Székes-Fejérvári Naptár, 1937

Szépirodalmi rész

- 26

Miért lett Rontó Péter

az uj doktor nyílt ellensége?

Irta: vitéz MÁTÉ ANDRÁS.

Meghalt az öreg doktor, uj orvost választottak a faluban. Messze előzte a hire, hogy milyen tudományos emember és mennyi ördöngős szerszáma van, amelyekkel mindent meglát az emberek belsejében. Nem úgy gyógyít, mint az öreg doktor, aki csak az ágy j melegével és teákkal próbálta az embereket talpra állítani. Legjobban a patikus dicsőítette.

Mikor megérkezett máris egy nagy csomó ember tolongott rendelője előtt, kik elpsnaszolták bajaikat. A doktor türelmesen meghallgatta őket és gyártotta a recepteket a patikus alig győzte a kiszolgálást. Mikor a recepteket olvasta, komoly fejbólingatásokkal mondta a gyógyszerekre várakozóknak:-- Hiába nem lehet letagadni, nagy tudományu ember az uj doktor .... ilyen kell a falunak!

Az uj doktort mindenki kipróbálta és gyógyításaival még nagyobb lett a hire. Alig volt asszony a faluban, aki próbareggelit nem evett volna avagy aki meg nem röntgeneztette magát, — mert hát tudni kell az ember leányának hogy hogyan is áll a gyomrával, vagy nem-e fenyegeti valami kívülről nem látható nyavalya, mit csak a masina tud felfedezni és amikről az uj doktor olyan hátborzongatóan tud be szelni.

Az öreg Rontó Péter, aki átellenben lakott az orvossal, — nyugodtan pipálva szemlélte a sürgést forgást, ami végbe ment az orvos lakása és a patika között. Ezt azért is megtehette, mert a patikus szomszédja volt és meg rá is

ért mert mióta átlépte a hetvenedik esztendőt nyugdíjba helyezte magát, mint mondani szokta. Mi annyit jelentett, hogy átadta fiának a gazdaságot és neki a pincébe járáson kívül más dolga nem akadt.

Minden esti szürkületkor vette a tarisznyáját és elindult a falun kívül eső szőlője felé. Ott a pincében végigvizsgálta a hordókat és kóstolgatott. Megtöltötte üvegjeit és mire besötétedett hazaballagott. Azt tartotta, hogy senki fiának sem szabad látni — tudni, hogy ö a magáéból mennyit fogyaszt. Egyedül a patikus volt az, akivel szóba állt a bortermés minőségét illetőleg és egyedül a patikusnak árulta el, hogy évente milyen mennyiséget ereszt le a torkán. Ezt azért tette, — mert tudta, hogy a patikus szomszéd saját tudományosságán kívül nagy borszakértő is, ki nagyra becsüli a jó fajtu italt. Mikor egy-egy hordót megkezdett, vitt is neki mindig kostolót.

Ilyekor aztán elbeszélgettek a patika melletti kis szobában. Ezekre a beszélgetésekre az öreg Rontó nagyon büszke volt. Egy ilyen alkalommmal mondta a patikusnak :

— Tekintetes ur! Nem jól van az sehogysem, hogy a mai emberek, ha fájlalják a derekukat mindjárt az orvoshoz szaladnak, ha ez sokáig igy megy, úgy elkényesedik a falu népe, hogy esernyővel a hóna alatt ballag majd az eke után.

Kedélyesen megveregette az öreg Rontó vállát a patikus.

Kályhát, tűzhelyet legolcsóbban KRÉM Myta »áfa nini. |