Székes-Fejérvári Naptár, 1900 (28. évfolyam)
Szépirodalmi rész
64 »Nagytekintetü Cs. kir. megyei főnökségnek Helyben. E városban régóta tapasztalta a község műveltebb része, hogy ritkán — vagy épen nem — lehetett ide jóravaló színészetet szerezni: minek oka föképen az volt, hogy az ide vetődött társaság a színházi díjakból tengődvén, alig egy pár hetekig lett képes magát fentartani. Hajdan Fehérmegyének közönsége vette a magyar színészetet pártfogásába ; míg ez fenállt, a legjobb színészek gyülhelye volt e város és kitűnő színházi élvezet jutott e város polgárainak; megszűnvén a megye pártfogása, a régi pangás állt be. Közelebb a szinügy némely pártolói a színészetnek erkölcsi és mu- lattatási oldalát felkarolván, számos tagokbeli egyesületet alakítottak a végre, hogy városunkban a magyar színészetet gyámolitani fogják. Ezen egyesületnek ide foglalt programmja, illetőleg egyesületi szabályaiból kitűnik azon szándék, hogy a jövőre ide megszerzendő szintársa- ságnak bér nélkül fog a szinterem átengedtetni, fognak az egyesület költségén ingyen használatra könyv és ruhatárak, úgy egyszerű díszítmények és könyv szereztetni; egyszersmind a majdan állandó színháznak itteni építéséhez alaptőke szerzése is kezdeményeztetni fog. Az egyesületnek ezen szives gondoskodását köszönettel fogadnunk kell és miután a bemutatott alapszabályoknak minden pontjait czélszerüek- nek találtuk, tiszteletteljesen megkérjük Nagyságodat, hogy mind a Szabályok helybenhagyását, mind pedig az egyesületnek minél előbbi életbe lép- tethetésére az engedelmet Felsőbb Helyen kieszközölni méltóztassék.« A társulat, melynek tagja bárki lehetett, ki magát kötelezte arra, hogy 1860. évi május hó 1-től 1865. évi május hó 1-éig terjedő öt évre évenként legalább egy-egy négy forintos segélyrészvényt bevált, (3. §.) gondozta a kaszárnya-utcai volt Lux-, később Györy-féle ház színházi termének belső berendezését, sajátjából fedezte a színpadi kellékek költségeit, megvetette alapját egy színházi ruhatárnak és könyvtárnak, segélyezte anyagilag az itt játszó Szupper-, Kétzeri-, Várady- s Bokody-féle színtársulatokat és társadalmilag is elkövetett mindent, mi az állandó színház előmunkálati terveivel összefüggött, hogy ne is említsem a társulat kezdeményezésére rendezett, gyakran megismétlődő műkedvelői színi előadásokat, melyeknek tiszta jövedelme hol a helybeli jótékony nőegylet, hol az árvaház, hol pedig más emberbaráti vagy közművelődési czélra fordittatott. A szinügyet pártoló társulat lelkes tevékenysége még akkor is, a midőn 1872. évi augusztus hó 30-ikán a Györy-féle épület összeomlott és Bokody Antal társulatával a »Magyar Király« szálló termeibe szorult, főleg az állandó színház eszméjének realizálása körül mindegyre fáradhatatlan maradt s Zsombori Ede ösztönzésére Bokody Antal még 1872-ben is, tehát a mikor az állandó színház tényleg épült, nem egy alkalommal játszott még az épülő Scanned by CamScanner
