Székes-Fejérvári Naptár, 1900 (28. évfolyam)
Szépirodalmi rész
65 színház javára. Igaz ugyan, hogy az előadások pénzügyi eredménye nem vala fényes s pld. az 1872. évi március hó 31-én rendezett ily jótékonyczélu előadásnak tiszta jövedelme mindössze is 34 frt 55 kr. volt, melynek csak fele illette a színházi alapot, — az ugyanez év deczember hó 21-ikén megismétlődött előadás pedig csak 21 frt 35 krral gyarapította az építési pénztárt, de elvégre a színház építése ezen időben már nemcsak papiroson, de a valóságban is a befejezésig keresztül vitt tény volt s igy Bokodynak már önzetlen, hazafias jóakarata is, tekintve társulatának és saját pénzügyi ziláltságát, csak hálás elismerést érdemel. Kétségtelen, hogy a »szinügyet pártoló társulat * itt jelzett kultur- törekvéseit a báró Splényi Henrik elnöksége alatt megalakult s alapszabályi- lag a Helytartóság által szintén 1862. évi április hó 3-án 7964. szám alatt jóváhagyott »székesfejérvári kaszinó« is nagyban támogatta, mely alapszabályaiban a társasági élet fűszerezését s érdemdús honfiaknak magyar vendégszeretettel való ellátását vagy bármely más czélra adandó lakomák, estélyek, zenevigalmak rendezését tűzte volt ugyan programmszerü czéljául, (III. §. d.) de a mely kaszinó megértvén a magyar színészetnek állandósításából városunk társadalmi és művelődési közéletére háramló előnyöket, bizonyára a színművészet pártolásától sem vonta meg erkölcsi és anyagi részvételét. Hiszen Zsombori Ede ideális nemzeti lelkesedése, izgató, buzdító, eredményes munkásereje e körben is honn vala. Az állandó színház történetének első szálai ekkép jóval az alapítást megelőzött időkbe, a »szinügyet pártoló társulat * és a »székesfejérvári kaszinó« korába, illetve diplomatikailag az 1869-ik évbe nyúlnak vissza, a mikor ugyanis a helybeli Vörösmarty-kör igazgatósága, a kör 1869. évi november hó 14-én tartott üléséből, megkereste Székesfejérvár szab. kir. város közgyűlését egy állandó színház létesítése érdekében. A városi közgyűlés 1869. évi november hó 18-án tárgyalta a Vörösmarty-kör e beadványát s 4539,357. szám alatt a következő végzést hozt: »A város szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítását e közönség mindenkor kötelességének ismervén, csak örömét fejezi ki azon kínálkozó alkalmon is, hogy az állandó színház építésének eszméje létesittessék; — ennélfogva kebeléből Ullmann Miklós kapitány ur elnöklete alatt bízott- mányi tagokul Gebhard Ignácz, Braun József, Szépéit Nándor, Hoffmann István, Szabady László, Zalay Alajos és Szelke Kristóf képviselő, úgy Patay János mérnök urakat megválasztja azon utasítással, miszerint magukat a (városi) takarékpénztári és megkereső Vörösmarty-kör bizottmányával érintkezésbe téve, együttes eljárásukról annak idején a közgyűléshez jelentéssel járuljanak.« E két, illetőleg három bizottság tagjainak tanácskozmányairól okmányszerüleg ugyan be nem számolhatunk, a mennyiben azok jegyző- 5
