Székes-Fejérvári Naptár, 1929
Szépirodalmi rész
47 — ösztönszerüleg a karzatra nézett. És most... most először, mióta ismerte, felfogja a fiatal íeánv tekintetét . . . Milyen tekintet volt az! Egy rövid pillanatnak a keretében a múlt minden keserűsége, a jövő minden Ígérete. Vád. Szemrehányás. Bámulat. Szerelem . . . Hazudnak, akik ál itják, hogy csodák minősének. Nem a legnagyobb c<oda-e egy elzárt leánylélek öntudatlan megnyilatkozása a szemeken át, egy csapásra megtagadva mindent, amit az ajk és arc eddig elakart hitetni ? . ,_ . A fiatal képviselő most csakugyan úgy érezte, hogy a csillagsugaras mennybo.t szakadt le reá . . . Olyan boldog volt, olyan nagyon boldog, mint még soha! Nagyon, nagyon szerette azt a leányt! V. Ugyanaznap este szükebb körű táncmulatság volt a Gellért-szállóban. Deécsy tudta, hogy Stoffék is hivatalosak és a délelőtt felfogott tekintet hatása alatt, mely ál'andóan ott vibrált az emlékezetében és valami leírhatatlan édes mámorban ringatta, egy szerelmes vőlegény érzésével haladt fel a fényesen kivilágított lépcsőkön. A köteles üdvözlések után, ami igazán csak nyűg ilyenkor, nyugtalanul nézett szét. Akiket keresett, még nem voltak ott. Ez kissé lehütötte. Később azonban megnyugodott. Még talán jobb igy. Amint megérkeznek, — gondolta boldog optimizmussal —, hozzá csatlakozom és nem tágítok mellőle többé. Lássuk mi lesz? Végre is, egyszer már tisztába kell jönnöm a helyzettel. így, vagy úgy, de meg kell tudnom a sorsomat. Dehát az ember sok mindent elképzel magában, ami a valóságban olyan másképen szokott kiütni! Először is ma Stoffék szokatlanul késő» érkeztek. Az asszonyt egész nap erős fejfájás kínozta, mely csak este felé engedett kissé és igy csak az utolsó órában határozta el magát, hogy elkíséri a leányát, akinek igen nagy kedve volt jönni. Amint az előcsarnokban megjelentek, egy sereg fiatalember rohant feléjük, hogy a szép, ünnepelt ieányt a táncterembe kisérjék. Kata, mielőtt valakinek karját nyuj'otta volna, tétován tekintett körül, gondolkozni látszott egy pillanatig. Miért nincs ott Deécsy ? Nem jött volna el ? . . . Dehogy is nem ! A fényárban úszó terem ajtajában várt reá, készen arra, hogy szivének édes csipkerózsikáját, aki nem ébredt fel dermesztő álmából, a szerelem tündérbirodalmába vezette. De mielőtt Kata közvetlen közelébe juthatott volna, az túláradó kedvességgel fordult a mellette lépkedő hirtelenszőke Ivanovich gróf fe’é. Kripták, mfikősiremlékek beton-síremlékek, bármilyen betonmunkák szakszerű készítését vállalja RFDFC íiVnDíiV Székesfehérvár DLlVLj U I WlvVJ I Rácz-utca 23sz.