Székes-Fejérvári Naptár, 1908 (36. évfolyam)

Szépirodalmi rész

99 — Említetted a napokban, hogy egy nadrágot, s mellényt akarsz venni, mert a mi van, abból már kinőttél; ez a mi rajtad van ? Igazad van: a vége bokádat veri s meg olyan bizonytalan szine van, hogy a legügyesebb kelme áruló, vagy szabó sem tudná megmondani, hogy újkorán sötétkék volt-e, vagy fekete, szürke-e, vagy barna? Egy szükebbkörü szabóbizottság rég elmondta reá: a »requiescat in pace«-t. Hanem nézd ezt a nanquin-nadrá- got, mely rajtam van: állása elegáns, szine szép s a mi fő: olcsó! Éppen neked való. * Hősöm egy darabig legeltette rajta sóvárgó szemeit, s miután teljesen megbarátkozott színével, állásával, egész bizalmasan kérdezé: — Hogy? — Én hat forintért vettem, ma van rajtam először, neked odaadom öt forintért. — Öt forintért? hm, hm! s nem olcsóbban? — Nem ! ­— Még kétszer, háromszor körülsétált, mialatt jól szemügyre vette a nadrág színét s állását; titokban szeme mosolygott az örömtől s félig hall- hatólag mondá: — Pompás alku! Felséges nadrág! Meg is kötötték az alkut csakhamar s az én hősöm másnap reggel — vasárnap, teljes díszben — amennyire dísznek lehet mondani a nanquin nadrágot — megjelent a kiházasitó-egylet irodájában. Minden szem, mely ott volt, reá sandított, s a lélektükre elárulta min­den arcon a nevetést, melyet hősöm láttára erőltetve fojtottak vissza. Egy darabig csak sétált föl s alá, kémlelve a tekinteteket, melyek reá irányultak, de biz’ azok egyelőre megjegyzés nélkül hagyták hősöm toálettjét. — Ah ! a sárga irigység, — gondolá magában — nem engedi őket szóhoz jutni. Jól van, majd megszólítom őket hát én. — Ugy-e, bámultok ez elegancián? Ez a tartás, ez a járás! Egy Julius Caesar mehetett csak igy a tanácsterembe! Nemde jól áll? — Jól bizony, — mondja az egyik dicsérőleg. ~ — Éppen reád szabták, — mondja a másik. — És termeted milyen bájoló benn; az izmok kidomborodása, mondja a harmadik felkacagva, ki nevetését nem fojthatta tovább vissza. Mindnyájan kacagva kiáltának: — Jól áll, nagyon jól áll, felségesen áll! — Mosolyogtok ugy-e ? tiszta szivetekből mosolyogtok? Hej, pedig látom arcotokról, hogy a sárga irigység mosolya az. Megpukkadtok a mé­regtől, ha egy kabátot is szerzek hozzá, még pedig ebből a matériából. A nagy kacagásra a nadrágeladó is bement a szobába s cinikus mosollyal vizsgálta hősömön a nadrágot, melyből a szabó akarata ellenére 7* Scanned by CamScanner

Next

/
Oldalképek
Tartalom