Székes-Fejérvári Naptár, 1903 (31. évfolyam)
Általános rész
64 mennek ma a fiuk a harczba, mint annak idején apáik, ha szükség lesz rá. A család nevében köszönetét mond a polgárságnak nagy szereteteért. A tömeg ezután Kossuth Lajos Tódort kivánta hallani, a ki rövid beszédében kijelentette, hogy ő nem érdemli meg ezt a kitüntetést, mert ő külföldön él. Külömben is mára bátyja szépen tolmácsolta köszönetüket. Ő is pesti embernek érzi magát, mert itt született s azért is őszintén óhajtja, hogy minden magyar ember szive a függetlenségért dobogjon. Különben köszönetét mond a polgárság nagy szeretetének megnyilatkozásáért. Háromnegyed tizre járt az idő, mikor az ünnep véget ért s a hatalmas tömeg hazafias dalokat énekelve s a Kossuth-család tagjait éltetve, szétoszlott. A főváros és a vidék valamennyi iskolájában Kossuth születése napján ifjúsági ünnep volt. Az elemi iskolákban az igazgatók és a tanítók megmagyarázták a nap jelentőségét s a gyermekek hazafias dalokat énekeltek. A középiskolai ünnepségeken az ifjúság is részt vett szavalatokkal, szabad előadásokkal és énekkel. Mindenütt lobogó lengett az iskolákon s az ünnepség a nemzeti színekkel ékesített termekben folyt le. Ezek az emlékezések jelentőségben kiváló pontjai az ünnepnek, mert a gyermek s az ifjú fogékony lelkét termékenyítik meg ama tömérdek lelkesítő tanulsággal, amely Kossuth Lajos életfolyásában kidomborodik. A vidéken. A vidék hazafias népe a romlatlan szív lelkesedésével áldozott Kossuth Lajos emlékének. Már az ünnepet megelőző este örömtüzek gyul- tak ki minden házban és zenekarok, hazafias dalokat éneklő tömegek járták be az utczákat. A városokban úgy mint a falvakban mindenütt istentisztelet volt, a hatóságok részvételével, de a nemzetiségi egyházak nem vettek részt a nemzet ünnepében. Az iskolákban mindenütt ünnepség volt a nagy nap örömére és megjelent ott is a közönség. A városok képviselőtestületei, a vármegyék törvényhatósági bizottságai díszközgyűlést tartottak a kormány képviselője, a főispán elnöklete alatt, a ki a legtöbb helyen egyúttal az ünnepi szónok is volt. A díszközgyűléseken az illető városok legelőkelőbb polgárai jelentek meg és ott jegyzőkönyvbe iktatták Kossuth halhatatlan érdemeit. Az üzletek mindenütt zárva voltak. Több városban Kossuth nevére utczát kereszteltek, vagy elhatározták azt is, hogy Kossuth arczképét megfestetik, mások szobor felállítását határozták el. így Szaboícsmegye törvény- hatósága kimondta, hogy a Nyíregyházán felállítandó szoborra a közművelődési alapból évenkint 500 koronát ad, azonkívül gyűjtést indit, Kolozsvár és Zenta városok szintén igy rótták le kegyeletüket a nagy hazafi emléke iránt, Nagyvárad város közgyűlése a szabadelvüpárt elnökének indítványára határozta el, hogy Kossuth Lajos arczképét megfesteti és hogy mozgalmat Scanned by CamScanner
