Székes-Fejérvári Naptár, 1906 (34. évfolyam)
Szépirodalmi rész - Az év története
(Nemzeti küzdelem.) A művelt nemzetek történelmének legfőbb tényezője mindenkor a politika. Magyarország ezeréves fennállásának titka a magyar nemzet csodálatos politikai érettségében rejlik. Első szent királyunk alkotmányunk épületét oly mélyen alapozta, hogy annak sziklaszilárd falain ezer esztendőnek ezer vérzivatarja tehetetlenül megtörött. Ezt az ezeréves alkotmányt próbálják most botor kezek lerombolni! A katonai túlkövetelés már a múlt évben obstruálásra kényszeritette az ellenzéket, de - mint múlt évi naptárunkban megírtuk — egy évi harc után a 48-as párt mégis csak leszerelt. Az ország hangulata ugyan nem éppen osztotta a leszerelők aggodalmait, a válság mégis hamar kibogozódott volna, ha Tisza István miniszterelnök, a legvisszataszitóbb modorú politikus, újra üszköt nem dob a nemzet közé *ugrai levelé«-\e\. A vihar már-már elcsitult, mikor Tisza ugrai választóihoz intézett, gúnyos hangú levelében kíméletlenül az ellenzék ellen fordult, és kilátásba helyezett házszabály-reformjával ismét maga ellen zúdította azt. A felriadt harcizaj nem hogy mérsékletre intette volna őt, sőt még csak annál nagyobb gyönyörűséggel űzte az »erős kéz« politikáját. Ámde az »erős«-ből — Bartha szerint — hamar »bolond kéz« lett. 1904. november 18-án a miniszterelnök hátamögött álló szabadelvű párt egy »kendő-jel«-re szavazásra állott fel, és Perczel Dezső elnök rögtön kimondta a határozatot, hogy a többség a Dániel-féle házszabáiymódositó indítványt elfogadta. Megjegyzendő, hogy mindez oly fülsiketitő zajban történt, amelyben képtelenség volt egy szót is megérteni. Óriási felháborodás fakadt ennek a példátlan eljárásnak a nyomán; de ezt még csak fokozta Tiszának az a tette, amidőn 40 »markos« teremszolgát fogadott fel, hogy azok az esetleg renitenskedő képviselőket a Házból kivezessék. Scanned by CamScanner RZ ÉV TÖRTÉÍ2ETE. ___
