Székes-Fejérvári Naptár, 1935

Szépirodalmi rész

36 — Schmidt Károly cserkész , turista és levente felszerelések szaküzlete Székesfehérvár, Kossuth utca 8 — Telefon 397. -rösmárványból volt, de erősen megron­gálódott. Nem tudjuk, mi tennivalója maradt hátra Lajosnak apja építkezéseiből, de valószínűleg ő fejezte be és biztosan az ő műve saját sirkápolnája, remek csillagboltozattal és faragványokkal. R harmadik építkezés faragványai francia hatást mutatnak. Mátyás korában újra átépítik gótikus stílusává. Erről sem sok részletet tu­dunk, sőt azt sem, hogy miért volt szükség a Róbert K. idejében renovált kitűnő anyagú templom átépítésére, hacsak repedezések nem mutatkoztak a nagy oldalnyomás miatt, mert R. a pilléreket kitünően és feltűnő mérettel megerősitteti ugyan a hossztengely irányában, de ez csak a súly tartására alkalmas, a boltozat oldalnyoipását in­kább a hossztengelyre merőleges tá­masztó pillér ellensúlyozza. Mátyás építésze épen ebben az irányban toldja meg a pilléreket. Valószínűleg a külső falakat is megerősíti hasonló módon a mellékhajóknál, de ez nincs feltárva, csak a Lajos kápolnánál. (Ott megvan, de készülhetett a kápolna építésekor is.) Rz ilyen nagyon széles épületnél nem látszhatott elég biztosnak csupán csak a külső támasztó iv, annál ke­vésbé, mert a mellékhajó is széles volt, majdnem 9 méter. Valószínűleg a pillérek megerősíté­sével a főhajó boltozatát is magasabbra vették csúcsíves stílusban, de a pillé­rek csodálatosképen nem mutatnak gótikus tagozást, sőt T alakú alapraj­zukkal, túlságosan geometrikus formá­­juak a könnyed és változatos gótikával szemben, pedig a meglévő metszetek, leírások és néhány faragott zárókő és egy domorműves levéltöredék is tanú­sítják, hogy gótikus székesegyházzá alakították a régi bazilikát. (Két torony.) Feltűnő, hogy Bonfini, aki Mátyás­nak minden tettét túlságosan magasz­talta, nem indokolja az építést, csak érinti, hogy Mátyás a fehérvári tem­plomot nemcsak kiigazittatni, hanem sokkal jelesebbé tenni és nagyítani akarta. Ha a romokat tekintjük, semmit se nagyított, sőt a pillérek megerősí­tésével szűkítette a belső teret. R kü­lönálló sirkápolnát nem számíthatjuk a nagyításhoz. Padlózatát ismét emelik, igy tehát három padlózat van egymás felett;, Istváné, Róberté és Mátyásé. Ä padló­zat, sőt város felszínének emelése gya­kori jelenség a régebbi időkben, itt pedig az altalaj mocsarassága különös­képen indokolja. Ä két feltöltés kb. 50 cm. Szerencsére ilyen esetekben nem szokták kiszedni a régi padlózatot, hanem törmelékkel feltöltik a kívánt magasságig és úgy helyezik rá a meg­felelő uj réteget. R törmelék között mindenütt gyakori a faragott kő, itt is találtak római faragásut is. R díszítés tovább haladt Mátyás korában. Néhány gótikus töredék és egy remekül faragott diszsisak, (N. Lajos korabeli lehet) ami megvan. Sir— kápolnájánál a csodálatos művészettel kifaragott hollós zárókő, egészen kü­lönleges módon függve tartotta össze súlyával a boltozatot. Ez a címeres kő, még a múlt század történelmi és mű­vészeti emlékek iránt annyira közöm­bös embereinek csodálatát is felkeltette s a kápolna lebontásakor aggódva kö­nyörögtek épen való levételéért, de a Fiumei kfiuMzatal kávé és tea szaküzlet. Telefon 258. Székesfehérvár, Barátok épülete

Next

/
Oldalképek
Tartalom