Székes-Fejérvári Naptár, 1910 (38. évfolyam)
Szépirodalmi rész
53 zanak, amig látnak. Tiltja a túlságos lassú, vagy nagyon siető, felületes inunkat, mely az építtetőt kárositja meg és az ily munkásokat az okozott kar megtérítésére kötelezi. Rendet és tisztaságot kiván a műhelyekben és meghagyja, hogy minden legénynek egyforma bére legyen, csakis a pallérok kapjanak többet, t iltja a káromkodást és azt szigorúan bünteti. Elrendeli, hogy a becstelenséget elkövető legények a céhből kizárandók a felső hatóságnak bejelentendők. Ha idegen segéd érkezik a városba és ott 14 napig dolgozik, tartozik tanuló levelét a céhnél deponálni. A kóbor, rendetlen, meg nem telepedett legényekre nézve rendeli, hogy a céh jelentse fel őket a pozsonyi főcéhnél, így akarván rendszeres és állandó foglalkozásra szorítani. Kiköti az egy heti felmondást a mester és a legény között, még pedig a fölmondásnak mindig szombaton kell történnie és elrendeli, hogy a felmondási idő után következő szombaton haladéktalanul távozzék az illető, nehogy tétlenségével a többi munkást zavarja, vagy éppen lázitsa. Elrendeli végül, hogy minden évben három királyok napján céhgyülés tartassák, a fő és alcéhmester ekkor választandó és ezen a gyűlésen a céhszabályok felolvasandók. Ha a céh ezen felolvasást elmulasztja, egy magyar tallért fizet a pozsonyi főcéh pénztárába. Ezen kivonatosan közölt céhlevelet a reá vezetett záradék tanúsága szerint 1695 január 14-én Kolozsváry Mihály vármegyei főjegyző hirdette ki Székesfehérvár tanácsa előtt, miután azt Vánossy Lőrinc, székesfehérvári harmincados, előzőleg szintén ellátta a hitelesítési záradékkal. Mielőtt ismertetésemben tovább mennék, szükségesnek tartom, hogy a céhek történetéből egyet-mást elmondjak. A céhek megalapítása 1376 évre esik hazánkban, midőn a tizenkettedik század óta hallgatagon tűnt, de rendszerrel nem biró céheket Nagy Lajos király rendelete szabályozta, még pedig először Nagyszebenben. Azóta a céhek zárt testületekké fejlődvén, tagjaiknak anyagi és erkölcsi állapota fölött éber figyelemmel őrködtek és a városok életében lényeges szerepet játszottak. Előmozdították ezenkívül, legalább eleinte, az ipar fejlődését, ügyeltek a kézi munka megbízható voltára, minek megfelelőleg a céhmester hetenkint megvizsgálni tartozott az eladásra szánt cikkeket. Figyelemmel voltak továbbá a tagok erkölcsi életére és a kicsapongó, káromkodó tagot megbüntették, esetleg ki is zárták kebelükből, közös istentiszteletet tartottak, gondoskodtak a beteg tagokról, az elhaltakat tisztességes temetésben részei FIUMEI KÁVÉBEHOZOTOL Székesfeltérom,ffgg? fiumei Muimi-aái i ■ mindig a _ ____ I» leum, terpentin, sajt és erős fűszer szagot kapjanak. WST FOLYTON FRISS PÖRKÖLT KÁVÉ. Scanned by
