Székes-Fejérvári Naptár, 1907 (35. évfolyam)
Szépirodalmi rész
85 Ahonnan nem jött többé vissza ... « A kis doktor lassú léptekkel jött ki a papiakból és szórakozottan haladt át a kerten, mitsem törődve a gondosan ápolt virágok pompájával. Annyira elmerült gondolataiba, hogy szinte meglepetve vette észre, midőn benyitott a saját lakásába, hogy otthon van és letelepedett az ablak melletti kopott karosszékébe. Majd felállott és könyvesszekrényéből kivett egy könyvet, figyelmesen lapozgatva benne. Aztán visszatette a könyvet és leülve, hangosan és határozottan mondta: — Semmi kétség — lassú méreg öli ezt az asszonyt. És maga előtt látta a fényűző kényelemmel berendezett szobát, amelyben a beteg nő feküdt, körülvéve mindentől, amit csak egy szerető és gondos férj kényelmére és könnyebbségére kigondolhat és soha nem szűnő szerelmével neje lábai elé rakott. Ott feküdt, ujdonszülött gyermekével a karjaiban, melyet ugyanazzal az egykedvű, de amellett szeretetteljes gonddal ápolt, mint a többieket, — panasz nélkül, közönyösen, egy csendes, majdnem elhervadt asszony. A doktor nem egyszer kérdezde önmagától, mi lehet az, ami Arnold Austint ehhez a nőhöz fűzi, akit még most is szenvedélyesen szeretett. Mert Arnold a legszebb férfiak egyike volt; a természet felruházta őt mindazon tulajdonságokkal, amikkel még a legbüszkébb nőt is meg kellett hódítania és meghódolva neki el kellett ösmernie, hogy testileg, szellemileg és erkölcsileg a legkiválóbb férfiak közé tartozik. És dacára annak, Arnold fiatal korában oxfordi fényes pályafutása alatt távol tartotta magát a nőktől és már majdnem harminc éves volt, midőn szenvedélyesen beleszeretett jelenlegi feleségébe, akit egy évi udvarlás után el is vett; az egyetlen nőt, akit valaha szeretett és feleségül kívánt. Mi történt az alatt az egy év alatt? Gyakran kérdezte ezt önmagától a kis doktor. Olyan melegen tudta őt meghódítani, őt, kinek még most is olyan hideg volt a szive, ki csak egyhangú közönnyel látszott viszonozni férje szerelmét. A szülők beszélték-e őt rá, avagy meghatotta-e őt Arnold kitartó szerelme, vagy talán valami szerencsés véletlen folytán nyerte el őt? Mert a felesége sohasem szerette őt. A halál nem lehetett hidegebb, mint a milyen hidegen fogadta férje szerelmét és gyöngédségét, melylyel elárasztotta ó‘t a hosszú éveken át a mióta a felesége volt és Dr. West még soha egyetlen egyszer sem látta, hogy férjét önszántából megcsókolta Scanned by CamScanner
