Székes-Fejérvári Naptár, 1935
Szépirodalmi rész
— 35 — Fiumei KMtiozatol Székesfehérvár, Barátok épülete töl való is, akkor se lehet független a hazai földtől. Ä díszítmények között bizánci hatású is van, de ez sem meglepő, hiszen a pompakedvelő magyar urak bizánci selymeket, ékszereket már régen használtak, királyaiak is elég gyakori összeköttetésben állottak a keleti császári udvarral. III. Béla idejében a templomot átépítik, rövidebbre veszik nyugat felé és ott sokkal erősebb és biztosan magasabb tornyot építenek, amely nyugati mintára kissé kiszökik a falból. Az eddigi oszlopokat négyzet alaprajzit pillérekké falazzák és számukat 7 párra kevesbítik. Ezt a formát mutatja a püspökkert falán lévő alaprajz. A szén télyt is megnagyobbítják, nem az apszisz előretolásával vagy kereszthajóval, mint a kor ízlése diktálná, hanem a belső tér két féle kiképzésével. Az apszisztól nyugat felé számított harmadik pár pillér ugyanis nem olyan egyszerű, mint a többi, hanem négyszirmú oszlopköteget mutat Hasonló forma mindenütt a szentély végződését szokta megkülönböztetni a templom főhajójától. A körülbelül egy időben épülő és fejlődő pécsi templom ban is négyosztatu pillér jelöli a szentély végét. Jogosan gondolhatunk tehát a szentély meghosszabitására annál is inkább, mert a koronázások alkalmával itt tágas térre lehetett szükség. A pillérek aránylag még mindig gyengék, azért a beboltozásra nem i gondolhatunk ilyen széles főhajónál. , Erről a második formáról találunk legkevesebb irodalmi adatot. A díszítés és a templom belső kiképzése a legbizonytalanabb, bár a í, meglévő faragványok jó része ebből az építkezésből származhatik. Harmadik formáját a templom két tűzvész után Róbert Károlytól kapta. Thuróczy 1766-ban megjelent bécsi kiadásábanigy számol be erről: „Eodem anno Ecclesiam Beatae Virginis Albensem, que frequenter incendio vastabatur nicepit Rex tegere plumbeis tegumentis, et cum gloriosa testudine decorare, insuper etiam columnis firmissimis stabilire. Ebből a szövegből láthatjuk, hogy az oszlopokat megerősíti és pompás boltozattal látja el és ólomtetővel fedi. Az alapfalak megtartják az előbbi szűkített kiterjedést. Az 1874. évi ásatás mindezt megerősíti és még valamit talál; északkelet felé egy feltűnően erős és nagy tornyot, melynek csaknem az egész alja tömören rakott kőből áll. E torony nem tartozik szorosan a templomhoz, bár vele összeépült és nyilván annak védelmére készült. Egész szerkezete arra mutat, hogy itt u. n. öregtoronnyal (donjon) van dolgunk. Ezt bizonyítja rendkívül erősségén kívül az is, hogy a földszintjén semmilyen nyílás nem volt, bejutni tehát csak egy másik torony emeletéről lehetett. Ebben a toronyban védhette a kincseit Domonkos prépost Miksa császár katonái ellen. Hasonló tipusu, de minden esetben más elrendezésű torony nélkül a XIII.,XIV. században nem építettek várat, erődített helyet. Igen sokszor értékes templomoknál is megtaláljuk ezt. (A cseszneki vár omladékáinál világosan kivehető az öregtorony.) Róbert K. kedvelte a pompát és az általa restaurált templomba uj vörösmárvány padlót rakatott le 13 hüvelykkel az eredeti fölé, amely szintén vö-Ifriimfrfi Vám il kalapok, sapkák, utazási és sponciKuek üzlete tlllllJIIÜ livííli y Székesfehérvár Kossuth utca 5 — Telefon 397
