Székes-Fejérvári Naptár, 1908 (36. évfolyam)
Szépirodalmi rész
- 96 — Egy hétig maradtam otthon, de Majorékat nem látogattam meg. Nem akartam az emlékek felidézésével a jó öregeknek fájdalmat okozni. Ez a szép Major Magda szomorú, igaz története. (Charles.) A Nagy-Oczeán átlagos mélysége. Ismeretes, hogy nagyfelületű ♦ viz hullámainak gyorsasága arányban van a viz mélységével, úgy hogy a hullámgyorsaságból ki lehet számítani a viz mélységét. Néha megtörténik, hogy földrengések hatalmas hullámzásokat okoznak a tengeren, amelyek az * Oczeán egész terjedelmén végigvonulnak. Ilyen nagymérvű hullámzást 1896-ban, junius 15-én észleltek a japáni földrengés alkalmával. Ez alkalommal a Csendes Nagy-Oczeán hullámait Hawáii szigeten, Honolulu tengerparti városban és San Salito város partjain Amerikában (San Francisco város mellett) az önműködő tengeri árammérők pontosan jelezték. A lökést erő középpontja az északi szélesség 39° és keleti hosszúság 144° 301 alatt volt, körülbelül 240 kilométernyire Miyako japán városától. A lökés junius 15-én 7 óra 32^2 perczkor estefelé keletkezett. Ezt a lökést Honoluluban 7 óra 37 perczkor már megérezték a hullámveréseken, amelyek hat perez után legnagyobb magasságot értek el, daczára, hogy semmiféle szél vagy vihar nem volt Honolulu az északi szélesség 21° 51 foka alatt fekszik és a földrengés lökési helyétől 5800 kim. távolságnyira. A hullám gyorsasága eszerint 225 méter volt mp.-kint. Ennélfogva a Nagy-Oczeán átlagos mélysége az illető két hely, Japán és Honolulu között 4360 méter. A Nagy- Oczeán mélységét mérőeszközökkel is megmérték, még pedig a távirdai kábelek lerakásakor és azt tapasztalták, hogy Japán és Amerika között nagyon változatos a mélység, sőt néhol több mint 4360 méter a tenger mélysége, mindazonáltal ez a méret az átlagos mélységnek megfelel. A földrengés által keletkezett hullámokat San-Salitoban hajnali 1 óra 50 perczkor észlelték az erre szolgáló önműködő készülékek. A lökés központjától 7700 kilométer távolságnyira fekszik San-Saiito. A hullámgyorsaság 200 méter volt másodperczenkint. Ennélfogva Honolulu és San-Salito között a a Csendes-Oczeán átlagosan 5100 méter mélységű. Hasonló méréseket tét- * tek a perui földrengésekkor, a mely Arica városából 1868-ban augusztus 13-án keletkezett és a hullámok a Nagy-Oczeánon Mattoni szigetekhez értek. Ez alkalommal a számítások után kitűnt, hogy Dél-Amerika irányában a Csendes-Oczeán 4200 méter mélységű. A szimodai földrengéskor, mely Japánban 1854-ben deczember 23-án történt, a hullámjelzések Kaliforniában vétettek fel, ezekből pedig az tűnt ki, hogy a Nagy-Oczeán Kalifornia és Japán között 4000 méter mélységű. Ezek szerint a régi észleletek nem sokban térnek el az újabb megfigyelésektől. A legújabb kábel-mérések különösen Japán és Kina között majdnem 8000 méter mélységet jeleztek. Scanned by CamScanner
