Székes-Fejérvári Naptár, 1901 (29. évfolyam)

Szépirodalmi rész

53 hasznos munkából és a tisztességes megélhetésből ? Megérdemli az ilyen társadalom, hogy fennálljon? Az anprkisták azt mondják, nem érdemli meg és bombával akar­ják szétvetni; de azt nem mondják meg, hogyan akarnak egy jobb társadalmat teremteni; czéljuk a rombolás és nem a javítás; tehát üldözni kell őket és pusztítani. A szocziálisták szintén azt mondják, hogy nem érdemli meg ez a társadalom a fönnmaradást; de ők nem akarják elpusztítani, hanem javítani akarják. Hát ezekkel szóba is állanak ma már a modern gon- dolkozásu fölvilágosodott szocziál-politikusok. füzek a politikusok igy gondolkoznak: a szocziálisták törekvései közt vannak jók és vannak nem jók. A jókat lassanként kisajátítjuk, meglevő intézményeinkbe brlevisszük, a többivel aztán úgy sem tehetnek a szocziálisták semmit sem. Es ez nem épen a legrosszabb politika. A szocziálisták programmja sok mindenféle társadalmi bajra mond orvosságot. A munkához való jogot is nagyra tartja. De a munka- nélküliség nyomorúságának megszüntetését csak a szocziáldemokrata eszmék teljes gyözedelme utáni időkre ígéri, mert ezt a bajt — szerinte — a mai társadalomban nem lehet megszüntetni, legfeljebb ha enyhíteni. Ezért követeli a nyolezórai munkaidőt, úgy számítván, hogy a munkaidő leszállítása okvetlenül maga után vonja a munkások számának emelését; követeli a gyermekmunka eltiltását és a nőmunka korlátozását, hogy ezeknek a helyét is inkább az arravaló férfi-erő foglalja el. Más orszá­gok (Ausztráliai gyarmatok, Egyesült Államok, Anglia) példája mutatja, hogy ezek az intézkedések valóban csökkentik a munkanélküliség nyomo­rúságát és sok embert helyeznek vissza a munkához való jogába; de a bajt teljesen megszüntetni nem képesek. A munkanélküliség a társadalomra nézve rémitö csapás; a mun- kátlan emberek nem fogyaszthatnak; az ö soraikból kerül ki a börtön- lakóinak nagy többsége is, mert a tulajdon elleni vétségek a munka- nélküliség szülte nyomorúságból erednek. De még sokalta súlyosabb ez a nyavala nálunk, mint másutt. A legtöbb európai államnak gyarmatai vannak, amelyekbe bevezetheti azokat az elemeket, melyek otthon kire­kedtek a munka áldásaiból. Ezeket az elemeket igy aztán mégis meg­tartja az anyaország a maga érdekkörében és ők is megmaradnak a haza védő szárnyai alatt. De nálunk a munka nélkül szűkölködő százezrek éhes koldushad gyanánt élnek a nemzet testén; elzüllenek, anyagilag, erkölcsileg tönkre mennek, vagy kivándorolnak és igy vesznek el a hazára nézve örökre. Pedig nálunk nem kellene igy lenni. Mert Magyarország nem tulnépes állam, amelynek emberfölöslege volna. Nálunk a munkahiány Scanned by CamScanner

Next

/
Oldalképek
Tartalom