Székes-Fejérvári Naptár, 1901 (29. évfolyam)
Szépirodalmi rész
71 isteni szemünknél; mivel, ime, ez a nagy árboczos épen vitorlázott mellettük. A kínai hajó parancsnoka, a mint mellettük haladott, valami üvöltő szót hallatott és erre a hajóroncsra átbukfenczezett egy pár kínai, megragadták az orvost és a szakácsot és átdobták az árboczon álló kínaiak kitárt karjaiba. A félhajót pedig odalánczolták, úgy, a hogy a nagy árboczoshoz, miután a fenékben fölfedeztek egy csomó rakományt. Az orvos és a szakács a hajón általános kíváncsiság tárgya lön. Körülugrálták, szemükbe vigyorogtak nekik, majd ökölbe szorított kezekkel fenyegetni kezdették őket. De úgy az orvos, mint a szakács nem ijedtek meg, mivel a nagyobb veszélyen, a typhonon túl voltak és tudtak angolul. Ezek a kínaiak pedig Amerikából hazatérő munkások voltak nagyobbrészt és igy megértették szerencsétlenségüket; a mi velük is megeshetett volna. A hajó parancsnoka is beszélt angolul és föl is jegyeztette a hajótörés napját és a hajó, valamint a két megmenekült nevét. Hjah, a tengerészeti törvények szigorúak! Hetekig bolyongtak az árboczoson menekültjeink. Kizs táplálékjuktól még meg is híztak, midőn — az örökké töprenkedö parancsnokkal — egyik este egy nagyobb kinai kikötőbe értek. A hajó parancsnoka magához hivatta a két menekültet és megmondotta nekik, hogy a hajóról csak ahhoz az emberhez szállásolhatják magukat, akit ő kijelöl, mert neki be kell a tengerészeti hatóságoknak számolni a talált hajórakomáynyal és őket igazolásra fogják behívni. Pedig ez hazugság volt. A hajóparancsnok is rabló volt. Az orvost és a szakácsot ekkor egy erős, zömök kinai karon ragadta s igy szólván: — Lin-Csung a nevem. Jertek, majd vigyázok én reátok! Hiába tiltakoztak ők, hogy ők a konzulátushoz fordulnak, mert vissza akarnak Európába utazni, az erős Lin-Csung reájuk ordított, hogy fogják be a szájukat, itt nincs Amerika, a hol minden ilyen meszelt képű tolvaj szabadon jár! Mit volt mit tenniök, Lin-Csunggal csónakba ültek és a kikötőkben ezrével álló hajók egyikére eveztek. Ezek a hajók tulajdonképpen lakóházai voltak a tengeren utazó matrózoknak és halászoknak. Azon a hajón, melyen Lin-Csung lakott, több száz kinai is el volt szállásolva. Piszkos kabinba vezette, a hová be is zárta őket. Másnap reggel arra ébredtek, hogy egy undok, vén, sárga asszony betipegett hozzájuk, mondván, hogy jöjjenek ki teázni ! A vén nő törve beszélt angolul, de ferde szemével úgy pislogott feléjük, mintha meg akarná mérgezni őket. Azonban ők követték a vén Scanned by CamScanner
