Székes-Fejérvári Naptár, 1905 (33. évfolyam)
Szépirodalmi rész
74 Eg^ éj a kastélyban. Chesire egyik várának főkapujából egy fiatal férfi s ifjú nő léptek ki. — Átölelve tárták egymást s a nő vissza látszott a férfit valamitől tartani. — Vihar van keletkezőben — szólt — mily tikkasztó a lég, kérlek Richard halaszd el utadat holnapig. A fiatal ember, ki lovagcsizmában és sarkantyusan lova mellett állott, kezét a nyeregre emelve, fejével tagadólag intett. — Nem lehet — mondá -- Orme Fülöp ma estére Chesterben vár rám. — De sohse busulj, különben ha visszatérek, holnap nem találom arcodat oly rózsásnak, szemedet oly csillogónak, mint ma. — Ejnye, mitől is félsz, mintha Courthope Richard most először lovagolna egyet esőben és viharban. — Isten veled. Az ifjú elvágtatott s a nő sokáig nézett utána, midőn a hosszú, sűrű fasoron végig nyargalt s midőn eltűnt szeme elől, visszatért a kastélyba. — Itt először is Marston komornikkal találkozott. — Ez ember 30 éve szolgálta sir Courthope Richardot, játszótársa is volt s most közel állt az ötveneshez. — Úrnőjét meglátva, egy pillanatig vonakodott $ aztán tiszteletteljes, de erőltetett hangon szólt: — Milady! Sir Richard tehát dacára a felvonuló viharnak, Chesterbe lovagol, hátha a folyam megárad; nem jó az efélével tréfálni. — Ma este Chesterben kell lennie, felelt a lady és szobájába vonult. Marston utána nézett. — Az asszony — mormogá — nem szereti urát, ez pedig nem hiszi. — Csupán az ő számára van szeme és esze; a régi időket, a régi jó barátokat egészen feledi. — Máskor bezzeg nem hallgatta volna el előttem, hogy Chesterbe megy, de most ez a viaszbáb egyetlen bizalmasa. — Elég az hozzá, tudom azt, a mi nekem szükséges. — Sir Richardnak ma Chesterben i kell lennie. Egész délutánt leirhatlan aggódás közt tölté a lady, nem nyugtatta meg azon körülmény, hogy a rettegett vihar késik, sem azon gondolat, hogy , férje biztos lovas; valami benső szózat mindig azt súgta, hogy férjét baj fenyegeti. Jött az est, beborult az ég, az esőcseppek erősen csapkodtak az ablakhoz s a park fái zúgva hajlongtak a viharos szélben. Marston égő gyertyát hozva belépett. — Itt a vihar milady. Sir Richard nem fog a craveni gázlón átmehetnL — De istenem, mit tegyünk? szólt a nő remegve. Scanned by CamScanner
