Székes-Fejérvári Naptár, 1906 (34. évfolyam)

Szépirodalmi rész - Az év története

Alakítsunk pinceszövetkezeteket.

Valamikor, nem is olyan régen: vigabb, boldogabb szaka nem volt az évnek a szüreti hétnél. Víg nótaszó, puskadurrogás, kurjongatás, estenden tűzijáték, cigány és reggelig tartó tánc minden présház körül. Ma itt-ott hallatszik egy-egy elkényszeredett rikoltozás, a puskadurrogás is mintha divatját multa volna, a vig nótaszó elnémult, a cigány nyirettyűje csak a kávéházi publikum szivét szomoritja, a tánc ... no, hisz az még a parketten sem otthonos ma már.

^Mindig kinevettem az öregeket, ha a »régi jó idők«-kel hozakodtak elő. A mai modern kor fiai nem is csodálkozhatnak ezen! Végre a régi világ naiv gondolkozás-módja, a kényelmi eszközök silánysága mi előttünk érthetetlenek és egyszersmind nevetségesek is.

De amióta magam is belekerültem abba a korba, amelyben az ember a világ előretörtetését nem a boldogság felé való haladásnak tekinti, hanem abban az életörömek észnélküli hajhászását látja: igazat adok a »régi jó idők«-re hivatkozó öregeinknek.

Abban az időben, abban a »régi jó idő«-ben, amikor még a szórakozás és kényelem megteremtésére szolgáló mai eszközök teljesen ismeretlenek voltak, az emberek sokkal boldogabban éltek, mert boldogságot sem a kápráztató fény, sem a szórakozások kifogyhatatlan sorozata nem adhat; mindezeknél sokkal kevesebb (és mégis sokkal több!) kell ahhoz: megelégedettség. Abban különbözünk mi a régiektől, hogy ők a legártatlanabb örömökben boldogságukra leltek, mi meg ezerféle szórakozásaink közt is keveseljük az élet gyönyörűségeit.

Legtöbbet mond ebben a tekintetben a szociálisták három 8-asa. (8—8—8.) Ma már az úgynevezett munkásság is unyanannyi szórakozást követel, mint a mennyit a munkára és alvásra szán.

A mai, élni-siető világ ferde felfogásán felül egyéb bajok is járultak a szüreti hangulat megrontásához. ?

Pár évtizeddel ezelőtt Magyarországon csaknem úgy termett a szőllő, mint eredeti hazájában, a Kaspi-tenger tájékain, ahol minden művelés nélkül élvezhető gyümölcsöt érlel.

Igaz, hogy ma már az 1500 fajta szőllő legkiválóbbjai közül nálunk is több mint 300 fajt termelnek, mégis nagyokat sóhajtva emlegetjük azt az időt, amikor még csak a Bálint-szőllő, a gohér (bajor), juhfarku, hárslevelű, leányka, muskotály, bakator, csóka-szőllő, kecskecsöcsü stb. voltak ismeretesek. Ma a Chasselas-nak legalább .10 fajtáját termesztjük, (elkeresztelni

Scanned by CamScanner- 62 —