Székes-Fejérvári Naptár, 1905 (33. évfolyam)
Az év története
56 Krüger Pál István János a Fokföldön, Kolesbergben 1825. évi október 10-én született. Szülőföldjéről tizenkét esztendős korában költözött szüleivel együtt előbb Oranje szabadállamba, majd később Transválban telepedtek meg. Mikor e földet az angolok annektálták, Krüger a köztársaság alelnöke volt. Az ekkor bekövetkezett szabadságharc vezére is ő volt, mire 1883-ban a köztársaság elnökévé választották meg, a mely bizalom mindvégig erős maradt. Az ő elnöksége idejében nagyot gyarapodott gazdaságilag is, terjedelemben is Transvál. Vasutakat létesített, aranybányákat aknáztatott, a Svázi földet Transválhoz csatolta. A folyton fenyegető angol veszedelem ellen Oranje Szabadállammal véd- és dacszövetséget kötött. 1899-ben választotta meg őt a búr nép negyedszer is elnöknek s azon év október hónapjában megindította a nemzete végveszedelmével járt háborút az angolok ellen. Hosszú és fényes volt a háborúk küzdelme, de a túlságos erő végre mégis megtörte azt. Krüger hazáját bekebelezte Anglia óriási világbirodalmába. Augusztus 11-én meghalt Kalocsa jóltevő érseke, Császka György. Nemeslelkü, hazafias főpapot vesztett el benne az Anyaszentegyház; bőkezű pártfogót egyházmegyéjének községei, kegyes és szeretetteljes főpásztort a ’ papjai és sok-sok szegény ember a mindig segítésre kész adakozót. Hosszú életet ért, nagy anyagi javakban volt része, s a hosszú élet és nagy vagyon áldásai szövetkeztek a jó ember szivében. Igen sok jó tett annak a hirdetője. Harminc évi főpásztorkodása alatt mintegy hat millió koronát osztott szét jó célokra, amiből utóbbi időben, dús érseki jövedelme arányában természetesen nagy összegek jutottak egy-egy jócselekedetre, de a miből átlagos számítás szerint is egy-egy évi jótékony adománya 200 ezer koronára rugó tekintélyes összeg. A boldogult érsek a politikával keveset törődött, s a főrendiházi szereplése is legfeljebb tekintélyes állásával s korával járó elsőbbségének követelménye folytán egy-egy üdvözlő-beszédben merült ki. Különben kultárális kérdések mindenkor érdekelték. Császka György 1826. évi december hó 4-én született Nyitra-Szerdahelyen. Iskolába Nyitrán, Tatán és Esztergomban járt. Hittudományi tanulmányait Pozsonyban, Nagyszombatban és Bécsben végezte. Pappá 1850-ben szentelték, ekkor tartózkodott a nagyszombati líceumban. Később Esztergomba került szentszéki jegyzőnek. Püspökké történt kinevezéséig a primási iroda igazgatója volt. Szepesi püspökké 1874-ben lett, 1891-ben nevezte őtet ki a király kalocsai érsekké. Utolsó időben jobbára a fővárosban tartózkodott, de folyton betegeskedett. Öt is az aggok leggyakrabban előforduló betegsége, a tüdő- gyuladás ölte meg. 1904. évi julius 20-át, mint Petrarca születésének 600. évforduló napját Olaszország s az egész müveit világ megünnepelte. Minden nép irodalmi körei hódoltak a nagy szellem dicsőségének. Arezzoban a nagy lírikus szüScanned by CamScanner
