Székes-Fejérvári Naptár, 1900 (28. évfolyam)
Szépirodalmi rész
66 könyvei, valamint a Vörösmarty-kör igazgatóságának feljebb érintett beadványa is (számszerint 11 darab) egy későbbi, 1870 évi márczius hó 11-én 1038/133. kgy. szám alatt kelt és Pribék Antal, a város akkori helyettes polgármestere által a belügyministerhez személyesen felvitt felterjesztésnek vissza nem érkezett mellékleteiként csatoltattak, de az e tárgyra vonatkozó s a város levéltárában őrzött iratok gondos összevetéséből kiderül, hogy a három bizottság összekapcsolván az állandó színház kérdését a belvárosnak a palotavárossal való összeköttetése s a Nádor-kaputorony és a grófZichy- féle ház (Schlenk szálloda) között elterülő és a város tulajdonát képező, a felsővárost a belvárossal összekötő sétatér rendezésével, a város 1869. évi november hó 29-én tartott közgyűléséhez oly értelmű tervezettel járult, hogy az állandó színház telkéül a Nádor-kaputoronytól északra eső és nyugatról a Lambert- és a Borbély-házak s keletről a Theiler- és a Clama-házak között eső telek, vagyis a város tulajdonát képező kis-sétatér alsó része engedtessék által. Felhangzott még ugyan az a különvélemény is, hogy — tekintettel a bel- és külvárosoknak a palotai-utczával való összeköttetése tárgyában Zalkay János által készített és még 1858. évi január hó 25-én egy műszaki hivatalos küldöttség által is jóváhagyott tervezetre, — a színház a Buzapiaczon, mint a színházba járni szokott közönség középpontjában, építtessék fel, mely czélra a volt Schaller-ház átellenében levő tér jelöltetett, de e különvélemény, habár még 1872-ben is, főleg a Forster József felelős szerkesztésében akkor megjelenő »Székesfehérvár «-ban erős pártolóra talált, (lásd: »Székesfehérvár« 1872. évi január hó 7-én megjelent 1-sö számának vezérczikét: »Lesz-e színházunk?») csak terv maradt és visszhangra egyáltalában nem talált. A hármas bizottság fentvázolt tervezetére az 1869. évi november hó 29-én ülésezett városi közgyűlés 4885/367. kgy. szám alatt a következő végzést hozta: »A közgyűlés örömmel fogadja, a városi közönség érdekében, a színházi bizotmány jelentését és összhangulag kifejezi a tervezetben kijelelt helyiségnek színház építésére kért ingyenes átengedését. Miután azonban a városi közönség közbiztonsági, közegészségi, közlekedési és egyéb érdekei fenforgó ügynél tárgyalandók, szükségesnek látja, hogy a színház építése lehetőleg megkönnyittessék, de a környék mind magán- s mind közérdekei egyszersmind megóvassanak, az építési szakosztályt maga mellé veendő újabb képviselő tagokkal a benyújtott tervezet átvizsgálásával megbízza és a legközelebbbi, deczember hó 20-án tartandó közgyűlésre körülményes jelentését nyújtsa be. Az 1869. évi deczember hó 20-ikán tartott közgyűlés e körülményes jelentéssel érdemileg foglalkozott s azt el is fogadta, mégis azon jelentékeny módosítással, hogy az állandó szinhá? telkéül a kis-sétatér felső része (nyugatról a »három szerecsen«-féle ház és északról a gróf Zichy-ház közötti Scanned by CamScanner
