Székes-Fejérvári Naptár, 1900 (28. évfolyam)
Szépirodalmi rész
97 A megnyitót követöleg Bokodi Antal színtársulata még három előadást rendezett az új színházban. Augusztus 23-ikán (vasárnap) »Petaud király udvara«; 24-ikén (hétfőn) »Arany chignon«; és 25-ikén (kedden) »Száz szűz« czimü operettek kerültek színre. Társulatának primadonnája Tőkésy Emilia asszony, karmestere pedig Markbreit Zsigmond voltak. * ) Említettem, hogy a részvénytársulat — megalakulása óta — folytonos pénzzavarokkal küzködött, minek oka az volt, hogy a színház, melynek a melléképületekkel együtt 110.314 frt 67 krért kellett volna felépittetnie, főleg a vállalkozók tékozlása folytán még a Wertheim-tervezte pénzügyi művelet alapján előirányzott 133.863 frt 79 krból sem került ki, hanem midőn a részvénytársulat az építés költségeivel végleg leszámolt, kiderült, hogy az új épület, a teljes berendezéssel együtt, netto 196.800 frtot emésztett fel. E számadatok világot vetnek egyúttal a részvénytársaság mérlegeire s igy életképességére is. Daczára azonban annak, hogy a társulat, az első percztől fogva, állandó, sőt fokozatosan növekedő hiánnyal dolgozott, mégis elkövetett mindent arra nézve, mi a szinművészetnek városunkban a kor műveltségének és igényeinek megfelelő otthont biztosítani czélszerünek látszott. A bérleteket mindenkor hazai színigazgatóink legjobbjai nyerték el s az a gyakran megismétlődött előkelő vendégszereplés, mely a székesfejér- vári színház múltjának egyik állandóan ragyogó epizódját képezi, szintén csak arról tanúskodott, hogy színigazgatók (Bokodi Antal, Károlyi Lajos, Gerőffy Andor, Jakab Lajos, Tóth Béla, Komlóssy Lajos, Csóka Sándor, ifj. Polgár Károly, Veszprémi Jenő, Dobó Sándor stb.) és a részvénytársulat vállvetett erővel elkövettek mindent közös érdekeik érvényre juttatásában. Nem volt a fővárosnak és a vidéknek kiválóbb dráma-, vígjáték-, népszínmű- vagy operett-színművésze, ki vendégként a székesfejérvári színpadon meg nem fordult volna. (Gyöngyössyné Mátrai Laura 1875, — Bulyovszky Lilla 1875, — Halmy Ferencz 1876, — Soldosné Blaha Lujza 1876. és 1882, — Ney Dávid 1878, — Solymossy Elek 1879, — Vízvári Gyula 1879, — Molnár György 1880, — Vidor Pál 1881, — Jókainé Laborfalvy Róza 1884, — Helvey Laura 1885, - Jászai Mari 1885. és 1887, — Csillag Teréz 1887, — Náday Ferencz 1887, — K. Kopácsi Juliska 1893, — Török Irma 1893, — Küry Klára 1893. stb.) Különösen az operettprimadonnák iránt nagy volt a város előszeretete s pld. 1885-ben, midőn arról volt szó, hogy Erdélyi Marietta és Serédi Sarolta a városunkban akkor játszó Jakab Lajos igazgató, társulatához szegődtessenek, a »szinpártoló egyesület« is nemcsak hogy búsás útiköltséggel látta el a színtársulat küldöttségét, mely Serédi Sarolta, a kolozsvári nemzeti színház jeles tagjával való tárgyalás ♦) Lásd czikkemet a »Székesfehérvári Hírlap« 1899. évi január hó 4-én és 8-án megjelent számaiban: »Ünnepnapok« czim alatt. 7 Scanned by CamScanner
