Székes-Fejérvári Naptár, 1905 (33. évfolyam)
Az év története
57 lőhelyén három napig tartott az ünnep, melynek legnevezetesebb részeit tették: az ünnepies nagygyűlés és az emléktábla leleplezése Petrarca szülőháza falán. Az emberiség egyik nagy jóltevőjének, Pasteurnak szobrát julius 16-án leplezték le Párisban. A legapróbb szervezeteket az állati vérben tejben s más a táplálkozásra szolgáló anyagokban élősködő bacillusokat stb. tanulmányozta s ennek alapján sok betegségtől mentette meg az embert és az állatokat. Legnagyobbszerü ajándéka az, melyet a védőoltások módszerében adott a tudománynak. Minden ember tudja a világon, hogy immár a veszettség ellen is tud az orvostudomány védekezni. A veszett eb által megmart embert beoltják Pasteur szérumával s a gyógyulás minden olyan esetben, mikor kellő időben került orvosi kezelés alá a megfertőztetett em- ’ bér vagy állat, többnyire bizonyos. A szobor impozáns talapzaton ülő alakban örökiti meg a tudóst. A talapzat négy oldalát szoboralakok diszitik. Az elülső oldalon egy női alak tartja vissza gyermekét, mintegy óva őt a epelbeburkolódzott, kezében kaszát tartó haláltól. PASTEUR SZOBRA PÁRISBAN. A másik oldalon legelésző juhnyáj közepeit sípját fúvó pásztorfiu alakja van, a harmadik oldalon arató leány pihen, a negyediken a szántó-vető pihen delelő ökrei mellett. Mind a négy oldalon alegoriája az életnek. A mint az anyát képessé teszi Pasteur a haláltól való védekezésre, amint a pásztor és földmivelő nép biztonságban élhet, az Pasteur dicsősége, ki az emberek, állatok és növények betegségeinek tanulmányozása közben kitalálta azok gyógyításának módjait. Pasteur 1822-ben született, 1895-ben meghalt. Ami ezen 83 éves élete után fenmaradt, az az egész világ mérhetetlen nagy kincse. Pasteur Lajos nevét a világ legnagyobb szellemeivel fogják örökké együtt emlegetni. Az egész magyar nemzet régi óhajtása teljesül Rákóczi idegenben nyugvó hamvainak hazahozatalával. Tisza István gróf miniszterelnök julius Scanned by CamScanner
