Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-04-18 / 17. szám

frtost. Ez megtörténvén — visszaadja a vevőnek a 19 írt levonásával járó Összeget. Folytonos beszélgetéssel eltelt az idő s mar közelgett az óra. melyben a hajó felfelé indulandó vala. Emberünk is szedelődzni készül hogy — úgymond el ne késsen a hajóról. A koresmárosnak azonban a délután folyamán vendégének viseleté gyanúsnak tűnt fel. így pl. előbbinek azon kérdésére, hogy hova utazik, amaz késve és kitérőleg felelt. Gyanús volt az is, midőn a paraszt ehnondá, hogy ő már ma Kunszent-Miklósról jön s hogy ő disznó kereskedő s azért tartja pénzét a csizmaszárban hogy esetleges megtámadtatás esetén meg ne találják nála. A korcsmában volt többi borozók beszédének tárgya természetesen az őcsónyi gyilkosság volt, a társalgás közben könyen felismerhető volt a sertés kereskedő arezszin játéka.

Mindezen és több gyanút keltő tünetek a korcsmárost arra birták, hogy emberét a hajóról lekésleltette. — Ezt sikerült is folytonos „rá ér még“ „minek siet“ marasztalásával el is érnie. — A korcsmáros ugyanis most már tisztába kezdett jönni a gondolattal, hogy a hírhedt gyilkossal van szemben s csak az alkalmat várta, hogy elfogathassa.

Beesteledett. A gyanúsított paraszt most a bor hatása alatt beszélgetésbe mélyedt. Eldicsekedett, hogy mennyi a pénze, meg is mutatta, miközben az Ocsényben meggyilkoltaknál hiányzó 1 drb. arany is láthatóvá lett. Majd nótára gyújtott. A korcsmáros most nagyobb mulaltatás kedvéért két kőfaragót is hívott érdekes vendégje tiszteletére.

így hangzott most már a nóta egesz hajnali 3 óráig. A mikor is a korcsmáros a kijáró ajtókat óvatosan elzárva lefektető vendégét.

Kora reggel azonban már ébren volt a gyilkos. Készülni kezdett. A korcsmáros ébren levő szolgálója azonban még favágásra kérte fel a „jó énekest“, ki nem is késett a felhívásnak engedni és nyugodt lélekkel húzta a fűrészt. — Bövid idő múlva azonban, mialatt még égy litert bevett az esteliből, útnak indult, a korcsmáros, ki bár eltökélte őt mindenáron elfogatni, szabadon engedte ; de figyelemmel kisérve utjának irányát, kocsira ült és a csendőrségnél följelentendő Szekszárdiét indult.

Útközben azonban már találkozott a vágtató kocsin érkező csendőrökkel és átülve ezek kocsijára a távozó gyanús paraszt nyomára vezette őket.

Néhány óra múlva már ismét a keselyüsi korcsmában látjuk a „jó énekest“ de megtörve, bilincsbe verve. — A derék csendőr őrmesternek néhány barátságos, de katonás nyomatékkai feltett kérdésére a vádolt töredelmesen bevallotta borzasztó tettét. Kijeién'ette, hogy ő a gyilkos és bűntársa a tett végrehajtásában nincs.

Vele hordott csomagjában ott találták a véres lábravalót. —- Nála volt az elrabolt 80 írt. a százkilencz éves ezüst pénz. stb.

Mint mondja egy Török Éva nevű őcsényi özvegy asszony bérelte fel 50 frtért. A meggyilkolt asszony egyike fiatal menyecske, kit 5 késszurással ölt meg, a másik hitesebb özvegy asszony, kit fejszecsapásokkal végezett ki. A rablógyilkos nevét nem mondta meg. 29 éves, alacsony termetű gyenge testalkatú napszámos.

TÖRVÉNYSZÉK! CSARNOK.

A folyó hó 12-ére végtárgyalásra kitűzött ügyek elbírálására a következő tanács alakult: e 1- n ö k Siebenfreud Béla. Előadóbiró Závody Albin. Szavazó bíró Ágoston István. Tanácsjegyző Módly Béla. A vádhatóság részéről Baráth Zoltán alügyósz.

I. A kir. ügyészség vádat emelt Aras János őcsény- hegyi lakos ellen, Vas Józsefen szándékosan, de ölési szándék nélkül, elkövetett súlyos testi sértés miatt.

A királyi törvényszék Vas Jánost a btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek mondta ki és ezért nyolc/» (S) havi börtönre Ítélte és a Vas Józsefnek fizetendő 50 frt kártérítésben marasztalta. Ezen Ítélet ellen Vas János, úgy terhére a kir. ügyész felebbeztek.

II. Lippert István bonyhádi mészáros legény és Reich Éliás ügyében :

A kir. törvényszék Lippert Istvánt a betöréses lopásban bűnösnek mondta ki és 2 évi fegybázra és 5 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére, Reich Éliást pedig az orgazdaság vétségében mondta ki vétkesnek és két havi fogházra Ítélte.

Vádlottak, úgy kir. ügyész megnyugvása folytán az Ítélet jogerőre emelkedett.

Ifi. Kovács Ferenc/, tengeliezi lakos ellenében két 1 kúriai ítélbt emelkedett jogerőre, azért a kir. törvényszék a btk. 104. §-ára való tekintettel, a kúriai ítéleteknek a büntetés kiszabó részének hatályon kívül helyezésével, összbün- tetésképen hét' (7) havi börtön szabott ki.

' JV..Német István és társa elleni Idiiiiigy, Könczöl

János vádlott meg nem jelenése, — az 11k András elleni bűnügy pedig pófvizsgálat megejtése végett elnapoltatott.

A folyó hó 15-ére kitűzött ügyek tárgyalására a következő tanács alakult : Elnök: Sieben- froud Béla, előadó bíró: Ágoston István, szavazó biró : iíj. Závody Albin, tanácsjegyző : Direnty Géza.

A vádhatóságot Baráth Zoltán alügyész képviselte.

Szekszárd iclékieI. Először is a madocsai apagyilkos: Y. Törjék János ügye került tárgyalásra.

Az iszonyatos bűn súlya alatt megtört és magába szállt bűnös következőleg adta elő a tényállást:

1887. évi aug. 27-en atyja ittasan érkezett haza Duna-Földvárról, midőn ő a szolgalegénynyel a lovakat kifogta: észrevették, hogy a saráglyát atyja elvesztette, — e miatt tett kérdésére atyja durván felelt, majd pedig a keze ügyébe eső baltát felkapva, rája emelte. Igaz, hogy ő atyja ilyen bánásmódjához szokva volt, mert mig ő a gazdaság fentartása' és gyarapítása körül fáradozott: addig atyja a munka gyümölcsét elpocsékolva, tivornyá- zási szenvedélyének élt, — vele és a háznéppel pedig durva önkénnyel bánt el. Fájt lelkének úgy a durva bánásmód, mint az elszomorító jövő atyja tékozlása miatt. Atyja említett viselkedése azon este is rendkívül felingerelte s megfogamzott benne az eszme, melynek atyja áldozata lett; ugyanis a mint kilépve az udvarra, atyját szokott helyén, az istálló előtt aludni látta és mellette fejszéjét, kitört leikéből a sok év keserűsége : elkeseredve emelte fel a baltát és atyját vele kétszer fejbe ütötte. A mint látta, hogy atyja halva van : bement feleségéhez, annak elmondta a történteket. Felesége segélyével aztán a nyomok eltüntetéséhez fogtak, az öreg fejét zsákkal bekötve a Dunához hurczolták és a vizbe dobták, a véres szalmát eltisztitották, a véres baltát megmosta.

Elnök kérdésére ezután előadja, minő sérelmeket kellett neki elszenvedni az évek hosszú során át. Azzal végzi beismerő, töredelmes vallomását, hogy élete a borzasztó eseményig zaklat ott és gondteljes volt; ma — bár érzi és tudja tettének következményét — lelke nyugodt.

Benis István, Csiba Mihály, kiválóan a hulla feltalál tatására vonatkozó adatokat adják elő, — továbbá úgy ők, mint Bubik György, Bán József, Szintai József, Sülkei Sándor vádlott előéletére nézve adnak felvilágosítást.: s munkás, józan, iparkodó, becsületes embernek mondják, kinek tudomásuk szerint házsártos, perlekedő, iszákos atyja durva bánásmódjától sokat kellett eltűrni.

A tanuk meghiteltetése után elnök felhívja a kir. ügyészt a vádinditvány előterjesztésére.

B a r á t h Zoltán alügyész az anyag gondos tanulmányozásáról tanúskodó beszédben finom jogász éllel precizirozta a vádhatóság álláspontját. Alaposan vitatta be a jelen bűnesetnél fenforgó megfontolt szándékot, — egész’ rettenetességében dom- boritá ki az apagyilkos alakját és ehhez képest a b. t. k. 278., 289., 90. §§-ai alapján a gyilkosság- bűntette miatt halálbüntetést indítványoz.

T o 11 h Ödön védő ügyvéd : a tett indokainak részletes előadásával deríti fel a magábaszállt bűnös lelki állapotát. A megfontolt szándék kizárását igazoló körülményeket ügyesen csoportosítva: a szándékos emberölést látja fenforogni és a megtört vádlott beismerő vallomása kellő méltatása mellett: a fenforgó számos enyhítő körülményekre tekintettel a bírósághoz, mint a valódi igazság: a méltányosság fórumához apellál.

A kir. törvényszék tanácskozásra visszavonult, melynek megtörténte után elnök kihirdeti a következő Ítéletet :

A kir. törvényszék Törjék Jánost az atyján elkövetett szándékos emberölés bűntettében bűnösnek mondja ki és ezért életfogytig tartó f egy házra ítéli.

Ezen ítéletben vádlott megnyugodott, azonban 24 órán belül felebezést jelentett be, védő ügyvéd és kir. ügyész az Ítélet ellen szintén felebbeztek.

Lopás bűntettével vádolt Groth János gyönki lakos ellenében a kir. törvényszék következőleg ité.lt : Groth János a jogtalan elsajátítás vétsége és a testi épség ellen irányuló kihágás miatt k ét havi f o g h á z r a és 10 frt pénzbüntetésre Ítéltetik. Vádlott úgy ügyész felebbeztek.

Sulyos testi sértés bűntettével vádolt Kiss István és Gujdosik ellenében a törvényszék mindkettőt 3—3 havi fogházra és 10 — 10 frt pénzbüntetésre ítélte.

A délután folyamán D o s z p o d János és társai harczi lakosok elleni bűnügy tárgyaltatott. A 7 vádlott és nagyszámú tárni vallomása által komplikált bűnügyben az ügyet a legapróbb részletekig ismerő törvényszéki elnök czéltudatos, tapintatos vezetése által volt csak lehetséges, hogy esti 6 órára ítélet hirdettetek. E szerint Doszpod János, István, György és Pál. továbbá Szabó László, Márton és özv. Szabó Mártonná egyen kint 15 napi fogházra és 10—10 forint pénzbüntetésre ítéltettek.

EGYLETEK, TÁRSULATOK.

A Szekszárd-központi tanito-egylet választmánya ápril 11-én tartott ülésében megállapította, hogy a tavaszi rendes közgyűlését Szekszár- don május 9-én fogja megtartani. Jelentette továbbá elnök, hogy a győrvidéki tanegylet feliratát pártoló felterjesztés az országgyűléshez felküldetett. Az országos tan. nyugdíjtörvény módosítása ügyében felterjesztendő kérelem indokolásával s a

közgyűlés elé terjesztésével megbizatott Schuller József. A III. egyetemes tan. gyűlés végrehajtó bi- zottságának felhívása, mely az orsz. tan. gyűlés megtartása ügyében küldetett, közgyűlés elé terjesztetik további határozás végett.

A múlt közgyűlésről elmaradt felolvasások e közgyűlésen megtartatnak és a választmány a Ya- rasdy Lajos kir. tanfelügyelő által 2 tallérral jutalmazandó pályakérdést 1 drb arannyal pótolni határozta.

A kaszinó választmánya népes és érdekes ülést tartott április 11-én. Uj tagokul felvétettek Péchy József (vidéki), Büky György, Osztrich Mihály, Horváth Aladár, Stancsics Béla, Bácz Géza, Jónás Jakab. Felhatalmazta választmány igazgatót a tekeasztal behuzatására és a kert csinosítására megszavazott 50 irtot. A régi tekeasztal eladatott 50 frtért. A pénztár állása meglehetősen kedvező. Pénztári maradvány van ugyanis tagdijakból már- czius 31-én 53 frt 52 kr, a házi kezelésből 211 frt, noha az óv közepéig lakbér és egyéb kiadások, igy könyvtárra 109 frt és a Garay-alapba 400 frt — ki van fizetve. A házi kezelés tehát praktikusnak bizonyult be. A nagyobb összegű tagdíj-hátralékosok névjegyzéke átadatott mégis ügyésznek a tagdijak behajtása végett.

A házszabályok kidolgozására kiküldött bizottság bemutatta javaslatát. Ezzel egyidejűleg egy felmerült panasz nyert elintézést oly módon, hogy az erre vonatkozó intézkedés a házszabályokban oldassák meg, a melyeknek megállapitása a közgyűléstől függ.

Q1TÁSZ ROVAT.

Háry Ede szekszárdi népbanki igazgatót és családját súlyos csapás érte, egyetlen leánykájának : Sárikának, élte virágjában, 13 éves korában történt gyászos elhunytával. A kedves, életre való leányka agyhártyalob áldozata lett; hosszas és kínos betegség után szombaton virradóra hunyta be örökre szemeit. A családi gyász- jelentés a következő : Háry Ede és neje szül. Bo- ross Anna, valamint gyermekeik: Béla és Ede, nemkülönben özv. Háry Lászlóné mint nagyanya, úgy az összes rokonság nevében is fájdalmas szívvel tudatják szeretett kedves leányuk, testvérük, illetve unokájának Saroltának a szekszárdi felső leányiskola növendékének folyó évi április hó

13-án délelőtt 9 órakor, életének 13-ik évében történt gyászos elhunytat. A megboldogult földi maradványai folyó hó 14-én délután 3 72 órakor fognak a felsővárosi rom. kath. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Szekszárdon, 1889. április hó 13. Legyen béke a korán elhunyt kedvesnek hamvain !

Garay János koszorús költőnk nővére: özv. F ö g 1 e i n M i h á 1 y n é született Garay Anna, hosszas szenvedés után kedden, Puszta-Apátiáiban fivérénél Garay Antal számtartónál meghalt. A boldogult csöndes visszavonultságban töltötte életét, hátralevő özvegységét. Szerény volt élete, csöndes volt halála. Mint minden Garay, úgy ő is kiváló szeretettel foglalkozott az irodalommal s igazi lelkesedéssel csüngött mindenen, mi magyar volt. A gyászoló család a következő halotti jelentést adta ki: Garay Antal neje és gyermekei, Garay Teréz mint testvér, úgy a boldoguitnak gyermekei és unokái, valamint számos rokonai nevében jelentik forrón szeretett testvérüknek, anyj oknak, nagyanyjoknak, nagynénjöknek, rokonuknak özvegy Föglein Mihályné született Garay Annának folyó évi április hó 16-án reggel 10 72 órakor, életének 73-ik évében végelgyengülésben történt gyászos elhuny tát. A boldogult hült tetemei folyó évi április hó 18-án délután 3 órakor fognak a puszta- apáthii sirkertbeu a rom. kath. szertartás szerint örök nyugalomra helyeztetni. Puszta-Apáthi, 1889. április hó 16-án. Áldás és béke lebegjen áldott porai felett!

Megható gyászszertartás színhelye volt folyó hó 13-dikán Alsó-Tengelicz puszta. E napon temették el A m on János nyugalmazott uradalmi főerdószt. A boldogult számos ismerőse és tisztelője jött el a végtisztesség megadására. — A gyászoló közönség soraiban ott volt a vidék intelli-