Székes-Fejérvári Naptár, 1903 (31. évfolyam)
Általános rész
63 része. Kossuth koszorúkkal s virágokkal elhalmozott sírja körül a demokrata-kör tagjai tartották fenn a rendet. Kevéssel a menet megérkezése előtt érkeztek meg a sirhoz Kossuth Ferencz diszmagyarban és Kosssuth Lajos Tódor fekete szalon-öltözékben. A Kossuth testvéreket Polonyi Géza, Dienes Márton s Kardhordó Árpád fogadták. Az öreg honvédek a sir jobboldalán fenntartott helyet foglalták el. A Kossuth-fiuk sorra kezet fogtak a nagy idők aggastyánaival. Alighogy az öreg honvédek elfoglalták a sir mellett kijelölt helyüket, rázendítették a menetben résztvett dalárdák a Szózatot. A közönség kalaplevéve, ájtatos csöndben hallgatta végig a megható éneket. Ezután Polonyi Géza lépett a szószékre s lelkes beszédet mondott. A délutáni ünnepségekről hazatérő közönség egy része a temetőből egyenesen a Muzeum-kÖruton levő Brázay-ház elé vonult ahol Ruttkayné Kossuth Lujza lakik s ott állást foglalva, hazafias dalokat énekelt és a család tagjait éltette. A tömeg rövid idő alatt annyira felszaporodott, hogy az egész Muzeum-körutat ellepte, ugyannyira, hogy a villamos kocsik is csak nagy ügygyel-bajjal közlekedhettek a sürü embertömegen keresztül. A tömeg végre is beverte egypár kocsinak az aklakát, mire teljesen megszüntették a közlekedést. Az énekszó hallatára a Kerepesi-ut és Kossuth Lajos-utcza sétáló közönsége hamarosan csatlakozott a tömeghez, úgy, hogy hét óra tájban mintegy 6—8000 főnyi tömeg állt már tömött sorokban a Muzeum-köruton, várva az esti szerenádot. Lassan tempóban haladt a fáklyás menet, amely a városház-téren lévő közönséggel mintegy 3—4000 főnyire szaporodott — a Váczi-utczán, Deák Ferencz-utczán és Károly-köruton át a Muzeum-körut felé, hogy szerenáddal tisztelje meg a betegen fekvő Ruttkaynét. Először a dalárdák énekelték el a Himnuszt, majd Hegedűs István mondott beszédet, a főváros polgársága nevében üdvözölve a Kossuth-csa- ládot. Fent, a Brázay-ház első emeleti erkélyén voltak Kossuth Ferencz, Kossulh Lajos Tódor, Thaly Kálmán, Polonyi Géza, Papp Zoltán és több országgyűlési képviselő. Hegedűs István beszédére Kossuth Ferencz válaszolt. Atyja emléke, a saját és öccse nevében — aki messze földről jött el erre az alkalomra, hogy szemtanúja legyen a magyar nép szeretetének Kossuth Lajos iránt, betegen fekvő nagyménje nevében, aki őrangyala volt Kossuth Lajosnak, köszönetét mond a főváros polgárságának, akik összejöttek itt, hogy halálában még jobban szeressék, mint életében. Összegyűltek itt — úgymond — azok, akik nem lennének magyarok, emberek, hogyha édesatyja nem élt volna. Valamikor azt mondta Kossuth Lajos, hogy hangja messzebb fog hallatszani, ha ő már a sírban fekszik. jEz igaz is, mert ha ilyen nagy varázs az ő neve, ez az ország nagyhatalom marad. Kossuth Lajos neve századokig élni fog e nép szivében s hiszi, hogy ‘éppen úgy Scanned by CamScanner
