Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)

1889-04-11 / 16. szám

nagytermébe, hogy két paksi polgár közt felmerült, sajtó utján elkövetett becsületsértési ügyben mondjon Ítéletet. Vámoltatott Scheuer Miklós, paksi pénztári elenőr. ki az időközben megszűnt „Duna Vidéke“ czimü lapban, illetőleg annak „Nyilttér“ rovatá­ban azt irta Schönről, hogy „szemtelen fráter“ rágalmazó, „azért nem kandidálták őt pénztári ál­lásra, mert hiányzott hozzá a bizalom,“ hogy le kell az ilyen aljas embert moslékkal önteni és még több ily apró kedveséget. Vádlott azzal indokolta e nyílt tér közzétételét, hogy Schön Ferenez róla mindenütt a lehető legrosszabb hirt terjesztette, és igy becsületében nagy sértést szenvedett; a felol­vasott hatósági bizonyítványokból kitűnik, hogy úgy Sebőn, mint Scheuer a paksi társadalomban leg­jobb hírnek örvendenek és a becsületsértés ha tény­leg elkövetett is, a választási izgalmaknak tudandó be. A védelem részéről megnevezett tanuk kihall­gatását mellőzte a törvényszék; inig a panaszos tanúit, kik igazolták, hogy Scheuer a nyílttéri köz­leményt még külön lenyomatban is terjesztette, azt házról-házra kiildvén, kihallgatást nyertek. Rátkay László, szépen fejtegette az előadott panaszban a becsület szentségét, hasonlókép Szül y János a vádlott képviselője a sajtószabadság mellett emelt melegen szót; rövid replika és duplica után az elnök újra összegezte a tárgyalás lefolyást és fel­tetette a kérdést, melyre az esküdtek beható tanács­kozás után 3/42 órakor feleltek meg. E szerint Sh euer Miklós a rágalmazás vádja alól egyhan­gúlag, a becsületsértés ténye alól azonban 6 szava­zattal 6 ellenében felmentetett és panaszos a 169 forintban megállapított perköltség elviselé­sére ítéltetett. Igen fontos a sorsjegybirto­kosoknak I Az osztrák sorsjegytörvény értelmében az alább megnevezett magyar és külföldi sorsjegyek, — ha azok folyó évi április hó 28-ig Bécsben a kijelölt adóhivatalokban le nem bélyegeztetnek, il­letve a Il-foku bélyeg felragasztásával az uj tör­vény ór-telmét-en az illeték le nem rovatik, el nem adhatók, sem zálogba nem tehetők, sőt az ily le nem bélyegzett sorsjegyek birtokosai Ausztriáiban tetemes pénzbírsággal sújthatok. Felhívjuk tehát az sorsjegyek birtokosait, hogy sorsjegyeiket saját ér­dekükben lebélyegeztessék, mert bekövétkezhetik rövid idő alatt az a körülmény, hogy le nem bé­lyegzett sorsjegyeiken csak tetemes veszteség árán tudnak csak túladni. Ezen sorsjegyek bélyegzését szívesen közve­títi a ,.Szoíízárdi Takarékpénztár**, ha azok nála folyó hó 20-áig átadatnak. Díjtalanul bélyegeztetnek le: 1. Gróf Keglevich 1847. évi 10 frtos sorsje­gyek. 2. 1859. évi 40 frtos Buda városi. 3. 1 882. évi magyar vörös kereszt sorsjegyek. 4. 1884. évi magyar jelzálogbank 100 frtos sorsjegyek. 4. 1886. évi magyar Bazilika sorsjegyek. 6. 1888. Jó-sziv sorsjegyek. IVSáscdfoku bélyeg lerovása mellett bélyegeztet­nek fel: 1. 4°/0-os. bádeni 100 tallér sorsjegyek. 2.4°/0. 100 talléros bajor sorsjegyek. 3. 20 talléros braun- schweigi sorsjegyek. 4. 100 talléros 31/2°/0-os des- saui sorsjegyek. 5. 100 márkáis hamburgi sorsje­gyek. 6. 10 talléros finnlandi sorsjegyek. 7. 50 tal­léros hamburgi sorsjegyek. 8. 25 liras olasz sors­jegyek. 9. 40 talléros cürhesseni sorsjegyek. 10. 50 talléros 3'/2°/0-os lübeki sorsjegyek. 11. 40 tal­léros 3°/0 oldenburgi sorsjegyek. 12. 1855. évi 312 °/o-°s 160 talléros porosz sorsjegyek. 13. 1864. évi 5°/0-os 100 rubeles orosz sorsjegyek. 14. 1866. évi 5°/0-os 100 rubeles orosz sorsjegyek. 15. 1870. évi 7 frtos Sachsenmeiningi sorsjegyek. 16. 1860. évi 10 talléros svéd sorsjegyek. 17. 1881. évi 100 frtos 3°/0-os szörb sorsjegyek. 18. 1888. évi 10 frtos szeri; sorsjegyek. 19. 1870. évi 400 forintos török sorsjegyek. Lapunk egyes számai ezentúl kizáró­lag üjfalusy Lajos könyvnyomdájában kap­hatók. Egyes szám ára 12 krajezár. Melléklet április 11-iki, 16. számhoz. H E Xj TT I HÍREK. — Személyi hír. Varasdy Lajos Tolna­vármegye kir. tanfelügyelője, súlyos szívbajából, mint örömmel értesülünk, gyógyuló félben van. — Építkezés. A szekszárdi országos selyem­tenyésztési felügyelőség telepén tervezett gubóraktár építését Brucker Jakab német-palánkai építészeti vállalkozó nyerte el s az építkezést legközelebb megkezdi. Nevezett vállalkozó a felügyelőség több telepén épített már gubóraktárt és minden egyes raktár szolid kivitele a vállalkozó érdeme mellett szól. — A ref. egyházmegye köréből. A tolnai ev. ref. egyházmegye a megüresedett egyházmegyei főjegyzői állásra, T ó t h Károly szekszárd-bátai Duna-védgát-társulat jeles képzettségű mérnökét, úgyis mint a szekszárdi reform, egyház főgondno­kát, választotta meg. — Csepke Gábor (szekszárdi) és Pascher András (hőgyészi) állatorvosok okleveleit a márcziusi közgyűlésen hirdették ki; valamint D i c z e n t y Gyula orvostudori oklevelét is. — Tartalékosok behívása. Orosz Endre, vármegyénk I. aljegyzőjét, a május 1—28-ig ter­jedő időre, fegyvergyakorlatra hívták be. Minthogy azonban hivatalában ez idő szerint nehezen nélkü­lözhető (az ujonezozási ügyek előadója is ő, az ujonezozás előmunkálatai pedig már nem soká kés­nek) a megye kérte az illető katonai parancsnoksá­got, hogy ez évre mentse fel a gyakorlattól. — Döry László szolgabiró szintén behivatott 14 napra. K ö g 1 Árpád főerdész-helyettes, tartalékos tiszt pe­dig június 1-től 28-ig terjedő időre hivatott be. — Honosítás. Edénburgi lovag L a n g e r Budolf mérnök szekszárdi lakos a belügyminiszter­hez honosításért folyamodott. — A vihar pusztítása. A csütörtöki zordon, esős és szeles időjárás városunkban és környékén több felé erősen megrongált, sőt romba döntött egy-két gyöngébb alapon nyugvó épületet, tűzfalat, kéményt stb. De legérzékenyebben sújtotta a bel­városi r. kath. nagytemplom keleti részére eső bá­dogfödelét. Az erős szél itt felszakitottá a tetőt s reggelre már lógott a tető egyik fele. A kár körül­belül 2000 írtra rúg. Hasonlókép erősen van meg­rongálva az őcsényi ref. templom bádogteteje is, de ott a kár nem rúg fel annyira. — Wosinszky Mór apari plébános, európai nevű régész, lapunk kitűnő munkatársa, Pulszky Ferenez által ajánltatott akadémiai tagnak. Május 3-án lesz a plenumban a döntés. Eddig tudtunkkal Pécs egyházmegye papjai közül egy sincs akadé­miai tag; ha Wosinszky beválasztatik, ő lesz Pécs egyházmegye egyetlen áldozára, ki tagja lesz a magyar tudományos akadémiának. — A Duna vízállása. Vasárnapig folytonos áradással 5 m. .88 cm. feletti magasságot ért el és a partokat majd mindenütt túllépte. Gemenczben csak a magasabb göröndök maradtak szárazon, a nép a benszorult jószágot ladikon szállított takar­mánynyal élelmezi. Szerencsére azóta lassú apadás következett, úgy, hogy ma már a Duna partjai közé visszatért. Felülről is folytonos apadást jeleznek. — Szünidő. A polg. fin- és felső-leányiskola húsvéti szünideje a folyó hó 15-én tartandó vásár miatt, vasárnap, április 14-én veszi kezdetét és tart husvét utánig. — Ösztöndíj-pályázat. A győri árva kir. alapítványnál az 1888—9. tanév kezdetétől 2 állo­más (egyenként 80 írttal) van üresedésben. Pályáz­hatnak szegény kath. vallásu, jó előmenetellel isko­lába járó vagy inaskodó árva fiuk és lányok ápril 15-ig. A folyamodványt iskolai bizony it ványnyal, a szülők polgári és vagyoni állapotáról, testvéreinek létszámáról szóló bizonyitványnyal, keresztlevéllel, szülőinek halotti bizonyítványával és annak meg­említésével, hogy az ösztöndíjat esetleg melyik kir. pénztárnál kívánja felvenni, N o g á 11 Károly győri püspöki helynökhöz, mint az alap igazgatójához kell czimezni. — A polg. fiu-iskola tantestülete Kovács Albert orsz. képviselőnek azon méltányos felszóla­lásáért és pozitív javaslatáért, melyet a nyugdíj­ügyben a közokt. bizottságban, mint ennek előadója, tett, üdvözlő táviratot küldött. Szekszárd icLé!k:e_ — A szekszárdi rom. kath. hitközségi tanács és iskolaszék múlt csütörtökön kezdte meg s vasár­nap délután folytatta tanácskozmányát, hogy önkor­mányzati joggal bíró hitközségi tanácscsá alakuljon át, s miniszterileg jóváhagyott alapszabályai alapján önálló hatáskörrel működjék. — Halálozás. Konst á n c z e r Károly szek­szárdi háztulajdonos a napokban élte 74-ik évében elhunyt. Béke poraira ! — Csödmegsziintetés. A szekszárdi kir. tör­vényszék Bóth Ignácz és fia bonyhádi ezég ellen a csődöt megszüntette. — Uj kávéház. Özv. Réthy Lipótnó, kinek eddig Békés-Csabán a városház épületében díszes nagy kávéházi üzlete volt, — legközelebb Szekszárdon a bélatéri Szentpétery-féle házban nyit kávéházat, mely fővárosi csínnal, ízléssel és fényűvel lesz be­rendezve. Az uj üzlet nagyon érzett hiányon fog segíteni, mert Szekszárdnak már valóban szüksége volt égy rendes, kellő kényelemmel berendezett kávéházra. Szombaton és Vasárnap délután és este zenéről is gondoskodva lesz. A kávéház udvari helyiségé­ben a nyáron teke pálya is lesz felállítva, szóval a vendégek minden kényelméről gondoskodni fog a tulajdonosnő, kinek vállalata az intelligens kö­zönség részéről reméljük, hogy megérdemelt párt­fogásban fog részesittetni. Mint halljuk a megnyi­tás május 1-én fog megtartatni. — Telefon. Már említettük, hogy Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott ur előterjesztésére a selyemtenyésztós érdekében a szekszárdi országos selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos helyiségét a meghatalmazott ur hidjai birtokán lévő kastély- lyal, a közlekedési minisztérium rendeletéből telefon által összekötik. A munka kivitelére Deckert és Homaika villanyos műszaki intézete nyert megbí­zást, miről annak idején szintén megemlékeztünk. Most, hogy a vonal felállításának mi sem áll út­jába, nevezett vállalkozó ezég munkavezetője meg­érkezett Szekszárdin s a munkát foganatba vevőn, mint halljuk a telefon 14 nap múlva már hasz­nálható lesz. Ez alkalommal megemlítjük, hogy a szükséges oszlopokat a vidéken is előnyösen ismert „L u d v i g és Taubner“ helybeli épületfa ke­reskedő ezég szállítja. — Törvényjavaslat a budapest-pécsi vasút államosítása tárgyában Baross Gábor közlekedésü­gyi miniszter a képviselőim folyó hó 8-án tartott ülésében terjesztette be „a budapest-pécsi vasut- részvénytársaság vasúti vonalainak megváltásáról“ szóló törvényjavaslatot, mely szerint a kormány felirataimaztatik, hogy a budapest-pécsi vasut-rész- vénytársaság vasútvonalaira nézve az állami meg­váltási jogot, a társasággal kötendő szerződés utján már a folyó 1889. évi január 1-vel, illetve az ezen naptól számított joghatállyal érvényesíthesse. — Összezúzta a kezét. Komáromi Ferenez a központi járási főszolgabírói végrehajtónak kis fia a laskasütő gépbe tette a kezét, mikor az működött úgy hogy egyik kezét meglehetősen összezúzta. — Országos vásár. A szekszárdi tavaszi vá­sár, most virág vasárnapján és ezt követő hétfőn tartatik meg. Az előjelek után ítélve igen népes vásárt várhatunk. Időjárás. A múlt heti időjárás nagyon változatos volt ; kezdődött szélvészszel, viharral, hóval, esővel, azután fokozatosan alább szállt, vagyis napról-napra kelle­mesebb alakban jelent meg. A hét elején elő kel­lett keresni a téli felöltőket, de már a hét köze­pén a tavasziak is fölöslegesekké váltak, mert már reggeli 8 órakor a higanyoszlop 10 fokon alul meg nem állt, mintegy kárpótolni akarván azon kelle­metlenségekért, melyeket a Samoa szigetekről jövő s valamint ott, úgy itl is annyi mindenféle kárt tevő szélvihar okozott. A múlt hót első .fele esős volt, a második fele szép, kellemes napokat hozott, csakhogy a lógsulymórő még sem akar emel­kedni s igy tartós szép időjárásra még nincs kilá­tásunk, de ennek daczára a külső természet már a haragos zöld szint vette fel. A hőmérő állan­dóan a 10-ik 0 felett maradt s felhőtlen napokon a déli órákban a 20-ik fokot is szépen túlhaladta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom