Szekszárd Vidéke, 1889 (9. évfolyam, 1-67. szám)
1889-04-11 / 16. szám
SzelsiszáurcL "Vidéke. MEGYEI HÍREK. — Pakson, a mint értesültünk, D a r ó c z y Tamás főszolgabíró ur szintén megkísérelte az iparosok ipartestülettó alakulását, de minden ez irányú törekvése teljesen meghiúsult. — Eljegyzés. Lust Sámuel kereskedő eljegyezte Báttaszékeu L ö w y Jakab ottani borkereskedő leányát. — Adomány. K r e i s 1 e r Gyula szakcsi izr. tanító, a magyarországi tanítók árvaházára 2 frt 8 krt adományozott. — Halálozások, Özvegy M ü 1 h a u s Tiva- darné szül. jobaházi báró Döry Anna, élte 63-ik évében, ápril 2-án Pápán elhunyt. — A múlt csütörtökre virradó éjjel dühöngött nagy szélvihar — mint értesülünk — nemcsak városunkban, hanem megyeszerte nagy károkat okozott. így a szekszárd-báttaszéki és a tolnai útszakaszokon a táviró-oszlopokat oly erősen megrongálta, hogy azoknak kijavítása végett rögtöni intézkedés vált szükségessé. — Úgy halljuk, hogy némely szabad téren élőfákat is csavart ki helyükből az orkán. — Gyurisits István keszii plébános szélütés következtében élte 73-ik évében múlt szerdán elhunyt. A temetési szertartást Troli Peren ez pápai praelatus végezte a kerületi papság asszisztálja mellett. — Szerencsétlenség. A szomszédos Kajmád pusztán a múlt héten három iskolás fiú egy nagy part alatt játékból pinezét ásott. Annyira belemélyedtek az ásásba, hogy észre sem vették, mily veszélyes játékot űznek; egyszerre csak a part rájuk szakadt, s valamennyit maga alá temette. A nagy veszedelmet szerencsére észrevette az ottani tanító, rögtön ott termett s kiás'a a gyermekeket; kettőt élve, de a harmadikat már halva vette ki. — Ékszer-üzlet Pakson. P á p a y Gyula, Pakson az órás üzlet mellett ékszer-raktárt is rendezett be, amennyiben Fránek János helybeli ékszerészszel bizományi viszonyba lépett s a Fránek közvetítésével ékszerek, arany és ezüst tárgyak elárusitásával is foglalkozik. — Bankohamisitó banda. Bajó Pál tamásii t. szolgabiró F.-Ireghen egy bankókamisitó bandát fogott el. A vizsgálat nagyon sok kompromitáló adatokat derített ki már eddig is. — Kettős rablógyilkosság hire érkezett ma reggel Qcsénybő!. A gyilkosság részletei lapunk zártakor még ismeretlenek. — Süketek figyelmébe. Egy egyón, ki a már 23 év óta tartó fülzúgás- és süketségből egy egyszerű szer használata által teljesen meggyógyult, késznek nyilatkozik e gyógymód leírását német nyelven ingyen megküldeni mindazoknak, kik ez iránt hozzá fordulnak. — 0 z i m : J. H. Nicholson, Bécs, IX., Kolingsgasse N0, 4. Irodalmi tolvajlás. Azt a szegény embert, kit a nyomorúság lopásra kényszerit, megsajnáljuk ; de azt az intelligensnek tartott embert, aki irodalmi hirnév-viszke- tegből más szellemi termékeit szemérmetlenül ellopja — valóban nem sajnálhatjuk, -— hanem megérdemelt módon pellengére állítani kötelességünk. Valami Kolacskovszky .János nevű pinczct helyi oki. néptanító pár hónap előtt egy nagyhangú előfizetési felhívást bocsátott ki „A szerelem költészete“ beszély, rajz és novellagyüjteményre. Megküldte az előfizetési felhívást ajánlás végett nekünk is, hogy közöljük; de mivel az önhittséggel és üres frázisokkal telt felhívásból azonnal tisztában voltunk azzal, hogy egy irodalmi szélhámossal van dolgunk : nem tettünk eleget az oki. néptanító ur kívánságának, hanem kissé lehütöttük elbizakodásában ogy erős szerkesztői üzenettel, a melyben megmagyaráztuk neki, hogy még magyarul sem tud helyesen. Azóta elpártolt tőlünk és laptársunk jóhiszeműségével ólt vissza, mert azt örvendeztette meg közleményeivel! És íme megjelent az előre hirdetett könyv, melyre büszkén és arczátlarml rányomatta, hogy irta K o 1 a c s k o v s z k y János. Pedig dehogy ő irta ; nem bizony, hanem mások szellemi termékeit kényelmesen ellopkodta, a czimet és nevet megváltoztatva — szórul-szóra leírta mások még nem rég megjelent rajzait, karczolatait. Hogy Miként lehet szert tenni férjre. Férjfogás. Karezolat. Vígjáték novellában. Kmethy Istvántól. Kolacskovszky Jánostól. Még a tüzoltó-lánezestély Még a tüzoltó-tánczestély csillárai ki sem aludtak, már csillárai ki sem aludtak, a két a két fiatal szerelmes szívé- fiatal szerelmes szivében már ben kigyuladt az a fűz, a me- kigyulladt az a tűz, a melyet lyet az „Első kis-baglyasi az „Első Nyir-egyházai tiiz- tüzoltó-egylet“ összes személy- oltóegyesűlet összes személyzete sem lett volna képes el- zete sem lett volna képes eloltani. A tánezestély végével oitani. A tánczestély végével Adél és Béla tökéletesen tisz- Tercsiké és Józsi tökéletesen taban voltak s a legnagyobb tisztában voltak, s a legna- boldogság érzetével szivükben gyobb boldogság érzetével szi- váltak el egymástól, a mi előbbi vükben váltak el egymástól, a viszontlátás édes reményé- mielőbbi viszontlátás édes re- ben. menyében. De ez még nem volt elég De ez még nem volt elég az üdvösségre. A szerelmesek az üdvösségre. A szerelmesek frigye egymagában még néni frigye egymagában még nem sókat ért. sokat ért. Adél ugyan hamar meg- Tercsiké ugyan hamar megnyerte a mama belenyugvá- nyerte a mama belenyugvását mert Béla általában mint sát, mert Józsi általában mint „jó . partié“ volt ismeretes Kis- „jó parthie“ volt' ismeretes Baglyas környékén, ktilönö- Nyír-Egyházán, különösen, a sen a leányos házaknál; a leányos házaknál, a meny- mennyiben gazdag agglegény nyiben gazdag, gyermektelen nagybátyjának ő volt egye- nagybátyjának, ő volt egyedüli örököse. dűli örököse. Bélára már nehezebb sze- Takács Józsira már nehe- rep várt otthon. Béla, igen zebb szerep várt otthon. Jótermészetesen, nem késett á .zsi, igen természetesen, nem bál után azonnal közölni nagy- késett a bál után azonnal kö- bátyjával a változást, a mely zölni nagybátyjával a váltó- szivét az „első kis-baglyasi zást, a mely szivét az „Első tűzoltó-egylet“ tánczestélyén Nyir-egyházai tiizoltóegyesü- érte. let tánczestélyén érte. stb. stb. A többi lopott beszélykét, rajzot pedig úgy alkotta meg a jeles szerző, hogy az elejét, közepét meg a végét is máshonnan lopta : még a „Pikáns Lapokat“ sem kerülte ki enyves tolla ! Ennyi mutatvány azt hisszük elég arra, hogy Kolacskovszky ur irodalmi tolvajlása teljesen belegyen bizonyítva s igy őt eme m ü v e 1 e t e miatt a közönség ítélete alá kiszolgáltatni hírlapírói kötelességünknek tartottuk. Es ezt a másunnan lopkodott művet K. ur elég vakmerő I frt 50 krjával árusítani és sikerült sok jóhiszemű embert vele alaposan becsapnia. Reméljük, bogy a tanitói testület és az ő illetékes iskolaszéke megértetik majd K. úrral, hogy irodalmi t o 1 v a j nem lehet néptanító! V I D É K R Q L. 2 o m b a. Igen tisztelt szerkesztőség! Van szerencsém szives tudomására hozni, hogy községünkben e hó 8-án önkéntes tűzoltó-egylet alakult és tisztekül az alábbi urak választattak meg egyhangúlag. Főparancsnoknak : Poor Endre, orvosnak: dr. Láng Frigyes, jegyzőnek : Lunova János, alparancs- noknak : Bruckmann János, pénztárnoknak : Keiner Márton, fecskendő mesternek: Kallenberger Péter, osztályparancsnokoknak : Lagler Sándor, Müller Pál, Zimmerman Márton és Pestty György. Mászóparancsnoknak : Pöndör Antal, esővezetőknek: Brucli- man József, Briszteila Máté, Szemes Antal és Schuller Márton. A már eddig jelentkezett működő tagok száma 59 és még számos alapító és pártoló tagra számíthatunk. A „Tolnamegyei Közlöny“ azon hire, hogy egyletünk a szekszárdi tűzoltóság alapszabályai után szerveztetik, oda igazittatik ki: hogy az alapszabályokat alolirott kétszer is kérte ugyan, de azt ed- nig meg nem kapta. így az alakulás az alcsuthi tűzoltóságtól kért és a parancsnokság által készséggel rendelkezésünkre bocsátott utasítások szerint történt meg. Miért nem is mulasztjuk el őszinte köszöne- . tünk nyilvánítását. Poor Endre ideigl. főparancsnok. Tamási. Bár megyénkben inkább a mezőgazdaság és állattenyésztésnek van helye, mégis nem szabad megfelejtkeznünk arról, miszerint az utolsó évtized alatt az iparral foglalkozók száma is szépen növekedett, kik — elismerés nekik — tőlük kitelhető módon mindenkoron arra törekednek, hogy a kivánalmaknak megfelelhessenek. Kisiparosaink száma a vidéken elég nagy, s vannak községek, hol 100-nál több iparos is lakik és kik valamennyien — daczára a mostoha körülményeknek tiszteséges keresményeik bőlszépen megélnek. Mindamellett még igen sok kívánni való van, miket lűszszük, hogy majd az idő magával meghoz. Itt a többek közül csak az ipartestületekről I kívánok szólani melyek csekély véleményem szerint I hathatós eszközökül szolgálnának az ipar fejlődétöbbet ne idézzünk, elég felemlítenünk, hogy Ko- lacskovszky ur kötetében a 45. lapon „Hiú vágyak, tört remények“ czim alatti beszélyke szóról-szóra ugyanazonos a „Képes Családi Lapok“ J 88*/2. évfolyamának 514. lapján Vörös Kálmán „Csak“ czimü beszélyóvel ; — Kolacskovszky ur müveinek 96. lapján „A megtört szivek“ czimü beszélyke teljesen azonos a „Képes Családi Lapok“ 188a/2.. évfolyamának 522. lapján megjelent Kultsár Péter „Korán letörve“ czimü rajzával ; — Kolacskovszky ur müvének 225. lapján „Férj fogás“ czimen közölt novella megjelent a „Képes Családi Lapok“ 188V.2. évfolyamának 516. lapján Kmethy Istvántól „Miként lehet szert tenni férjre“ czim alatt. Mutatványul közöljük a következő részleteket: Csak. Beszélj’. Irta: Vörös Kálmán. — Jaj Istenem! ki az? kérdó az ajtón belől egy leányka, midőn a kopottas kiilsejii fiatal ember az ajtón zörgetett. — Én vagyok, Helen kisasszony, tessék kinyitni! — felelt szerény hangon a különben csinos fiatal ember. — Ah! csak ön az? — hangzott belülről, és egy alig 15 éves leányka kedves arcza tűnt elő az ajtó mögül. — ügy megijesztett — folytatá — éppen hajamat rendeztem, s azt hívem, valaki . . . más jön! — Az ügyvéd ur kéreti azt a levelet, melyet délben egv paraszt ember hozott! — szólt a fiatal ember. — Igaz is az ! Elfeledtem oda adni neki. — Itt van ! — felelt a leányka, midőn a levelet kikereste, miközben a szegény patvarista ábrándos szemekkel nézte őt. — Bocsánat, ha megijesztettem ! — s a levelet átvéve, távozott. — Nem tesz semmit! — nevetett a leányka, s folytatá haj rendezését. — Csak ön az! — ismét!é magában a fiatal ember, midőn az ajtón kivtil volt. Igaz! Csak ! — A szegény ügyvédbojtár ki tudja meddig körmei még ily alárendelt helyzetben s prinezipálisa leányának 5 bizony „csak“ marad. Ermai Géza egy nagyot sóhajtott s az irodába lépett, átadta a levelet s leült dolgozni, de a toll nem akart vígan haladni. A mentő óra végre elérkezett s köszöntve fői két, elhagyta a börtönt, hol vidám ifjúság helyett komor gondolatok közt élte napjait. Hiú vágyak, tört remények. Beszélyke. Irta: Kolacskovszky János. — Jaj Istenem 1 ki az,? — kórdó az ajtón belöl egy leányka, midőn a szegényes külsejű fiatal ember az ajtón zörgetett. — Én vagyok, Leon kisasszony, tessék kinyitni ! — felelt szerény hangon a különben csinos fiatal ember. — An 1 csak ön az ? — hangzott belülről és egy alig tizenöt éves leányka kedves arcza tiint elő az ajtó mögül. — Úgy megijesztett — folytatá — épen hajamat rendeztem, s azt hívem, valaki. . más jön! — Az ügyvéd úr kéreti azt a levelet, melyet délben egy paraszt ember hozott 1 — szólt a fiatal ember. — Igaz 1 Elfeledtem neki átadni. — Itt van ! — felelt a leányka, midőn a levelet kikereste, miközben a szegény ügyvéd-bojtár ábrándos szemekkel nézte őt. — Bocsánat, ha megijesztettem 1 — szólt kérőleg s a levelet átvéve, távozott. — Nem tesz semmit 1 — nevetett a leányka, s folytatá hajrendezését. — — Csak ön az ! — ismételi magában a fiatal ember, midőn a lépcsőkön lefelé ment. — Igaz!. Csak 1 .. A szegény patvarista kitudja meddig nyomorog még ily alárendelt helyzetben s főnöke leányának 5 bizony „csak“ marad. Csalóközy Béla egy nagyot sóhajtott s az irodába lépett; átadta a levelet, és leült dolgozni, — de a toll sehogysein akart vigan haladni kezében A mentő óra végre elérkezett, s köszöntve főnökét elhagyta az irodát, hol vidám ifjúság helyett komor gondo latok keseriték napjait. stb. stb. Korán letörve. Baj-/,. Irta: Kultsár Péter. Ném látták őt szomorkodni soha 1 Pedig neki is voltak könyei. Hanem azokat nem volt szabad látni senkinek. Miért szomoritana vele másokat? Csak mikor úgy magá- nosan el-elgondolkodott, hogy hiszen ő árva. a kinek nincsen senkije : ilyenkor aztán olyan keservesen tudott zokogni, mintha sziveeskéje megszakadni akart volna. —■ Azok a drága gyöngyök oljTan hőven termettek annak a mélységes mély tengernek a fenekén, a mit úgy hívnak, hogy: fájdalom. Mennyi keserűség is van ez egvetlen szócskában : árva 1 Es ő korán megtanulta ismerni ezt a keserű szót. Atyja! nem is ismerte s alig volt hét éves, mikor anyját is elrabolta tőle az a sápadt arczu vigyorgó szörnyeteg. Egy nagynéne, a jó Mali néni vette pártfogása alá a kis árvát. Az ő anyai gondja alatt lett a bimbóból kifejlett virág. Mali néni egy távoli rokona, Aladár „mindennapos volt a háznál. 0 volt az Erzsiké kis szivének választoltja. Ó vele szokott kis kertjének virágai közt csevegni vagy a tó partján megállva hallgatni, mit beszélnek a habok. Az akis fényes csillag ott az égen volt az ő csillaguk. Ügy elnézték sokszor, mint ragyog, mintha mondaná: én a ti szerelmeteket ábrázolom. Ilyenkor úgy örültek neki s ha egy-egy irigy felhő eltakarta előlük, olyan nehezen várták, mig annak barna palástja alól ismét elöbujik. A megtört szivek. Novelette. Irta: Kolacskovszky János. Nem látták őt szomorkodni soha. Pedig neki is voltak könnyei, Hanem azokat nem volt szabad látnia senkinek. Miért is szomoritana vele másokat ? Csak mikor úgy magányosan el-elgondolkodott,hogy hiszen ő árva, a kinek nincsen senkije : ilyenkor aztán olyan keservesen tudott zokogni, mintha sziveeskéje a;kart volna megszakadni. — És azok a drága gyöngyök oly bőven termettek annak a mélységes mély tendernek a fenekén, amit agy hívnak, hogy: fájdalom. Mennyi keserűség is van ez egyetlen szócskában : árva 1 És ő korán megtanulta ismerni ed a keserű szót. Atyját nem is ismerte, s álig volt tiz éves, mikor anyját is elrabolta tőle a kegyetlen halál. — Egy öreg asszony, a jó Kati néni vette pártfogása alá a szegény kis árvát. Az ő anyai gondja alatt lett a bimbóból kifejlett virág. Kati néni egy távoli rokonának fiit, Imre mindennapos volt a háznál. 0 volt Erzsi kis szivének választottja. 0 vele szokott kis kertjének virágai közt csevegni vagy a Tisza partján megállva hallgatni, mit beszélnek a habok. Az a kis fényes csillag ott az égen, volt az ő csillaguk. Úgy elnézték sokszor, mint ragyog, mintha mondaná : én a ti szerelmeteket ábrázolom. Ilyenkor úgy örültek neki, s ha egy irigy felhő eltalar- ta előlük, olyan nehezen várták, mig annak barna palástja mögül ismét elöbujik.
