Székes-Fejérvári Naptár, 1928

Szépirodalmi rész

— 67 — A székesfehérvári országos iparkiállitás. Székesfehérvár Ipartestülete által rendezett Országos Ipari, Kereske­delmi és Mezőgazdasági kiállítás 1927. aug. 13-tól 28-ig folyt le. Ezt a nagy­méretű és méltán országosnak ne­vezett kiállítást a székesfehérvári Ipartestölet 40 éves fennállásának évfordulója alkalmából rendezte és pedig olyan nehéz gazdasági viszo­nyok között, amilyen válságos viszo­nyokat csak egy elvakult ellenség békediktátuma teremthetett s amelyet ez az egy sző jellemezhet: Trianon! Az országos kiállítás megrendezé­sének terve Székesfehérvár iparos­sága körében már évekkel előbb fel­vetődött. A székesfehérvári iparosság lelkében még ott élt az 1879. évi székesfehérvári országos kiállítás nagy sikerének emléke, ezért Székesfehérvár ipartestületének vezetősége — az élen Schmidl István ipartestületi el­nökkel — még az 1926. évben tar­tott iparos nagygyűlésen elhatározta, hogy Ipartestület jubiláns esztende­jében, 1927-ben, országos kiállítást rendez Székesfehérvárott. A kiállítás leglelkesebb szószólója és fáradhatatlan munkása Pinke István ipartestületi jegyző volt. Székesfehérvár iparosságának az elhatározása nagy feltűnést keltett a városban s »jó magyar« szokás sze­rint egész sereg fontoskodó, bölcs akadt, akik baljóslatokkal vészmadár­ként huhogtak. A kishitüek az ország különböző vidéki városaiban rende­zett orsz. kiállítások fiaskójára hivat­kozva, igyekeztek az iparosságot szándékától eltéríteni. Az iparosság képviselőit azonban az a megfontolás vezette, ha karba tett kézzel nézik a rohanó életet, a nehéz gazdasági viszonyok között csak tengődés lehet a sorsuk. Tehát cselekedni kell! Hogy tehát segítsenek bajaikon, a legjobb reklámot, a kiállítás rendezését vá­lasztották. Ehhez az elhatározáshoz az erkölcsi alapot annak a tudata adta meg, hogy ismerték önmaguk képességeit, jól tudták, hogy gyárt­mányaikkal bátran kiállhatnak a nagy­világ elé s a versenyben csak dicső­séget szereznek a székesfehérvári iparosság nevének Megalakult a kiállítást előkészítő és rendező bizottság az élen gróf Hadik János országos, és dr. Zavaros Aladár polgármester helyi elnökkel; a kiállítás fővédnöki tisztét pedig nagybányai Horthy Miklós kormányzó és József kir. herceg vállalták. A kiállítás rendezésének az egyik legfőbb erőssége dr- Kardos Jenő műszaki főtanácsos, az áll. Fiúnevelő Otthon igazgatója volt, aki emelkedett szemszögből, széles látkörrel, önzet­lenül-és áldozatot nem ismerve, vezető szerepet játszott a kiállítás nehéz munkálataiban. A kiáliitás a lovassági laktanyában aug. 13-án nyílott meg. A kiállítás megnyitásának reggelén zászlódiszbe öltözött a város, hogy méltókép fo­gadja a kiállítás megnyitására érkező fővédnököt, József kir. herceget. A megnyitó ünnepség országos érdek­lődéstől kisérve folyt le s azon az előkelőségek között Shvoy Lajos megyéspüspök és gróf Széchenyi Viktor főispán is megjelent. A kiállítás megrendezeitsége, a külső csín, az Ízlés — semmi kívánni valót nem hagytak maguk után. A kiállítás anyaga pedig minden vára­kozást felülmúlt. A kiállításon közel 500 kiállító vett részt- A kiállítók a fővárosból, az ország minden részé­ből a magyar ipar remekeivel jöttek s büszkén állapíthattuk meg, hogy Székesfehérvár ipara bármilyen or­szágos viszonylatban is méltó ver-5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom