tehetős polgár volt, az ma már koldus lehet. A rossz emberek gonosztevő keze tüzet vet az igazságosan Ítélt községbiró épülete vagy kazalába s pár óra alatt a községnek egész sor háza lehet hamuvá ! . . Ki fizeti meg a kárt, ha biztosítva nem volt a vagyon ? A jó isten ! Sok adót fizetünk ; az adósságok egész terhe nyom ; tehát szegények vagyunk földig ! Nincsenek erdeink, mert kivágtuk s igy olcsó épületfát sem kapunk, mint régen. Drága a mesterember, az anyag, és még az is szegény a ki segíteni akarna. Tehát aki ma leégett, az számot vessen magával. Ma egy tűz elég egy egész életre. Ma csak krajczár az, a mi máskor egy forint volt ! . . Azért kétszeres kötelesség ma megbecsülni azt, a mink még van. A polgárság imádkozik akkor, mikor biztosit, mert c s a- 1 á d j át boldogította; a közvagyont szaporította é s j ó m ó d n, gazdag polgári családokban lehet csak virágzó és erőben megáldott Magyaro r s z á g ! Bizalommal és szeretettel hívjuk fel tehát megyénk községeinek érdemes biráit úgy saját vagyonuk biztosítására, mint oda Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Gr eiger Gr y ei 1 elhatni, hogy a község lakói is biztosítsanak a jég és tűzkárok ellen. A leégett ISikács község kormos házfalai, a hamu és szegénység egyformán gyászos figyelmeztetők az ébrenlétre. De hát hol biztosítsunk ? Ezt a kérdést veti fel magában minden polgár, mielőtt forintjához nyúl; melyik társaság az igazi ? ? ! Bizony jó ezt meggondolni! Emlékezhetnek rá, hogy 20—22 év alatt hány idegen és hazai biztositó társaság keletkezett, melyek körülénekelték mint stigliczek a háztelkeket, hogy kendermagot kapjanak — pénz képében s midőn a polgárt ráénekelték a biztosításra, a pénzeket sbeszedték, akkor szépen megbuktak és elúsztak, mint a Duna jege f Válasszuk tehát azokat, melyeket megpróbáltak a nehéz évek ; melyek fent állnak a sok csapás daczára is és melyek biztosítékkal bírván, a bizalmat eddig kiérdemelték s nagy vagyonnal rendelkeznek. A melyik polgár nem tudna eligazodni a sok között, kérdezze meg a közigazgatási hatóságot, az elöljáróságot, a lelkész, tanító és jegyző arakat; ezek útbaigazítást adnak. Mi csak azt hozzuk figyelmébe a polgárságnak — hogy biztosítson ! S—gy. Tolna vármegye törvényhatóságának közúti szakosztálya április 30-án délelőtt 10 órakor ülést tartott; a közigazgatási bizottság epedig május hó 9-én fog ülésezni. — Tolna vármegye területén az 1889. évben megtartandó fősorozás úti és működési tervezete. Május 10., 11., 13. és 14-én sorozás a központi járásban ; sorozóhely : Szekszár d. Elnök Si- moutsits Béla alispán, akadályoztatása esetén Madarász Elemér főjegyző ; orvos: Dr. Sass István ; polgári bizottsági tagok: Albanich György, Totth Ödön. Felhivatott az I. korosztályból 313 hadköteles, a II-ból 235, a IJI-ból 182. — Május 16., 17., 18. és 20-án sorozás a völgység! járásban ; sorozóhely : B o n y h á d. Elnök: Simontsits Béla alispán, akadályoztatása esetén Madarász Elemér főjegyző ; orvos : Dr. Sass István; polgári bizottsági tagok : Bárány Sándor, Pózner József. Felhivatott az T. korosztályból 291, a II-ból 203, a Ill-ból 187, — Május 22., 23., 24., 25., 27. és 28-án sorozás a dombóvári járásban ; sorozóhely : T amis i. Elnök : Simontsits Béla alispán, akadályoztatása eseLapkiadó : Ujfalusy Lajos. tón Madarász Elemér főjegyző; orvos: Dr. Sass István ; polgári bizottsági tagok: Madarász János, Sissovits Jáuos. Eeíhivatott az I. korosztályból 462, a II-ból 303, a Ill-ból 206. — Junius 3., 4., 5., 6., 7. és 8-án sorozás a dunaföldvári járásban; sorozóhely: Paks. Elnök: Simontsits Béla alispán, akadályoztatása esetén Madarász Elemér főjegyző ; orvos : Dr. Györky Lajos ; polgári bizottsági tagok: Jeszenszky Kálmán, Vigyázó Kudolf. Felliivatott az l. korosztályból 301, a II-ból 281, a Ill-ból 205. — Junius 11., 12., 13., 14., 15. és 17-én sorozás a simontornyai járásban; sorozóhely: Kő lesd. Elnök : Simontsits Béla alispán, akadályoztatása esetén Madarász Elemér főjegyző: orvos: Dr. Györky Lajos ; polgári bizottság tagjai: Jeszenszky Andor, Kálmán Dezső. Eelhivatott az I. korosztályból 308, a II-ból 246, a Ill-ból 1,83. — A központi, völgy- ségi és dombóvári járásból a 44. számú cs. és kir. hadkiegée\zitési kerület legénységéhez és 19. számú m, kir. •hjHivéd féldaudárhoz. — a dunaföldvári és simontornyai járásokból pedig a 69. sz. cs. és kir. hadkiegészítési kerület legénységéhez és a 17. sz. m. kir. honvéd féldandárhoz soroznak. == A halászati törvény végrehajtása tárgyában a m. k. pénzügyminisztei egyetértve a foldm. ipar- és keresk. miniszterrel körrendeletét bocsátott ki az ország összes törvényhatóságaihoz a halászjegy űrlapok mikénti megszerzéséről, kezeléséről és elszámolásáról. Megemlitjük ebből, hogy a halászatot ezután csak halászjegy váltása mellett lehet gyakorolni; e halászjegy űrlapot két különböző bélyeg értékű osztály szerint, és pedig 2 frtos bélyeggel (halvány rózsaszínű) és 20 kros bélyeggel (kék szinti) ellátva oly alakban adatnak ki, hogy zsebben hordhatók legyenek. A bélyegraktárak és m. kir. adóhivatalok utasítást kaptak, hogy e lapokat a szükséges számban szolgáltassák ki. zz A m. kir. belügyminiszter a megyei törvényhatósághoz a portómeDtessé g ügyében következő körrendeletét intézett: X postaintézet kezelése teendőit nagy mértékben szaporítja és megnehezíti a kocsipostán portómentessóget élvező hatóságok és hivatalok által majdnem kivétel nélkül követett azon eljárás, hogy pénzküldeményeiket, gyakran még a legcsekélyebb összegűeket is, nem portómentes postai utalványnyal, hanem pénzes levélben adják postára; jóllehet a nénzes levélnek felszerelése magára a küldő hatóságra nézve, még az esetben is több költséggel és több fáradsággal jár, mint egy portómentes utalványnak kitöltése, ha az utalványozott pénzre vonatkozó Írásbeli közlemény külön levélben küldetnék él. A portómentes postautalványoknak nagyobb mértékben való használatba vétele ellen, számba vehető nehézség annál kevésbbé foroghat fenn, a mennyiben a pénzt küldő hatósági vagy hivatali közegnek, a részére kiszolgáltatott feladó yevény nyilvántartása által, ép úgy módjában lesz a postautalvány, mint a pénzes levél tényleges postára adásáról meggyőződni. Ehhez járul még az is, hogy a pénznek postautalványnyal való küldése úgy a küldő, mint a felvevőnek is több biztosítékot nyújt. Ezen indokból és a postai kezelésben más érdekek sérelme nélkül elérhető könnyítések és egyszerűsítések szempontjából is minden 50 frtot meghaladó pénzküldemény, mely Mai számunkhoz „Tolnamegyei Hölgyek Lapja“ czimü mellék-lapunk van csatolva.
